Top50 sorozatunk következő részében már szinte csak olyan játékosok vannak, akik posztjukon a legjobbak közé tartoznak, mindössze egy nagyon kicsi ugrás hiányzik nekik, hogy az elitek között emlegessük őket.
A listát 5 szerkesztő (Balázs, Chester, Dani, Józsi, Patrik) az alapján állította össze, hogy szerinte ki jelen pillanatban az 50 legjobb játékos a ligában. Az összpontszám megállapítása során figyelmen kívül hagytuk a legalacsonyabb és legmagasabb helyezéseket, hogy a szélsőséges véleményeket kivegyük az egyenletből.
50. Dalvin Cook, RB, Minnesota Vikings
49. Chase Young, Edge, Washington Football Team
48. JJ Watt, Edge, Arizona Cardinals
47. Ryan Ramczyk, OT, New Orleans Saints
46. Shaq Barrett, Edge, Tampa Bay Buccaneers
45. Eric Kendricks, LB, Minnesota Vikings
44. Terron Armstead, OT, New Orleans Saints
43. DeForest Buckner, iDL, Indianapolis Colts
42. AJ Brown, WR, Tennessee Titans
41. Marlon Humphrey, CB, Baltimore Ravens
40. Darren Waller, TE, Las Vegas Raiders, 28 pont
Tavalyi helyezés: –
Idei helyezések: 50+, 50+, 37., 37., 31.
Waller új belépő a listánkon, de a tavalyi szezonja alapján ez nem meglepő. Szinte egy személyben cipelte a hátán a Raiders passzjátékát, közel 1200 yardot szerzett, a felé szálló labdák 76.4%-át elkapta. Ő a valódi modern kori tight end, aki már kinézetében is inkább az elkapó felé tendál, mint a klasszikus TE felépítéshez. A snapjei 50%-át töltötte a fal szélén, a többit vagy a slotban vagy egyenesen külső elkapóként. Hihetetlenül atletikus, gyors játékos, akinek nagyon jó kezei vannak. Ezt bizonyítja az is, hogy 140 targetjéből mindössze kettő darab dropja volt az egész évben. A harmadik legjobb tight end jelenleg a ligában, ami nagyon nagy érték.
39. Jack Conklin, OT, Cleveland Browns, 30 pont
Tavalyi helyezés: –
Idei helyezések: 50+, 50+, 36., 36., 32.
Conklin már a második csapatában mutatja meg, hogy mennyire stabil játékos a támadófal szélén. A jobb oldali tackle-öket még mindig hajlamosak vagyunk kicsit a bal oldali párjukhoz képest alacsonyabban értékelni, pedig a szerepük manapság szinte hasonlóan fontos. Conklin pedig a legmegbízhatóbb játékos a posztján, tavaly mindössze kettő darab sacket engedett az egész szezonban. Ha ez nem lenne elég, akkor a futásblokkolását is ki lehet emelni, ami mögött (nyilván nem csak az ő kizárólagos érdeme) az egyik legjobb futójáték alakult ki a Brownsnál.
38. Josh Allen, QB, Buffalo Bills, 32 pont
Tavalyi helyezés: –
Idei helyezések: 50+, 50+, 36., 34., 27.
Allen szintén új szereplő a listánkon, de teljesen megérdemelten tűnik fel a neve. Hihetetlen fejlődést mutatott a fiatal QB, akinek a neve sokáig az MVP társalgásokban is felbukkant. Több mint 4500 yardot passzolt össze közel 70%-os pontosság mellett, pedig egész sok labdáját ejtették el az elkapói. Ha emellé hozzátesszük, hogy az egyik legveszélyesebb irányító lábon, akkor máris megkapjuk, hogy miért kerülhetett a top40 játékos közé. Ugyan kisebb kérdőjelek még lehetnek azzal kapcsolatban, hogy mennyire konzisztensen tudja fenntartani ezt a magas teljesítményt, de dobómechanikája olyan sokat javult és olyan jól néz ki, hogy nincs okunk feltételezni, hogy sokat esik vissza a játéka.
37. Michael Thomas WR, New Orleans Saints, 34 pont
Tavalyi helyezés: 9.
Idei helyezések: 50+, 47., 37., 35., 22.
Az első furcsább név a listánkon, mert Thomas ha kizárólag a tavalyi szezonját tekintjük, akkor egyáltalán nem játszott lehengerlően. Sok sérülés hátráltatta, valamint egy-két off field megnyilvánulása sem volt a legpozitívabb a szurkolói körökben. Ugyanakkor úgy gondolom nem a tavalyi 438 yardjából kell kiindulni, hanem a tavalyelőtti 1725-ből, ami sokkal közelebb áll a valósághoz (nem véletlen, hogy tavaly egyenesen 9. volt a listánkon). Soha nem ő lesz a legnagyobb vertikális célpont, de gyorsan képes elszakadni és rövid útvonalakon még mindig az egyik legmegbízhatóbb WR a ligában. Nagy kérdőjel persze a neve mellett, hogy minden idők legpontosabb irányítója nélkül mire lehet képes, de ha nem megy el a kedve a játéktól, akkor nem gondolnám, hogy csalódnunk kell benne.
