Némileg meglepő volt, amikor a Patriots franchise taget tett a guard Joe Thuney-ra, de mivel az akkori hírek szerint hosszú távú szerződésben gondolkodott a csapat, így jónak tűnt az elképzelés. A legfrissebb riportok szerint (Mike Reiss, ESPN) ugyanakkor nem haladnak a tárgyalások, és egyre több szakértő gondolja úgy, hogy egy csere lehet a helyzet végeredménye.
Thuney tage 14,78 millió dollárt ér, amit a játékos szinte azonnal alá is írt, így nincs semmilyen akadálya a trade-nek. Már csak egy vevő és az ellenérték hiányzik.
A piac nyitása előtt a Dolphins tűnt a favoritnak, 2/56-os pick például korrekt ellenérték lenne Thuney-ért (első körben nem érdemes gondolkozni, a legoptimistább becslések is második kört, de inkább második napos cetlit prognosztizálnak). És mivel a Patriotsról van szó, természetesen a Lions is képben lehet például a 3/67-es pickkel, amennyiben Bill Belichick nem akarja erősíteni a csoportriválist.
Nem tudom miért megy el abba az irányba a foci, hogy a védőfalembereket ennyire a támadófalemberek fölé helyezik. Én megérteném BB-t, ha elcseréli, hisz rebuild van, de azt is, ha túlfizeti és megadja a lehetőséget Stidhamnek, hogy egy jó fal mögött játszik.
Még mindig azt hiszik, a védelem nyeri a bajnokságot. Nem azt mondom, hogy a támadófal, de ha nincs legalább egy átlag felettid, akkor esélyed sincs.
De pont ez a legnagyobb tévedés :D A védelmek egy-egy meccseket nyernek meg, amik legtöbbször a SB-okon jönnek elő és ezért keverik az emberek. Ahhoz, hogy addig eljussanak az előtte levő 18 meccsen kellett egy kiegyensúlyozott támadósor.
Panthers – Broncos vagy Hawks – Broncos SB…..
(félreértés ne essék nem azt mondom, hogy a D nyeri a bajnokságot, csak azzal nem értek egyet amit írsz)
Mindkét meccs arra bizonyíték, hogy ha egy elit védelmed van, akkor jó esélyed van megnyerni a SB-t, ha eljutsz odáig. Mivel egy döntőn a támadósorokon van a nagyobb nyomás. Az irányító elizgulja, az elkapó elejti, a center rosszul adja fel stb. De az eljutás a nagyon nehéz, mert 18 meccsen át nehezen fenntartható a tökéletes játék a védelem részéről. Évről évre pedig pláne.
Szerintem a kettő együtt fontos, nem gondolnám, hogy a támadósornak vagy a védelemnek nagyobb/kisebb szerepe lenne egy jó szezonban.
Szerintem pont az a lényeg, hogy egy közepesnél jobb off és egy elit def vagy egy elit off és közepesnél jobb D kell az SB runhoz.
Erős védelmekre ott van példaként a Hawks, a Broncos, a Ravens, Steelers, Elit támadósorokra a Chiefs, vagy Pats, de szerintem ide vehetjük a Falcons-t vagy a Pantherst (igaz, hogy ők elbuktak a küszöbön, de a mondandómnak kicsit épp ez a lényege, hogy egy meccsen bármi megtörténhet (lsd. Dolphins v Pats) és nem lehet azt mondani, illetve fölösleges, hogy a D a fontosabb vagy az O.
Tökmind1, egy kiegyensúlyozott csapat kell és egy kompetens coach gárda – valamint egy minimum közepes Qb… a nélkül nem hiszem, hogy sikerülne.. bár ez a “közepes Qb” dolog is faramuci.. abban az univerzumban ahol Flacco vagy Foles tud félisten üzemmódban játszani, ott Truby is pattinthat valamit, ha rá szabják a playbookot és korrekt gárdát pakolnak köré..
Nekem a Pats és az Eagles Sb-k példaértékűek csapatépítés szinten. Jó coach gárda, kiegyensúlyozott csapat.. talán ez a legfontosabb.
