Ismét búcsút intünk az ínséges időknek, újra tétre menő futballmeccset rendeznek az NFL-ben. Ráadásul nem is akármilyen mérkőzéssel indul az idei idény: a tavalyi bajnok fogadja a fogadóirodák szerinti legnagyobb trónkövetelőt.
Ha nem hinnénk a fogadóirodáknak és a saját szemünknek sem, akkor nézzük meg a haladóbb statisztikákkal foglalkozó oldalakat is. Ez a két csapat ugyanis beletartozik abba a három csapatba, amelyek a legtöbb advanced statisztikai oldal szerint is a legjobbak közt vannak.
Amikor a Bills kezében van a labda
Mint minden mérkőzésen, az irányítójátékkal érdemes kezdeni. Azt gondolom Josh Allent már senkinek nem kell bemutatni, az elmúlt két évben nem volt forróbb név az irányítóposzton mint a Bills karmestere. Az elmúlt két évben bebizonyosodott, hogy jelenleg a liga egyik, ha nem a legjobb irányítója, aki teljesítményére a koronát a tavalyi playoffban rakta fel.
Azt gondolom felesleges statisztikákat hozni mellette, legyen elég annyi, hogy majdnem minden komolyabb irányítómutatóban a legjobb ötben szerepelt a neve és az egyik leglevédekezhetetlenebb fizikai paraméterekkel rendelkezik a ligában. Senki nem fejlődött annyit az első évéhez képest a negyedikre, mint tette azt a vendégek karmestere.
A Rams elleni mérkőzésen is azt kell kiemelnünk, hogy mit kezd a hazai csapat Allennel és az általa vezetett passzjátékkal. A Bills a tavalyi (és már a tavalyelőtti) szezonban is az egyik legtöbbet passzolt korai szituációkban, a New York Giantshez távozó Brian Daboll nem meglepetésre egy nagyon agresszív támadójátékot dolgozott ki, az első kísérletek több mint 60%-ban passzolt a csapat. Ráadásul nem csak passzoltak, de próbáltak rögtön mélyre menni.
2020-ban 6,5 yardos átlaggal, 2021-ben viszont már 7,1 yardos átlaggal próbálkozásonként. Nem meglepő módon a védelmek is elkezdtek berendezkedni a Bills ellen, az ellenfelek védelmei közel 7%-kal többet védekeztek mélyen Cover 2-ben Josh Allenék ellen. És ez hatásosabbnak is bizonyult. Ne lepődjünk tehát meg, ha idén ezt még tovább fokozzák.
A Rams az első meccsen rögtön adhat egy ízelítőt Allenéknek, hogy mi várhat rájuk, ugyanis kevés csapat állt fel több két mély safetys shellben, mint Raheem Morris egysége. Összesen közel 70%-ban fogadták így az ellenfelet (ezek egy része nem hagyományos Cover 2 volt, hanem például Quarters, de lényeg, hogy a két safety sokat maradjon hátul), ami annak fényében is meglepő, hogy a kiváló defensive koordinátor korábban 30%-ban támaszkodott csak erre. Ellenben a Cover 4 kimondottan veszélyes is lehet a Bills fiatal sztárja ellen, ugyanis ez ellen nem volt jobb irányító Josh Allennél.
Ez azért lehet fontos, mert a Bills nagyban épít a hosszú játékokra, Stefon Diggs 11,9, míg a szezon második felében berobbanó Gabriel Davis 14,5 yardos átlagos passzmélységgel dolgozott tavaly, ezzel pedig mindketten a legjobb harmincban voltak a legalább 60 targetes elkapók között a ligában.
A Chiefs elleni playoff meccsen karrier napot tartó Davis szerepe különösen fontos lehet, mert várhatóan ő lehet többet szabadon. Stefon Diggs ugyanis minden valószínűség szerint megkapja a liga legjobb cornerét, Jalen Ramsey-t a nyakába. Legalábbis a snapek nagy részében. Azt már tavaly is többször pedzegettük, hogy Ramsey mennyit fog emberezni a legjobb elkapók ellen, ugyanis a Rams rendszere főleg zónázásra épít és tavaly az egész szezont figyelembe véve 68%-ban ehhez tartották magukat. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy ettől azért ha kellett hajlamosak voltak eltérni, különösen Ramsey esetében, aki több ízben is a snapjei legalább felében ment egy emberrel.
