Egy év van megváltani a világot – Cowboys FA-értékelő

Sok mindent tett eddig a Dallas Cowboys vezetősége, hogy 2019-ben nagyon kiemelkedő szezont futhasson a csapat, de egy igazolás kivételével, mind-mind olyan szerződések születtek, amelyek rövidtávú megoldásokat eredményeznek. Ebből lehet egy gyönyörű szezon, de ha nem jönnek össze a dolgok, akkor 2020-ban egy teljesen más Cowboysszal fogunk találkozni.

Akik maradtak:

• DeMarcus Lawrence, EDGE, 5 év, $105 millió
• Cameron Fleming, OL, 2 év, $8,5 millió
• Tavon Austin, WR/KR, 1 év, $1,75 millió
• Jamize Olawale, FB, 3 év, $5 millió
• L.P. Ladouceur, LS, 1 év, $1 millió
• Reggie Davis, WR, 2 év, $1 millió
• Justin March-Lillard, LB/ST, 1 év, $750 ezer
• Daniel Ross, DL, 1 év, $645 ezer

A drafthoz vészesen közeledve sem terelte el gondolatait a dallasi front office a csapat egyik legfontosabb játékosának szerződéséről, hiszen DeMarcus Lawrence éppen most éjjel robbantott bankot az új ötéves, 105 millió dollárról szóló, és $65 milliós garantált tartalommal bíró kontraktusával. Ez egy kiváló döntés mindkét fél részéről, mert D-Law megkapta a nagy pénzt, a franchise egyik arca pedig továbbra is marad házon belül, hogy az ellenfele jobb tackle-jeit és irányítóit terrorizálja. Top pénz top játékosnak, ami mindenképp gyümölcsöző lehet mindkét félnek. Ezzel az egyetlen szerződéssel hosszútávra gondolkozott a vezetőség, Lawrence-en kívül csak olyan döntéseket hoztak, amikkel rövidtávon járhat jól a csapat. Senki mellett nem köteleződtek el feleslegesen hosszabb időre, az egyes kiegészítőelemeket próbálták visszahozni egy olyan menetelésre, amire sokan várnak Dallasban.

Valamiért úgy fest, hogy az egész Jones família arra törekszik, hogy a 2019-es évben óriási dolgokat vigyenek véghez, ehhez pedig sok minden klappol a győztes receptből: fiatal irányító újonc szerződésen, jó támadófal, elitre hajazó védelem. A sok-sok egyéves szerződés pedig arra utal, hogy ha nem jön össze a stratégia, akkor a jövőben komoly változtatásokat kell eszközölni, mert az eddig végzett munka semmilyen szinten nem vezetett eredményre.

Ennek a filozófiának a tükrében hozták vissza Austint, Fleminget és Olawalét is, akik mind-mind epizódszereplők, de adott meccseken kaphatnak komolyabb szerepet is, főleg Austinra gondolva, akit egy kreatívabb támadósorban szívesen elnézne az ember, no nem mint Cole Beasley utódja, mert annak erőtlen próbálkozás lenne. A két játékos teljesen elütő stílusú, ezért várhatnánk azt, hogy az egykori elsőkörös egy amolyan “mismatch” szerepben eredményesebb lehetne, mint korábban. A sorból még LP Ladoucert kell kiemelni, akit szintén csak egy évre igazolt vissza a csapat, de ő az, aki a special team igazi vezére és egyben legfontosabb tagja is, ez a döntés nekem személy szerint nagyon tetszik, de az ő rövidtávú szerződése is előremutat arra, hogy egy év múlva komolyabb dolgok előtt fog állni a csapat.

Akik érkeztek:

• Jason Witten, TE, 1 év, $3,5 millió
• Randall Cobb, WR, 1 év, $5,5 millió
• George Iloka, S, 1 év, $1 millió
• Robert Quinn, EDGE,  1 év, $9,2 millió
• Christian Covington, DL, 1 év, $2,5 millió
• Kerry Hyder, EDGE/DL, 1 év, $1 millió

Az érkezők sora sokkal markánsabb, mint a maradóké, a csapat olyan szabadügynökök mellett tette le a voksát, akik már az első snapek során komoly hatással lehetnek a játék képére. Witten mint játékos és mint mentor jött vissza, ami számomra kicsit furcsa, mert Jarwin és Dalton bár nem elit tight endek, de ígéretesnek tűnnek, nem szívesen vennék el tőlük játékperceket. Witten visszacsábítása mellett nagyon tetszetős fogásokra lelt a Cowboys, Cobb, Iloka és Quinn is kezdőként játszhat majd  2019-től, ami komoly löket lesz mindkét csapategységnek. Cobb sem egy Beasley, teljesen más karakter, de biztonsági célpontként tökéletes lesz, ráadásul futóként is lehet neki package-eket csinálni, ezzel pedig még veszélyesebb lehet majd.

