Connect with us

Összefoglaló

Bill O’Brien elintézte, a Chiefsnek meg sem kellett izzadnia

Toronymagas favoritként kezdte meg a szezont a Kansas City Chiefs, a fogadóirodák közel 10 ponttal gondolták jobbnak a címvédőt a Houston Texansnál. Nem is tévedtek: nagy szerződést nem nehéz adni egy franchise irányítónak, a csapatépítéshez azonban ez kevés – és ez most ismét bebizonyosodott.

A 2020-as idény egy parázsnak ígérkező találkozóval kezdődött, a Texans már az első héten esélyt kapott arra, hogy revansot vegyen az előző szezon rájátszásában 24-0-s előnyből elszenvedett vereségért. Nem is kezdődött rosszul mérkőzés: egy-egy punt mindkét oldalon, majd Deshaun Watson vezetett egy pofás 80 yardos TD-drive-ot. 7-0, egy pillanatra elhittük, hogy izgalmas lesz, majd elkezdte éreztetni a hatását a Bill O’Brien magic.

Mégsem olyan egyszerű pótolni DeAndre Hopkinst

A Texans a holtszezonban elcserélte a liga egyik legjobb elkapóját, DeAndre Hopkinst a Cardinalshoz egy második körös pickért és a futó David Johnsonért cserébe, majd érkezett Randall Cobb és Brandin Cooks a WR-sorba. Papíron még védhető is lenne a dolog, hisz az egy Hopkinst három átlag feletti játékosnak elvileg tudnia kellene pótolnia, ráadásul így egy sokkal diverzebb, nehezebben levédekezhető offense-t futtathat a Texans – na, ebből semmit nem láttunk.

DJ nem játszott rosszul, Carlos Hyde-hoz képest előrelépés, lehet akár egy nagyon jó idénye is. A probléma az, hogy ő továbbra is egy futó, önmagában kvázi értéktelen: hiába futott három negyed alatt 56 yardot és egy TD-t 6,2 yardos átlaggal, ha közben a csapat 31-7-re ég, Watson pedig 12/20, 139 yard, 0 TD, 1 INT számokat produkál.

A passzjáték halott volt. A Cobb-Fuller-Cooks-Stills négyes semmit nem tett hozzá a mérkőzéshez, pláne nem kulcsszituációkban. Persze nem lesz mindig ennyire homály az elkapósor, de Hopkins nélkül nincs igazi playmaker, akit nyugodtan lehet keresni az end zone-ban vagy 3. kísérleteknél.

Nézzük csak meg például Tyreek Hillt. Láthatatlan volt a mérkőzés nagy részében, Sammy Watkins és Travis Kelce kapta a legtöbb targetet, de amikor égett a ház, akkor rendre megvillant fontos first downt vagy TD-t szerezve harmadik kísérletekre (a Super Bowlon is ezt csinálta). A diverzitás jó, de a sok lúd disznót győz elv csak a legritkább esetekben vezet győzelemhez, nem véletlenül kapnak brutális pénzeket az elkapók.

A Chiefs offense tényleg jobb lett, de nem az első körös futó miatt

Andy Reidék all int mondtak az offense-re, amikor az első kör végén a futó Clyde Edwards-Helaire-t választották. Nem is vallott szégyent az újonc, 25 futásból 138 yardot és egy TD-t termelt, Kareem Hunt óta nem volt ennyire robbanékony és megállíthatatlan futója a csapatnak. Futni viszont nem lehet támadófal nélkül.

Nem nézett ki annyira jól a támadófal belseje, miután a kezdő guard, Laurent Duvernay-Tardif opt outolt. Természetesen egy guard kiesése nem végzetes, de azért egy minőségi játékos kiesése mindig probléma. A Chiefs jobb híján a sérülések és formahanyatlás miatt kvázi leszázalékolt Kelechi Osemelét hozta pótlásnak, és az első mérkőzése alapján óriási fogás volt. A Ravens és a Raiders korábbi elit guardja szinte legjobb formáját nyújtotta, óriási szerepe volt CEH teljesítményében, az idei offseason legnagyobb fogása lehet.

Összegzés

A Chiefs gyakorlatilag hiba nélkül játszott. Patrick Mahomes 211 yarddal és három TD-vel fejezte be a mérkőzést, illetve volt két-két elejtett TD-je és INT-je – kicsit még rozsdás, az a pár turnover worthy dobása nagyon homály lett. Mitchell Schwartz a tavalyi tökéletes játéka után (nulla sack egész szezonban) most szinte rögtön engedett egy sacket, de utána ő és az egész támadófal jól teljesített – goal line szituációkat kivéve, ahol JJ Watték mindig megállították CEH futásait.

Travis Kelce továbbra is elit, és a Chiefs-szurkolók örömére úgy néz ki, hogy Sammy Watkins ott folytatja, ahol a rájátszásban abbahagyta (igaz, tavaly is jól kezdett, aztán beleszürkült a mezőnybe). Illetve dicsérjük meg Andy Reidet, aki úgy tűnik, végleg megtanulta menedzselni az órát, illetve elég tökös volt ahhoz, hogy 7-0-s hátrányban, mélyen a saját térfelén nekimenjen egy 4&rövidnek. Egyedül Demarcus Robinsont lehet lehúzni, aki két TD-t is elejtett, de ennyi most belefért.

Most nem voltak nagy játékok a Chiefstől, végig a rövid passzokra és futásokra alapoztak, már csak azért is, mert a Texans két hátsó safetyvel próbálta limitálni a mély labdákat, így pedig nagyobb terület volt a line of scrimmage körül. Mahomesék persze így is lehengerlően tudtak haladni, nem nagyon találni ellenszert erre az offense-re.

A védelem is jól játszott, ameddig tétje volt a mérkőzésnek, az utolsó 10 percre már kiengedett az egység. A védőfal jó, Chris Jones továbbra is elit, ráadásul most Frank Clark is jól játszott. Az igazi pozitívum azonban a secondary, kifejezetten jól muzsikált az egység az újonc L’Jarius Sneeddel a kezdőben (Tyrann Mathieu QB-hitje után ő halászta le Watson labdáját).

A Texans oldaláról sok pozitívumot nehéz elmondani. A támadófal nem játszott jól, Laremy Tunsil továbbra sem tudja kinőni a fölösleges büntetéseket, az elkapókról pedig korábban már beszéltem. David Johnson jó volt, 11 futásból 77 yardot és egy TD-t szerzett, de egyedül kevés. A védelem is gyenge volt, nem nagyon sikerült nyomást generálni az egy szem Schwartz-hibát leszámítva, futás ellen pedig még a vártakhoz képest is alul teljesített az egység. Tekintve, hogy jövő héten a Ravens ellen játszik a Texans, ez nagyon rossz előjel.

Houston Texans@Kansas City Chiefs 20-34

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!