Tehát visszakanyarodva Davisre, ő valószínűleg keveset találkozik majd a hazaiak sztárjával, így pedig könnyen meglóghat a sűrűben. Jelenleg a Rams második számú külső cornerére csak tippelgethetünk, mert várhatóan sokat fogja variálni ezt a csapat, de a legtöbb esetben David Long vagy Robert Rochell kaphat majd itt főszerepet. Akárhogy is legyen, ez nem egy nyerő matchup a Rams számára, ugyanis a tavalyi szezonban mindketten közel 70%-os elkapási arányt engedtek és összesen hat touchdownért voltak felelősek. Mindezt úgy, hogy Rochell snapjeinek a száma a 100-at sem érte el. Davist így leginkább saját maga állíthatja meg, ugyanis ő több mint 10%-át elejtette a passzainak, ami az egyik legrosszabb statisztika a legalább 50 targetes elkapók között. Most rögtön elég jó esélye lesz megmutatni, hogy tényleg egy felfelé ívelő karrier elején van.
Ami szintén fontos lehet a mérkőzésen, hogy a maradék párharcokat ki nyeri. A Bills jól erősített az offseasonben, mert a slot elkapó pozícióra megszerezte Jamison Crowdert, draftolta Khalil Shakirt és bevethető a tavalyi epizódszereplő Isaiah McKenzie is. Josh Allennek tehát folyamatosan lehet friss célpontja a pálya közepén is. A Rams egy fokkal talán itt jobban áll, ugyanis belülre, nickel cornernek visszatért Troy Hill, aki bár nem tudott maradandót alkotni Clevelandben, de két éve a Ramsben megbízható pontnak számított. Ráadásul nagyon jó hírek érkeztek a negyedik körben draftolt Cobie Durant felől is, aki szintén be tud segíteni.
A passzjátékot tekintve még nem elhanyagolható, hogy Dawson Knox tavaly berobbant a tight end elitbe és kopogtat a legjobbak ajtaján. Alapvetően még nem egy go to tight endről van szó, mindössze 7,7 yardos átlagos passzmélységgel dolgozott, inkább a red zone-hoz közelítve nézett felé sokat Josh Allen, ugyanis holtversenyben a legtöbb touchdownt szedte le a fiatal játékos. A meccs egyik legérdekesebb matchupja lehet közte és a Seattle-ből érkező linebacker legenda Bobby Wagner között. A veterán LB karrierje gellert kapott, legalábbis ami a passz elleni védekezést illeti. A tavalyi szezonban közel 600 yardot engedett, de különösen az fájó, hogy ezeknek a 80%-a elkapás után érkezett.
Ez azonban csak az egyik probléma a pálya közepén. Ennél sokkal nagyobb fejfájást okozhat egy friss érkező a Rams számára. A Bills ugyanis a második körös draftpickjét egy futóra áldozta. Nem igazán egy hagyományosra a poszton, hanem elsősorban egy passzjátékoknál jól bevethető figurára. A Vikingsnál vitézkedő Dalvin Cook öccse, James Cook érkezett és nem titkolt szándékkal a futójáték felvirágoztatása végett. Raheem Morris rendszerében a linebackereknek nincs könnyű dolga, a Bills pedig ezt használhatja ki kőkeményen. Ugyanis a slot elkapókkal és Cookkal könnyen zavart okozhat a pálya közepén, Wagner gyorsasága, és Ernest Jones reakcióideje koránt sem biztos, hogy elég lesz egy ilyen offense ellen.
A számlát a safety sor egyenlítheti ki, ugyanis tavaly az egyik Rams safety rendszeresen meg volt bízva azzal, hogy segítsen be a pálya közeli zónákba. Jordan Fuller tavaly sérülés miatt sok időt hagyott ki és érezhető is volt a hiánya, de idén ő és Tayor Rapp is sokat szállhat le segíteni. Azt már nem említem, hogy ekkor sebezhetőbb lesz az egész secondary és Gabriel Davisnek több helye lesz, de senki nem ígérte, hogy könnyű a Bills offense ellen játszani.
