Connect with us

NCAA

Az egyetemi liga első fordulójával hivatalosan visszatért a fociszezon!

Megkezdődött a footballszezon! Bár még “csak” az egyetemi liga startolt el, aki végre tétmeccseket akart nézni, az bőven talált magának valót a hétvégén.

A nyitóforduló már előzetesen is tartogatott jó pár kiütés szagú meccset, melyek hozták is az elvárásokat, azonban akadtak igazán izgalmasnak kinéző találkozók is, melyek közül van ami bejött, van ami kevésbé. Ezen túl a szezon első upseten is túl voltunk már az első héten!

A hét rangadója ami hozta az elvárásokat:
Notre Dame @ Ohio State 10 – 21

A Buckeyes idén revansot akar venni a ligán, amiért tavaly lemaradtak a rájátszásról és elvesztették a Big10-t. Ehhez az első fordulóban a szintén kiemelt és mindig playoff esélyes Notre Dame gárdáját kellett lenyomják CJ Stroudék. Az 1/1-re és Heisman díjra is jó esélyekkel pályázó irányító lassabban kezdett bele a meccsbe. Az első félidőben mindössze 7 pontot tett a táblára a Buckeyes és nem ott folytatta a támadósor, ahol tavaly a Rose Bowl-on abbahagyta a Utah ellen. Persze valahol érthető, hiszen az ország egyik legjobb védelme ellen sosem könnyű játszani, főleg ha elveszted a három legfontosabb elkapódat. Chris Olave és Garrett Wilson drafton való távozása után ugyanis az egyetemi liga legjobbnak tartott elkapója Jaxon Smith-Njigba az első negyedben kapott ütés után már nem tudott visszatérni a pályára. A több nagy szerelést is bemutató és egész meccsen jól játszó Brandon Joseph-fel találkozott JSN az oldalvonal mellett, de persze nem fogytak el a tehetségek a WR szobában. A szintén 5 csillagos Emeka Egbuka és a legendás Colts elkapó fia, Marvin Harrison Jr. fel tudott lépni.

A tavalyi évben rengeteg légiparádét tartó Stroudra azonban készült Marcus Freeman (ND head coach). Rengeteget álltak fel két safetyvel és elvették a mélységi játékát a Buckeyesnak, amit csak a 3. negyedben törtek fel az első passzolt TD-vel. A mély passzjáték helyett így a rövid útvonalak és a futójáték került előtérbe. A több top tehetséget is felmutató Ohio State fal remekül mozgatta az ellenfelét és a TreVeyon Henderson, Miyan Williams duó 170 yard fölött termelt 6-os átlaggal. Az első körbe várt Paris Johnson Jr (LT) mellett tackle társa Dawand Jones (RT) is jó napot zárt. Stroud közelébe nem nagyon engedték a passz rushereket, a futóknak pedig tiszta folyosókat tudtak nyitni.

A Notre Dame sokáig szépen tartotta magát és úgy tűnt, akár még meglepetést is okozhatnak azzal a pár nagyobb játékkal, amit összehoztak az alapvetően továbbra is futásközpontú támadósorukkal. Kissé viccesen hat, hogy Tyler Buchner nagyobb átlagos passzmélységgel zárt mint Stoud, pedig 10 sikeres átadása volt csak 11 futás mellett. Az első meccsén kezdő QB tehát a statisztikákból is látszik, hogy tökéletesen beleillik az elmúlt évek Fighting Irish irányítóinak sorába. Kevés kockázat a passzjátékoknál, ellenben állandó veszély a futásoknál. Azonban a Notre Dame mindig elit támadófala nem a legjobb napját fogta ki, csupán 2,5-ös átlaghoz segítették a futókat, amiben közrejátszott Jarrett Patterson (kb 2. körre várt C/G) korai kiesése. A passzjáték pedig továbbra sem az Írek erőssége. A “babygronk” becenevű Michael Mayeren kívül nem volt másnak egynél több elkapása, de Mayer is csak 34 yardig jutott 5 labdaérintésből. Remekül figyelt rá a Buckeyes back sevenje és azonnal le tudták vinni, amint felé szállt a labda. Jim Knowles (Ohio State DC) egysége jól fel volt készítve. Az első játékrészben még voltak kezdeti súrlódások, amikből haladni tudtak a vendégek, a második félidőben teljesen nullázni tudták a támadókat és megadták a lehetőséget Stroudéknak a fordításra.