36. Tyrann Mathieu, S, Kansas City Chiefs, 37 pont
Tavalyi helyezés: 32.
Idei helyezések: 50+, 50+, 35., 30., 25.
A Honey Badger játéka is valamelyest visszaesett a tavalyi évben, különösen coverage-ben volt a szokottnál többet bizonytalan. A line of scrimmage környékén még mindig az egyik legpusztítóbb fegyver és az ösztönei révén még mindig képes hatalmas játékokat megcsinálni. Passzvédekezésnél azonban már egyre többször marad le, tudják megtéveszteni egy irányváltással vagy csak nyomják el nagyobb darab elkapók. A vezéregyénisége és a clutch pillanatban bemutatott nagy játékai révén azonban még jogosan szerepel a neve a legjobbak között.
35. Xavien Howard, CB, Miami Dolphins, 37 pont
Tavalyi helyezés: –
Idei helyezések: 50+, 50+, 42., 23., 23.
A tavalyi interception király idáig tudott kapaszkodni a listán. Én annak a híve vagyok, hogy nem szabad csak a szerzett labdák számából kiindulni, de tavaly Howard esetében szó sincs megtévesztő számokról. 10 interceptionje mellé 10 leütött labda is társult, mindössze a felé szálló labdák 50%-ából lett elkapás és kevesebb mint 700 yardot engedett, pedig több mint 60-szor vették célba. A playmaker készségét pedig a ellopott labdák száma jól jelzi. Nem csoda, hogy az ő vezérletével az egyik legstabilabb secondary kezd felnőni Miamiban.
34. Nick Bosa, DE, San Francisco 49ers, 43 pont
Tavalyi helyezés: 13.
idei helyezések: 47., 46., 38., 26., 20.
Semmi sem jelzi jobban, hogy a fiatalabbik Bosa mekkora játékos, mint hogy úgy 34. ezen a listán, hogy tavaly semmit nem tudott megmutatni a képességeiből sérülés miatt (azért a pályán töltött 64 snapje alatt is zseniális volt). Azonban amit tavalyelőtt láttunk tőle, az meggyőzött mindenkit (újoncként majdnem top10-es játékos lett nálunk), hogy a tehetség az megvan benne és ez mindennél fontosabb. Félelmetes egyébként, hogy közel minden tizedik snapjén nyomást tud generálni az ellenfél irányítójára és mellette még a futásvédekezése is kifogástalan. Szinte teljesen biztos vagyok benne, ha ezúttal egészséges tud maradni, akkor jövőre a top15-ben találkozunk a nevével.
33. Derrick Henry, RB, Tennessee Titans, 45 pont
Tavalyi helyezés: –
Idei helyezések: 45., 45., 34., 29., 25.
Henry véleményem szerint a mai NFL-ben egy anomália. Abszolút nem egy modern kori futó felépítésével és tulajdonságaival rendelkezik, mégis amit tud, azok alapján a posztja krémjéhez tartozik (ha nem egyenesen ő a legjobb). Robusztus felépítése alapján nem gondolnánk, hogy a mai atletikus NFL-ben majd pont ő fogja halmozni a yardokat és a kikényszerített elrontott szereléseket, de tavalyelőtti közel 1600 yardjára még tavaly rá tudott pakolni és belépett a 2000 yardosok klubjába, ami hatalmas szó. Olyan stabilan tapos és olyan stiff armja van, hogy a védők valósággal rettegnek tőle és nagyon nehéz földre vinni, pedig rendszeresen találkozik tömött boxokkal is. Nem tartozik a sokat használt elkapó futók közé (mindössze 25 target tavaly) és nincsenek kifejezetten vaj kezei, de például 2020-ban minden felé szálló labdát elkapott.
32. Julio Jones, WR, Atlanta Falcons, 46 pont
Tavalyi helyezés: 4.
Idei helyezések: 50+, 49., 34., 24., 22.
Jelen sorok amikor íródnak, akkor még Julio Jones a Falcons elkapója, de lehet mire páran olvassátok a cikket, már más csapatban vitézkedik a veterán játékos. Szokás rá azt mondani, hogy kiöregedőben van (nálunk is az egyik legnagyobb esésben van a listán), meg nagyon jönnek a fiatalok, de egyelőre még nem történt meg a teljes őrségváltás és Julio továbbra is top5 WR a ligában. Tavaly a sérülések ellenére is közel 800 yardig jutott, kevés dropja van és még mindig a fontos pillanatokban őt keresi majd az aktuális irányítója.
31. Stephon Gilmore, CB, New England Patriots, 49 pont
Tavalyi helyezés: 7.