Ez így lefestve elég rosszul néz ki a Rams védelmének, aminek talán az egyetlen esélye, ha nyomás alatt tartja Josh Allent és sokat sackelik. Tavaly a Jaguars egy rendkívül kevés pontos találkozón óriási upsetet hajtott végre a Bills ellen és mindezt úgy, hogy hatszor sackeltél Allent és a playek 34%-ában nyomás alá helyezték, ami messze a legtöbb volt az idényben. A Rams védőfalának közepén Aaron Donaldot, a liga legjobb védőjét szerintem senkinek nem kell bemutatni, tavaly is 86 nyomásig jutott, ami a második legtöbb volt a ligában. A Bills támadófalára mondhatjuk, hogy alulértékelt, mert egyetlen nagyobb név (vagy magasan draftolt) sincs a keretben, de passzblokkolásban a top10-ben voltak párharcok megnyerésében. Azonban ha van gyenge pont, akkor az a fal belsejében keresendő.
Ugyan center poszton Mitch Morse egy nagyon megbízható játékos, a bal guard posztra pedig érkezett Rodger Saffold, aki egy tapasztalt veterán, de az ő játéka is megkopott már és jobb guard poszton Ryan Bates megingatható. Főleg hogy nem csak Donalddal kell birkózni, de Greg Gaines és a A’Shawn Robinson is jól szállt be a Rams falába, így folytonos lesz a veszély. Az egyelten amiben bízhatnak a vendégek, hogy Von Miller távozása után újra Leonard Floyd maradt az elsőszámú passzsiettető a Kosoknál, így kívülről jóval kevesebb veszéllyel kell farkasszemet nézni.
Amikor a Rams kezében van a labda
A felsorolást a túloldalon is természetesen az irányítóval, Matt Stafforddal érdemes kezdeni, aki első Los Angeles-i évében rögtön megmutatta, hogy sokan bizony alábecsülték. Na nem azért, mert rögtön megmutatta volna, hogy a liga legjobbja, de az bebizonyosodott, hogy egy jó rendszerben, jó társakkal bizony képes felérni a csúcsra. Tulajdonképpen egyetlen statisztikájában sem hozott kiemelkedőbbet mint karrierje legjobb szezonjaiban, de ezúttal mindenben kiegyensúlyozott tudott maradni és fontos pillanatokban higgadt maradt.
Kétségtelenül sokat segítette, hogy karrier átlagához képest nyolc százalékkal kevesebbet játszott nyomás alatt, ami nem elhanyagolható statisztika. Ez idén kicsit súlyosbodhat, ugyanis a Rams támadófala gyengült. Andrew Whitworth visszavonult, Austin Corbett pedig már Panthers játékos, velük pedig talán a két legjobb emberét bukta a Los Angeles-i csapat. Előbbi mindössze 26, utóbbi 34 nyomást engedett tavaly, tehát mérkőzésenként ketten együtt alig engedtek hármat átlagban. A helyükre Joe Noteboom kerül left tackle pozícióba, a right guard pedig valószínűleg Coleman Shelton vagy Bobby Evans lesz (egész offseasonben folyt a harc ezért a posztért). Előbbinek ugyan 2020-ból már van tapasztalata, de minőségben jókora visszalépés a veterán Whitworth-hoz képest. Az utóbbi poszton pedig lényegében kezdő tapasztalat nélkül kell helytállni.
Itt rögtön az első meccsen hatalmas próbatétel elé lesznek állítva, ugyanis megkapják ellenfélnek a tavalyi csapattársat, Von Millert. A veterán játékos tavaly megmutatta, hogy van még a tankjában. Ha nem is régi fényében tündökölt, de 60 nyomásgyakorlása még mindig átlag feletti szintet jelent, rutinja ellen pedig nem lesz könnyű dolga az említett Noteboom, Havenstein kettősnek. Párja a fiatal Gregory Rousseau, aki rengeteget tanulhat a tapasztalt játékostól és pont abban fejlődhet a legtöbbet, ami a legnagyobb hiányossága. Ez pedig a technika. Rousseau egyébként nagyon dinamikus és gyorslábú játékos, akárcsak Miller (volt), így a lassabban mozgó Rams tackle duónak kifejezetten rossz matchup a Bills kettőse.