Egyéb, draft szempontjából érdekesebb megjegyzés, hogy mindkét csapat legjobb pass rushere Zach Harrison (Ohio St) és Isaiah Foskey (ND) meglehetősen csendes napon voltak túl és kevés sikert értek el a jól dolgozó támadófalakkal szemben (illetve a mindkét oldalt gyors passzjátékra épülő offense-ekkel szemben).

A hét rangadója ami nem hozta az elvárásokat:
Oregon @ Georgia 3 – 49

[ppp_patron_only level=”1300″ silent=”no”]

A college playoff bővítésének mindenki örül. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy ehhez hasonló mészárlás várható, ha ugyan papíron csak 8-10 hely különbséggel rendelkező college csapatok csapnak össze, de köztük mégis ekkora a különbség. A Georgia védelme 5 első körös tehetséget is elvesztett, de bőven maradtak (és érkeztek) a campusra még top játékosok. A top5-be várt Jalen Carter ugyan még csendesebb napot is tartott, de így is összehozott 1-2 emlékezetes megmozdulást.

A front másik neves tagja Nolan Smith sem ért el ugyan sacket, de Nix közelébe többször oda tudott érni. Elsősorban azonban mindkét játékos “szokásos Georgia módon” éber volt a futás ellen. Ellenben a secondaryből több játékos is kiemelhető. A végzős safety Christopher Smith azon túl, hogy szedett egy picket, rengeteg játékot állított meg akár a line of scrimmage környékén, akár a pálya szélén. Mindenhova kiért. Csak azért nem ő lett a legjobb védő a meccsen, mert az 5 csillagos freshman Malaki Starks is bemutatkozott az egyetemi közönségnek. Míg túloldalán az ország egyik legjobbja Kelee Ringo nem hozott nagy meccset, több elkapást is engedett, addig Starks öt felé dobott labdából csak két elkapást engedett és bemutatta a forduló egyik legszebb pickjét. Starksra ugyan még legalább 3 évet várnunk kell, de az egy meccs után is látható, hogy nem fog megállni egyhamar a Bulldogs védőgyár termelékenysége a jövőben sem.

Az Oregon nyilván underdogként látogatott Atlantába, de talán reménykedett benne, hogy ha valaki, akkor Dan Lanning fel tud mutatni valamit majd az ország legjobb védelme ellen. Ugyanis ő tette őket azzá. Az elmúlt 3 évben a Bulldogs ex-védőkoordinátora azonban új munkahelyén nem tudott megálljt parancsolni egykori egységének. A szintén első meccsén a Ducsban kezdő Bo Nix (korábbi Auburn QB) rettenetes meccsen van túl, bár sokat volt nyomás alatt. Lesz innen feljebb, hiszen nem minden héten jön szembe Kirby Smart egysége, de a 11. kiemelt ekkora verés után nem lenne meglepő, ha a top25-ből is kiesne (nem fog).

A Bulldogs tavaly a védelmének köszönhetően lett bajnok, azonban ezen a meccsen megcsillogtatta, miért lesz izgalmas a támadósor is 2022-ben. Az első 7 labdabirtoklásuk mindegyikéből touchdownt értek el – az ország 11. legjobb csapata ellen. A kezdő posztot megszerző Stetson Bennett remekül játszott, 350 passzolt yard és 2 touchdown lett a termése. Továbbra sem lesz belőle egy elit irányító prospect, de elsősorban a pálya közepére a futóknak (Kenny McIntosh 9 elkapás 117 yard) és a félelmetes tight end sornak osztogatta a passzait, ahonnan a több mint 2 méteres Darnell Washington hozott össze pár highlight megmozdulást.

A Ducks oldalán a linebacker duó kevés volt, hogy megküzdjön a Bulldogs falával. Noah Sewell sokszor tűnt lassúnak és bár az ereje rendben volt, a szögek és az irányváltások nem követték le időben a támadók mozgását. Hasonlóan gyenge meccse volt társának Justin Flowe-nak, mindkét Oregon linebacker több elkapást engedett és a futójáték ellen sem voltak kellően határozottak.

