Miután Kirk Cousins teljesen garantált szerződést kapott sokan arra számítottak, hogy ez lesz az alap. Ezt követően viszont senki sem kapott teljesen garantált kontraktust egészen az idei évig, amikor is a Browns garantálta Deshaun Watson 230 millió dolláros kontraktusát. Ennek oka nem csak az, hogy a csapatok nem akarnak ekkora összegeket kockáztatni, hanem az, hogy egyes tulajdonosok egyszerűen túl szegények hozzá.
A Raiders esetében merült fel korábban, hogy azért fukarkodtak még Oaklandben a magas aláírási bónuszokkal, mert Mark Davis nem tud több 10 millió dollárt csak úgy elutalni. Ez azonban a probléma kisebbik része. A szabályok szerint ugyanis a csapatoknak kötelező a teljesen garantált tartalmak egy részét letétbe helyezni, hogy ha csődbe menne is a franchise, akkor is megkapja a játékos a pénzét.
Watson esetében állítólag 169 millió dollárt kellett letétbe helyezni, ami egy brutális összeg. Vannak tulajdonosok, akiknek ez nem probléma, de vannak olyanok, akiknek egyszerűen nincsenek ilyen tartalékaik, vagy ha vannak is, ennyit nem hajlandóak letétbe tenni.
Ezért szokott az lenni, hogy bár a hivatalosan teljesen garantált tartalom alacsony, a valóságban a játékos biztonságban van. Például Patrick Mahomes csak 63 millió dollárnyi garantáltat kapott a 450 millió dolláros szerződésével, viszont olyan a kontraktus struktúrája, hogy csak 2031-ben lehet úgy kivágni, hogy spóroljon is a csapat. Persze ebben azért van kockázat a játékos részéről, de hacsak meg nem sérül, úgy összességében a Chiefs irányítója szinte biztosan hazavisz 400 millió dollárt.
Engem az érdekelne, hogy egy random, top5-10 QB “bértárgyalásán” egy csapat mégis mi a franccal tud bármilyen tárgyalási pozíciót építeni? Mivel tud lefele alkudni?
Bemond valamit a QB ügynöke, mire mondja a GM, hogy annyit nem kapsz, mire az ügynök azt válaszolja, hogy: köszi, jó volt veletek, akkor hívom XY csapatot, szevasztok.
Más pozíciókban nincs ekkora keresleti piac, könnyebb egy B tervvel előállni, ha nincs megegyezés, de itt egyszerűen szinte semmi nincs a csapat kezében.
En ebbol azt nem ertem, hogy ennek hogy lehet koze a tulajhoz. Szoljatok hogy hol hibazok. A jatekosok penzet liga altal visszaosztott lovebol kell adni, ehhez kapcsolodik a sapka is. Ugy ertem nem koltheted el a sapka dellat barmire, hogy majd a jatekosok kapnak lovet ha a fekete paratlan hozza a szeriat. Ha pedig ez a love megvan, akar letetben, akarmiben, akkor a tulajnak minek kell ehhez meg barmit is hozzatennie a sajat penzebol?
Nemreg lattam egy ilyen ervelest en is egy forumon, de ott sem igazan ertettem.
Itt inkább a cash-flow lehet problémás, mert a csapat napi, heti, havi bevételei és kiadásai valószínű nincsenek szinkronban, másrészt pedig valószínű nagyon szélsőségesek is. Csak egy példa a jegyértékesítés. Csak alapszakasszal számolva évi 8-9 hazai meccsről beszélünk. Egy-egy meccsnapon bezúdul sok 10 millió USD a kasszába kb egyszerre, míg az alkalmazottat egész szezonban fizetni kell.
Amúgy fura, hogy egy-egy csapat likviditását nem egy pénzintézet csinálja, hanem a tulajnak kell.