Szintén probléma lehet a fal közepén is, a felforgatott belső alakulat ugyanis azzal az Ed Oliverrel találkozik, aki magas pickként eddig csalódást keltett, de a tavalyi szezonban elkezdett törleszteni. 40 nyomásgyakorlása top15 volt a posztján és ő is a kisebb termetű, de éppen ezért gyors játékosok közé tartozik. A Bills sok stunttal összezavarhatja a Rams támadófalat, tavaly éppen egy kicsivel a ligaátlag felett hívtak ilyen játékokat.
Azzal próbálkozhat a Rams, hogy tavalyi önmagához hűen sok terhet próbál levenni a Staffordról és részben a támadófalról azzal, hogy aránylag sokat futtatják az órát. A Rams tavaly is ligaátlag szinten adta running backjei kezébe a disznóbőrt, pedig se top10-es futója, se top10-es futásblokkoló fala nem volt a csapatnak. Idén segít a csapaton, hogy visszatért Cam Akers, aki az egész tavalyi szezont kihagyta sérülés miatt, ő pedig nagyságrendekkel jobb játékos, mint akik tavaly lehetőséget kaptak. Amikor 2020-ban újoncként pályára lépett, akkor százalékosan neki volt a legtöbb legalább 10 yardos futása és kontakt utáni átlagos yardokban is ő volt a legjobb a csapatban.
A Bills futásvédelem ráadásul nem annyira acélos. Legalábbis a linebacker sor. Matt Milano és Tremaine Edmunds egyaránt 10 feletti elrontott szereléssel zárta az évet. A Rams futójátékánál tavaly a zónafutások domináltak, aminél a védelemben nagy szerepe van a jó olvasásnak, ebben a fiatal Edmunds kifejezetten gyenge, Akers ellenben jól olvassa a lyukakat.
Ha visszatérünk kicsit a passzjátékra, akkor a Rams oldalán igazából egyetlen nagyobb változás történt. Odell Beckham helyét Allen Robinson veszi át, aki akár egy az egyben el tudja látni ezt a szerepkört. Beckham ha nem is tündökölt a régi fényében, sok helyet csinált Cooper Kuppnak és fontos pillanatokban meg tudott villanni. Robinson hozzá képest még upgrade is lehet, ugyanis egy fizikálisabb elkapóról van szó, aki hasonlóan jó útvonalfutó.
A Bills ellen talán előbbi lehet nagy előnye, ugyanis Tre White nem tudott visszatérni sérüléséből. Bár az újonc Kaiir Elam pont azért érkezett, hogy az agresszív emberezős stílusával felvegye az ilyen játékosok ellen a kesztyűt, még elég tapasztalatlan, így Robinson könnyedén mehet át rajta, hogy Dane Jacksonról ne is beszéljünk.
Az is jó kérdés, hogy Cooper Kuppot hogyan tervezik semlegesíteni, ugyanis ő rendre a slotból indul, Taron Johnson pedig nem biztos, hogy megfelelő minőségű ellenfél ellene. Leslie Frazier védőkoordinátor meglepetésre sokat használt Tampa 2-re hajazó védekezést, ahol a két safetynek sok besegítő szerepe volt mind a pálya szélére, mind a közepére, így vélhetően a Jordan Poyer, Micah Hyde ligaelit duónak nagy szerepe lesz Kupp levédekezésében.
Ebben a rendszerben Edmunds vállára nehezedik majd nagy teher, ugyanis az ő feladata lesz a játéktér közepét kordában tartani. Tyler Higbee egy alulértékelt tight end, tavaly 560 yard mellett 5 touchdownt húzott le, pedig nem játszotta végig az évet. Kettőjük csatáját érdekes lesz figyelni, ugyanis mindkét játékos sokat fejlődött a saját területén.
Összességében elmondhatjuk, hogy a liga öt legjobb csapatából láthatunk kettőt a nyitómérkőzésen, ez pedig még a szezonkezdeti hibákkal együtt is egy színvonalas, parázs összecsapást ígér. A fogadóirodák szerint 2,5 pontos favorit a Bills, ami vendégként a címvédő ellen talán meglepetés lehet, de Vegasban a buffalóiakat tartják a liga legjobb csapatának. Az irányítók közti különbség a Bills felé mozdítja a mérleget, a tapasztalat inkább a Rams irányába. A legjobb amit tehetünk, hogy csak hátradőlünk és élvezzük.
Bejelentkezés
Legutóbbi hozzászólások