A hét legjobb meccse és egyben legkellemesebb meglepetés teljesítménye:
Utah @ Florida 26 – 29

Az év első meglepetése, hogy a nem rangsorolt Florida “A mocsárban” el tudta kapni a 9. kiemelt, tavalyi Pac12 bajnok és titkon idén a top4-re pályázó Utah csapatát. A találkozón összecsapott az egyetemi liga két kiemelkedő “futó” irányítója. 2021-ben Cameron Rising a 3. legtöbb yardot szerezte megiramodásonként és ezt a fegyverét továbbra is megtartotta. Nem az a kifejezetten elektrikus srác, de jókor tartja meg a labdát és ha felgyorsul nehéz levinni, így egyetemi szinten kifejezetten veszélyes a lábán. A tavalyi listavezető Anthony Richardson azonban vélhetően 2022-ben is az élen végez majd a fenti kategóriában. A 2021 év közepén kezdőbe kerülő Gators irányítótól nagy szezont vagy nagy bukást lehetett várni, egyfajta sötét lova volt az előttünk álló idénynek. Úgy néz ki előbbit kapjuk. Papíron ugyan “csak” 104 yardot szerzett Richardson, de ehhez társul 3 touchdown és megannyi elképesztő játék. Csak Lamar Jackson szintjén lehet beszélni a Gators irányítójának atletikusságáról. Minden meccsen ő a legjobb atléta a pályán és ennek megfelelően játszik. Sok read-option, zone-read, direkt irányító futás, bootleg és mozgásból való passzok. Földre vinni igazi kihívás. Több sackből is kimozgott, meghosszabbítva a playeket, csomót kötve a védők lábára.

Bár még tapasztalatlan, olvasásban is mutat remek dolgokat. Play action után látja, hogy emberezik a védelem (mindenki háttal van neki), így inkább megiramodik, közel 50 yardos TD-t futva. Futóképességei mellett pedig passzolni is tud. 24/28 lett a lőlapja 168 yardért és bár pontot nem szereztek, nem minden esetben csak rajta múlt. A pálya bármely részére képes volt passzolni, karereje kiemelkedő és a pontosságával sem volt sok gond. Több remek lézert osztott ki középtávoli útvonalakra. Futásokon túl, így a passzjátékban is Rising fölé emelkedett. A Utes karmesterének több labdája is aluldobott lett és leginkább csak a 100 yard fölé jutó tight endjét, Brant Kuithe-t tudta játékba hozni. Az irányítókon túl a liga egyik legjobb cornere szempontjából volt érdekes a találkozó, Clark Phillips nem is okozott csalódást és nem igazán engedett az oldalán sok életet. A meccset végül azonban nem az ő, hanem a Florida linebackerének, Amari Burney-nek a labdaszerzése döntötte el. Ezzel az első meccsén Billy Napier meg is szerezte első győzelmét a Gators élén, egyből egy top10-es ellenféllel szemben. A Florida így nagyot ugrott előre, miközben a Utah számára csak akkor marad esély a rájátszásra, ha innentől söprik a menetrendjüket. Lehet, hogy idén már az első héten elköszönhetett a Pac12 a playofftól?

A hét legjobb meccse 2.0:

LSU @ Florida State 23 – 24

Két szebb napokat látott program összecsapása egy igazán élvezetes meccset hozott egészen elképesztő fordulatokat tartalmazó végjátékkal. A Florida State az egész meccsen át a jobb csapatnak tűnt, vezettek 17-3-ra és 24-10-re is, de a találkozó legvégén nagyon közel kerültek hozzá, hogy visszaengedjék a meccsbe a Tigerst. Két perccel a vége előtt 24-17-es állásnál az LSU elkapója Malik Nabers a meccsen már másodszor képtelen volt megfogni egy puntot, ezzel pedig tálcán kínálta a győzelmet a hazaiaknak. Ők azonban nem kértek belőle és sikerült egy rossz handoff következtében fumble-t véteni az 1 yardoson. Innen 99 yardot haladt az LSU egy perc alatt elsősorban Jayden Daniels futásainak hála, az utolsó pillanatban pedig (tényleg abban, az utolsó játékkal) meg is szerezték a katartikus touchdownt. Mielőtt azonban mindenki beletörődött volna a hosszabbításba, az i-re a pontot az tette fel, hogy az egyenlítésért rúgott extra pontot blokkolni tudta a Florida State, amely így 2-0-val kezdte a szezont. Beszáll a versenybe az ACC trónjáért a Seminoles? Talán ez még korai kijelentés…