Idei helyezések: 50+, 46., 29., 29., 25.
A tavalyelőtti év védője egy kicsit gyengébb idényen van túl, de még mindig a posztja krémjéhez tartozik. Nem kell annál jobb indikátor, mint hogy az irányítók még mindig igyekeznek elkerülni, alig 40-szer vették célba egész évben és ez még akkor is nagyon kevés, ha nem tudott minden mérkőzésen rendelkezésre állni. Az interception és a leütött labdáinak a száma ugyan megcsappant, de nem is elvárható egyetlen cornertől sem, hogy back-to-back szezonokban ötnél több szerzett labdával zárjon. Gilmore legnagyobb erőssége az emberezés, ami véleményem szerint az igazán kivételes cornerek sajátja és amikor 100%-os, akkor a liga legjobb elkapói ellen még mindig benne lehet a legjobban bízni.
Henry olyan extrém hatékony fegyvere a Tennessee-nek, és olyan egészen brutális szezonokat hozott az elmúlt két évben, hogy meglep a top 15-ön kívüli helyezése. Igen, tudom, a futó értéktelen és cserélhető poszt, de ettől még ő az egyik legdominánsabb támadójátékos az egész ligában. Az, hogy a posztja értéktelen, és ahogy írjátok is, gyakorlatilg semmi racionális nem indokolja hogy ez a srác ilyen jó legyen, szerintem csak növeli a teljesítményének az értékét. Az az igazán durva benne, hogy pontosan lehet tudni, mi várható tőle, és a legtöbben mégsem tudják levédekezni.
Elnézve hogy nézett ki a végső lista top 15-je, egyik helyére sem tenném be Henryt. Majd ha kijön az a rész is visszatérhetünk rá.
Kíváncsi leszek. Mondjuk nálatok a legjobb helye is 25., két embernél top 40-ben sincs, ezt nem igazán tudom hova tenni – vagyis inkább érdekelne, hogy miért van ennyire hátul. Egy bővebb indoklásra nagyon kíváncsi lennék, mert szerintem nagyon kevesen vannak (és semmiképp sem 24-44-en), akik egy személyben ennyit tudnak adni a csapatuk játékához/eredményességéhez.
Az a baj hogy nehéz elmenni a futók mellett úgy, hogy nem veszed figyelembe a falat, ami rengeteget számít. Ha csak arra gondolok, hogy pár éve Le’Veon Bellt igen előkelő magasságokba raktam azért, mert a türelme az a többi futó fölé helyezte, illetve hogy a passzjátékhoz is mennyit ad hozzá, és hogy mi lett belőle miután elment a Steelersből, na, ilyesmi fut át az ember agyán amikor futókat kell rangsorolni. De mondhatjuk Elliottot is, vagy Gurley-t, vagy DJ-t, ahogy tetszik, elgondolkodsz, hogy ezek a játékosok hogy értek ennyit, és hogy estek vissza ilyen magaslatokból.
Oké, köszönöm! Ha egyet nem is értek teljesen, de megértem a gondolatmenetet. És hát ha ilyen konzisztensen gondolkodtok mind ebben a kérdésben, az biztos nem véletlen.
mert azok az urak úgy gondolják, hogy a rendszer tette igazán naggyá, ha megnézed LaFleur alatt átlagos futó volt
és mint így, nem egy személyben adja hozzá a sok yardot a csapata teljesítményéhez
Ennyire nem tud egy futót pusztán a rendszer naggyá tenni. A rendszer persze az ő erősségeire van kihegyezve – de hát ez a helyzet pl. Mahomesnál vagy LJ-nál is.
Heisman-győztes futó nem fog 25-26 éves korában fejlődni már, azért remélem nem erre gondolsz
+1
Különösen a 2000 yard miatt. Amúgy más listákon 10 környékén található.
Én veled értek egyet. Jó és szép, hogy x y z poszt értékesebb, mint az RB. Tökre értem. Egyetlen darab wr nem hozta az elmúlt 2 évben azt a yard, td és 1st down mennyiséget mint ő. Akkor hogyan lehetne előtte bármelyik WR? TE?
nem is kapnak 378 labdaérintést egy szezonban
A beírt helyezések alapján Bosa száma sem oké. Thomas meg 37.
javítva minden
Thomas még mindig 47., 37 a jó!
ja sikerült megértenem :D javítva az is
az ott jó.
35. hely = 16 pont
37. hely = 14 pont
47. hely= 4 pont
Tisztelem, értékelem a munkát, amit beletesztek. Nem csesztetni akartalak.
nem vettem annak, csak én voltam a hülye és nem láttam meg a fától az erdőt
A 40. helyezettnek hogy lett 28 pontja? Valami ott nem stimmel!
a pont jó, a helyezések nem stimmelnek, máris javítom
” és még mindig a fontos pillanatokban őt keresi majd az aktuális irányítója.”
keresheti, csak nem találja a pályán