Látszódott, hogy azok a csapatok ahol csak az egyikre v másikra pakolják a hangsúlyt (Lions, Bears, Saints pl.) szépen állnak is bele a földbe. Saints is azóta nem 1/4 (vagy hol is pickelték Lattimore-t) es csapat, amióta összepakoltak egy korrekt védelmet
Egy SB runhoz valóban kell mindkettő ez nem is kérdéses. A kérdés az, hogy melyik irányba érdemesebb elindulni az építkezésnél. Melyik a kiszámíthatóbb és melyik inkább a szerencse függvénye. Én azt gondolom, hogy egyértelműen a támadósor az ami biztosabb alapot ad, a védelem sokkal ingadozóbb (lásd Katona Dani cikke a pass coverage-ről). Ezért nem értem, hogy amikor van 6-7 új irányítóval futó csapat (Cardinals, Giants, Redskins, Bengals, Dolphins, Chargers, Pats) akkor miért nem az az elsődleges, hogy biztosan kineveld a franchise QB-dat, majd aztán foglalkozol vele, hogy a védelem is korrekt legyen.
Szerintem ez szervezet kérdése. Nálunk mindig is az elit védelem volt az alap, az erős OL és a futójáték. Ez a Ravens identitása. A lényeg szerintem, hogy legyen egy egységes koncepció, terv, és a FO ennek a szem előtt tartásával tevékenykedjen.
Amúgy egy virtóz támadósor sem garancia, ezt nem értem, hogy miért gondolod, hogy az O stabilabb. Szerintem egy elit D is tud stabil lenni (Bears tavaly pl) és nyilván vannak gyengébb meccsek, de a Ravens csoda Onak is volt szar meccse (első Browns meccs pl..) vagy Mahomes is fog ki szar napot.
Én nem gondolom, hogy stabil O-t könnyebb építeni
Azzal amúgy teljesen egyetértek h az elsőnek annak kéne lennie új Qb esetén, hogy falat kapjon, és célpontokat
1. Hát nekem mostanában inkább az ugrik be a Ravensről, hogy a védelem akármilyen “kis” nevekből áll mindig hoz egy jó szintet. Inkább van egy nagyon jó rendszer, ami anélkül is nagyon jó, hogy komoly pénzt kellene költeni játékosokra. A SB runt én abszolút Flacco-nak adom. Tavaly meg LJ-vel egy futball forradalmat láthattunk. Én nem érzem, hogy minden áron az elit védelemben gondolkodnának. Vagy lehet abban gondolkodnak, de a támadósor most jobban sikerült. Persze ez így tökéletes kombó :)
2. Ennek érdemes lenne utána számolnom, ha már következetesen ezt mondom :D Érzésre egy szezonon belül többet ingadozik a védelem, mint a támadósor. De évről évre viszont szerintem kérdés nélkül a támadók a stabilabbak.
3. Azért annak a Bears D-nek is voltak olyan meccsei, hogy 30+ -ot engedtek Osweiler és Manning ellen. :D
Hát nem tudom. Azért Thuney a posztján Top5 (Top3) játékos. Szerintem egy harmadik kör nevetséges ellenérték lenne érte.
A játékos értéke nem egy abszolút skála alapján jön ki.
Nyilván beleszámít magának a játékosnak a jelenlegi és a vélelmezett jövőbeli teljesítménye, de számít a játékos jelenlegi szerződése (mennyi van hátra, mennyit pénzt kell átvennie az új csapatnak, kell-e neki új szerződést adniuk és ha igen, akkor ebben mit akar a játékos); számít az eladó tárgyalási pozíciója (pl. cap space nyomás) és a vevő aktuális lehetőségei, tárgyalási pozíciója (mennyire kell neki a játékos, mennyi játékos van a piacon, és azoknak mi az aktuális ár/érték aránya). Nem beszélve arról, hogy a 1-3 kör eleje, meg a vége sem egyforma súlyú, és az is kérdés, hogy az aktuális vevő pick-je(i) hova is szól(nak) pontosan.
Csak a klasszikus közgazdasági közhely van ilyenkor: pont annyit ér, mint amennyiért az üzlet megköttetik.