Bár Jayden Daniels (LSU QB) a számokat nézve komplett produkciót tett az asztalra, az Arizona State-ről transferelt dual threat irányító futásai sokkal több veszélyt tartogattak és pár kivételtől eltekintve sokszor a tőle 5 yardra álló társát sem sikerült eltalálnia. Nem mondható tehát, hogy egyből megoldódott volna az LSU irányító problémája. A túloldalon ellenben Jordan Travistől talán nem várt jó és összeszedett játékot kaptunk. A lábon is veszélyes irányító több nagy átadást hozott össze (ezekből nem egy TD lett) és szinte hiba nélkül hozta le a meccset. Komoly reményű irányító persze nem valószínű, hogy lesz belőle, de egy sikeres szezonnal felkeltheti a hátsó körben csemegézők figyelmét.

Az igazán komolyabb prospecteket tekintve is volt kiket nézni a találkozón. Vagyis némely esetben csak lett volna. Kayshon Boutte az ország egyik legjobb elkapója ugyanis csak a 4. negyedben kapott el először labdát és végül 2/6-os elkapási mérleget tudott felmutatni. A borzasztóan csalódást keltő produkció után ki is követte az LSU-t minden social média felületről. Jön a hiszti a draft egyik top elkapó jelöltjétől? A frusztráltsága érthető volt, hiszen keveset próbálkoztak az irányába és amikor végre kapott volna labdát, akkor is szabálytalanul fogták vissza a védők (kapott is DPI-t), de volt itt csúnya dropja is a 4. negyedben. Nem erős kezdés.

A védő oldalon B.J. Ojulari remek meccset zárt és pass rusher társa Ali Gaye is jól játszott, amíg targeting miatt ki nem zárták (lenti videón látszik pont, a Seminoles második TD-jénél kapta). Előbbi nevét vélhetően hallani is fogjuk majd a draft első körében. Ha pedig továbbra is kettesével szedi a sackeket, akkor nem is csak a hátsó részén, míg utóbbi egy jó második napos pick lehet. De ha már kiemelkedő pass rush produkció, említsük meg a 2. osztályból előkapart Jared Verse nevét is (Florida St.), aki Ojularihoz hasonlóan állandóan jelen volt a backfielden (ért el sacket például 3 emberes pass rushból is). A mélyről jövő pass rusher nevét nem utoljára fogjuk hallani, az biztos. Vele és a két nevesebb defensive tackle társával, Robert Cooperrel és Fabien Lovettel még sok támadófalnak meg fog gyűlni a baja.

West Virginia @ Pittsburgh 31 – 38

A tavalyi ACC bajnok Pittsburgh nagy átalakításon esett át, hiszen az egyetlen első körben draftolt irányítón kívül a tavalyi év egyik legjobb elkapója, Jordan Addison is elhagyta a programot (a USC kedvéért). Az élet azonban nem állt meg a Panthersnél, az épp a USC-ből ide transferelt Kedon Slovis akár Pickett tavalyi mezébe is belebújhatott volna a Backyard Brawlonra keresztelt rivalizáláson. 300 yardot passzolt, jól mozgatta a támadósort és a labdára vigyázva le tudták gyűrni a West Virginiát, ahol az a JT Daniels irányított, aki ugyan bajnok lett tavaly, de kiszorult a Georgia kezdőjéből. Szép kis találkozója lett ez két egyébként egykori USC játékosnak, akik 2019-ben még csapattársak voltak. A Panthers részéről a csapat legjobb játékosa Carter Warren (LT) korrekt produkciót hozott és a 2. napra várt tackle nem nagyon engedett pass rushert az irányítója közelébe. A védelemből a hátsó körbe várt pass rusher Deslin Alexandre hamar kiesett, de sokak kedvence Habakkuk Baldonado és John Morgan hibába tudták kergetni Danielst. Az irányító egy pick mellett két fumble-t is összehozott, még ha a meccsbe kerülő labdaeladása nem is feltétlen az ő hibája volt. Az egész meccsen remeklő és 2 TD-t is szerző Mountaineers elkapó Bryce Ford-Wheaton pozitívból negatív hőse lett a meccsnek, ugyanis a kezei közül csúszott ki az az átadás, ami a győzelembe került a csapatának.