Sokak szerint égető need volt a safety poszt, de nem feltétlenül a free, inkább a strong, ahol Heath és Frazier váltogatta egymást. Melléjük érkezett Iloka is, aki minnesotai kitérője előtt a Bengalsban húzott le szép éveket, amire lehet majd építeni, hogy megfelelő helyét találja majd a csapatban. Nickel és dime felállásoknál hasznos lesz majd coverage-ben, ilyenkor komolyabb szerep is hárulhat majd rá. Ahogy komoly szerepe lesz Robert Quinnek is, aki egy 2020-as hatodik körös cetliért cserébe érkezett és azonnali upgrade lesz a jobboldali end posztján. Gregory nem tud huzamosabb ideig pályán maradni, és az egyéves cél érdekében jött egy olyan pass rusher, aki még annak ellenére is komoly hatással lehet, hogy nem mai gyerek már. Főleg akkor, ha arra gondolunk, hogy D-Law indul a másik oldalról, kettejük duója pedig papíron elég halálosnak néz ki.

Rotációs játékosokként jött még Hyder és Covington is, akik kisebb szerepet fognak kapni, mint három előző társuk, de tekintve, hogy Rod Marineli mennyire érti, hogy kell megfelelően keverni a kártyákat a védőfalban, lesznek hasznos snapjaiek. Érdemes kiemelni, hogy valamennyi érkező egyéves szerződésen van, kvázi do or die a szituáció, ami ha jól sül el, akkor komoly menetelés lehet belőle, ellenkező esetben totális felsülés, ami akár több stábtag állásába is kerülhet.

Akik távoztak:

• Cole Beasley, WR –> Buffalo (4 év, $29 millió)
• Geoff Swaim, TE –> Jacksonville (2 év, $6,6 millió)
• Damien Wilson, LB –> Kansas City (2 év, $5,75 millió)

A távozók sora szerencsére nem olyan ékes, mint az érkezőké, de egy játékosról fontos, hogy mélyebben is megemlékezzünk, ő pedig nem más, mint Cole Beasley. Az immáron Bills játékos korábban komoly hangot adott annak, mennyire nem jól működött a dallasi offense, mennyire voltak leosztva a lapok és mennyire volt kiszámítható minden. Ennek tükrében nem fura, hogy menni akar, az viszont aggasztó, hogy Cooper mellett a legbiztosabb fegyvere lehetett volna Prescottnak. Beasley az a fajta elkapó, aki annyira fineszes és gyors, hogy rövid útvonalakon egészen egyszerűen fedezhetetlen, ami óriási ajándék egy fiatal irányítónak. Egy igazi biztonsági célpont, akit harmadik downokon elővéve nagyon komolyan lehet alkalmazni a haladás érdekében. Őt nem sikerült sehogy sem visszaédesgetni, hisze inkább a Billst választotta, ahol 4 év alatt $29 millióval lehet majd gazdagabb.

Beasey mellett Swaim a Jagsbe ment, ahol egyelőre nem látni, hogy fog nagyobbra nőni, mint a Cowboysban, mert nagyjából annyi potenciál van benne, mint amennyi Dallasban kijött belőle. Wilson távozása lehet még érzékenyebb veszteség, nem a linebackerek között, hanem a special teamben, ahol oszlopos tagja volt minden játéknak. Szerencsére, ebbe a csapatrészbe könnyebb megfelelő embereket találni, és ha a Smith-LVE-Lee linebacker sorra gondolunk, akkor nem kell aggódnunk Wilson távozása miatt.

Összességében egy sikeresnek mondható és hasznos igazolásokkal teli FA-piaci tevékenységet láthattunk a Cowboys oldaláról, ahol egy nagyon fontos láncszeme a csapatnak maradt, több kiváló kaliberű, de olcsó játékos jött, hogy egy nagyobb menetelést nyithasson meg a csapat 2019-ben. A sok egyéves igazolás, viszont bennem olyan érzéseket kelt, hogy ha idén nem lesz nagyobb eredmény (főcsoportdöntő, SB), akkor 2020-ban óriási változások fognak jönni, más irányba fog haladni a csapat, és jó eséllyel ezt az irányt egy teljesen más edzői stáb fogja meghatározni. Ez pedig nagyban fogja befolyásolni azoknak a hosszabbításra váró játékosoknak a sorsát, mint Ezekiel Elliott, Amari Cooper, Byron Jones vagy éppen a jövőbeni sikeresség legnagyobb kulcsszereplője, Dak Prescott.

Értékelés: A-