További érdekességek:

Mountain West ellenféllel mindig jó kezdeni a szezont, ha te az egyetemi football legjobb csapata vagy. Ennek megfelelően az Alabama 55-0-ra verte a Utah State-et. A tavalyi Heisman győztes Bryce Young 5 touchdown passzt osztott ki, egyet pedig maga futott meg. Úgy kezdte a szezont, ahogy egy potenciális 1/1 várományosnak kell egy gyenge ellenféllel szemben. Ha már Heisman, nyilván a fő esélyes a csapatából Young, de érdemes majd figyelemmel követi Jahmyr Gibbs játékát is, akinek a sebessége még sok nagy játékot hozhat a szezonban. Nem ez a meccs volt az igazi erőfelmérő a Crimson Tide számára, de a kötelező erődemonstráció maximálisan sikerült, hiszen Young a teleírt lőlap mellé még az atletikusságát is meg tudta csillogtatni.

Egy másik tavalyi rájátszás csapat, a Michigan is simán nyerte a nyitó összecsapását. 51-7-re gyűrték le a Colorado State-et, azonban a sok pont most sem feltétlen Cade McNamara érdeme volt, így a 3. negyedtől megnézhettük kikből válogathatnak még a Wolverinesnél. McNamara csupán 50%-kal passzolt 136 yardért és 1 TD-ért, miközben könnyen pickelhették is volna még a meccs elején. Kérdés, hogy a kiütéses győzelem ellenére lesz-e váltás a csapatnál akár már jövő héten, akár később.

A Stroud, Young duó mögötti irányító watch:

  • A Mario Cristobal korszak ígéretesen indult a Miaminál. Persze ez elvárható is volt, hiszen a Hurricanes egy FCS ellenféllel kezdte meg a szezont. A hazai csapat 70-13-as győzelmet aratott, ahol Tyler Van Dyke még csak nem is kellett, hogy lehozza a csillagokat az égről. Mindössze 16 passzkísérlete volt 2 TD-ért és alig 200 yardért, ugyanis a földön felzabálta Cristobal egysége az ellenfelét.
  • Egy másik ígéretes QB prospect is szépen kezdte 2022-t. A Stanford karmestere Tanner McKee 300 yard mellett 2 TD-vel indította a szezont a Cardinalsszal. Több nagy játéka is volt, mélyen is pontosan az elkapói kezébe tudta juttatni a labdát. Persze nem az FCS-es Colgate lesz az a csapat, amely komoly nyomást helyez az irányítóra, kezdetnek jól nézett ki McKee.

  • A kiscsapat elleni jó nyitányt Will Levis is sikeresen abszolválta. Nem izzasztotta különösebben meg a kissé túlkoros irányítót a Miami (OH) csapata. A Kentucky ezúttal is elsősorban rá és a passzjátékra támaszkodott, így összejött a 300+ yard, de akadt pár neccesebb labdája az irányítónak a sima győzelem ellenére.

Míg az irányítók prospectek remekül kezdték a szezont, nem mondható ez el a legtöbbre tartott elkapókról. Jaxon Smith-Njigba az első negyedben kiesett a meccséről, Kayshon Boutte közel láthatatlan volt, akárcsak a TCU-s Quentin Johnston. Egyedül Jordan Addison hozott korrekt produkciót, aki 2 TD-ig jutott új állomáshelyén, a USC-n.

A Maryland is könnyen lépett túl MAC-es ellenfelén, a Buffalón. Az egyre tisztábban látszik, hogy a kis Tagovailoa nem fog bátyja nyomdokaiba lépni, azonban a Terrapins két elkapójára, Rakim Jarrettre és Dontay Demusra érdemes lehet a jövőben is figyelni, ugyanis fel fog merülni a nevük egyre több mock draftban. Az ifjú futó Roman Hemby pedig majd pár év múlva lehet egy ígéretes tehetség, aki a 4 futott TD-ből kettőt vállalt magára és 16-os átlaggal futott 7 labdacipelésből.

Az Iowa 7-3-ra tudta legyőzni a South Dakota State-t, mely a másodosztály egyik legerősebb programja. Ez önmagában azonban nem volna még olyan komoly hírérték, de a Hawkeyes a 7 pontját nem hagyományos úton érte el. Egy mezőnygól mellett ugyanis két szerzett safetyvel hozták össze ezt a pontmennyiséget. 2016 óta ez a 7 pont a legkevesebb, amivel győzni lehetett az egyetemi ligában. Az Iowa 10 first downja mellé ugyan ennyi puntot sikerült összehozzon. Érdekesség továbbá, hogy nem először sikerült a hazaiaknak nyerni egy ilyen lowscore meccsen. 2004-ben 6-4-re verték a Penn State-et. #oldschoolfootball

Míg Iowa Cityben sírtak a támadófoci szerelmesei, North Carolinában eufórikus állapotba kerülhettek. Az North Carolina 63 – 61-re verte egy elképesztő meccsen az Appalachian State csapatát. 16 touchdown, több mint 1.200 szerzett yard és egy egészen szürreális meccs. A Sam Howell utáni éra tehát ígéretesen kezdődött, Drake Maye 352 yardja és 5 TD-je után lehet várni a folytatást (főleg, hogy a 0. héten is 50+ pontot szerzett az offense, bár akkor egy másodosztályú csapat ellen).

Kissé lassú kezdés után magabiztosan húzta be a forduló zárómeccsén a győzelmet a 4. kiemelés talán legnagyobb várományosa, a Clemson. A DJ Uiagalelei vezette offense csak a puntot késleltetni ment fel a pályára a meccs elején. Többször is sackelték a junior irányítót és egy fumble-t is összehoztak rajta. Utána azonban beindult a pontgyártás, de ebben a speciális egységnek is komoly szerepe volt. Két blokkolt punt következtében ugyanis kétszer is a red zone-ból kezdhette meg a támadást Dabo Swinney egysége, a meccs végére pedig beindult a pontgyártás. A már tavaly is jól kinéző védelemre ezúttal sem lehetett panasz. A Georgia Tech támadósora leginkább csak 3-3 downokra jött fel a pályára, hogy aztán puntolhassanak egyet. A három első körös tehetségét is tartalmazó Tigers védelem Trenton Simpson vezérletével ott folytatta, ahol tavaly abbahagyta. Ezzel a Clemson sorozatban 34. alkalommal is meg tudta verni nem rangsorolt ellenfelét akkor, amikor ők a top5-ből vághattak neki a találkozónak.

A Texas A&M nullázva nyert a Sam Houston ellen, a második napra várt Ainias Smith-t azonban mindenképp ki kell emelni. Két touchdown mellett 164 yardot szerzett és beindította a beszélgetést maga körül a szélvészgyors elkapó.

Tavaly ilyenkor még 1/1-re is esélyes volt Spencer Rattler, azonban aztán másképp alakultak a dolgok. A transfer portál segítségével pedig Rattler megpróbálja újraindítani a karrierjét South Carolinában. Bár a Gamecocks könnyen nyert, Rattler nem játszott kifejezetten jól. Bár láttunk pár gyönyörű passzt a részéről, kétszer is eladta a labdát és a nagy játékaira arcpirító hibák is jutottak. Az a két pick könnyen lehetett volna akár több is…

A hét kellemes meglepetését védőoldalon Jacoby Windmon szolgáltatta. A Michigan State linebackere a nyitófordulóban ugyanis 4,5 sacket szerzett és ugyan nem tartozik a legmagasabbra tartott tehetségek közé, ha hoz még pár hasonló meccset egy korai harmadik napos prospectté simán előléphet, vagy akár még feljebb is.

Legszebb jelenetek:

A College football legjobb futója: Bijan Robinson

Ha beugrasz, jön a büntetés, néha duplán is:

A Jump Aroundnál mindenki ugrik!

A hét elkapása:

Hogy lehet egy meccsen több mint 100 pont? Hát mert ilyenek (is) történnek:

Nem csak a pálya, a visszahordás is mutatós:

Nehéz a punterek élete!

Heti Young:

[/ppp_patron_only]

Related Topics

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!