FK! All-Pro 2022 – A 4. hét után

Alig kezdődött el, de máris eltelt a 2022-es szezon negyede. Nézzük, kik teljesítettek eddig a legjobban és hogyan alakultak az erőviszonyok a szezon előtti várakozásokhoz képest. 

Szokás szerint most is 11 kezdő védőt és támadót, illetve a cseréiket válogattuk ki. Az offense-be a támadófal mellett egy irányító, egy futó, egy tight end és három elkapó, míg a védelembe két-két belső védőfalember, pass rusher, linebacker és safety, valamint három cornerback került. Emellett a szezon előtti jóslatommal is összehasonlítom a jelenlegi állapotot, a 0. héten jelölteket áthúzva láthatjátok.

QB: Josh Allen (BUF)

Csere: Justin Herbert (LAC) Lamar Jackson (BAL)

A Dolphins elleni leolvadás és szerencsétlenkedés nem nézett ki jól, és úgy általánosságban nincs akkora különbség az élmezőnyben, mint várni lehetett, de még mindig Josh Allen van az élen. Vannak hibák, egyelőre nem hozza a tavalyi szezonvégi formáját, de még mindig képes egymaga megoldani a leglehetetlenebb helyzeteket, ráadásul most már tudatosabban építenek a mobilitására, és a rövid játékoknál is nagyot fejlődött, szinte megállíthatatlanná vált. Négy meccs alatt 1227 yardot, 10 TD-t és három INT-t passzolt, míg a földön 183 yard és két TD került a neve melle.

Az eredetileg második csapatos All-Próba várt Justin Herbert kicsi-, a körülötte lévő csapat pedig óriási csalódás. Ez nem azt jelenteni, hogy ne játszana jól, csak egyszerűen nem jönnek azok az extra játékok, amik például Allentől. És bár lehetne azzal védekezni, hogy nincs egyszerű dolga a rengeteg sérülés (ő maga is sérüléssel bajlódik) és Joe Lombardi miatt, de az is egyértelmű, hogy egyelőre ő sem hozza az elvárt szintet, miközben azért akadnak figyelemreméltó teljesítmények a poszton.

Az egyik ilyen Lamar Jackson, aki idén több TD-t szerzett, mint a legtöbb franchise, és ha az MVP-címet annak a játékosnak ítélnénk, aki nélkül a legnagyobbat esne vissza a csapata teljesítménye, akkor nem kérdés, hogy neki kellene kapnia az eddigiek alapján. Már csak a többieknek kellene felnőni hozzá, úgy ugyanis nehéz nemcsak bajnoki címről, de még a rájátszásról is beszélni, ha folyamatosan 17 pontos előnyből sikerül kikapni.

[ppp_patron_only level=”1450″ silent=”no”]

RB: Derrick Henry (TEN) Nick Chubb (CLE)

Csere: Jonathan Taylor (IND) Saquon Barkley (NYG)

Az elmúlt 2-3 év két legjobb futója szenved. Ebben persze benne van az, hogy a Titans és a Colts sincs csúcsformában, de Derrick Henry így is nagyon rozsdásnak és darabosnak néz ki, Jonathan Taylor pedig kis túlzással annyit tesz bele a közösbe, amennyit a támadófal összehoz neki (a tavalyi évhez képest majd egy yarddal csökkent a kontakt után szerzett yardjainak száma (2,96) és a nagy játékok is hiányoznak).

Nick Chubb ellenben ott folytatja, ahol tavaly abbahagyta: a 459 yardja a második legtöbb a mezőnyben, az öt TD-je és 32 kiharcolt elrontott szerelése messze a legjobb a posztján, ráadásul ezeket a számokat 5,7 yardos futásonkénti átlaggal hozta össze. A cseréje pedig az ismét megtáltosodó Saquon Barkley lenne jelenleg, aki vezeti a ligát futott yardokban (463) és az ötödik legtöbb yardot szerzi az első kontakt után (4,07), pedig még csak olyan jó támadófal sincs előtte.

WR: Cooper Kupp (LAR), AJ Brown (PHI), Stefon Diggs (BUF)

Csere: Davante Adams (LV), Ja’Marr Chase (CIN), Keenan Allen (LAC), Tyreek Hill (MIA), Justin Jefferson (MIN), Jaylen Waddle (MIA)

Keenan Allen sérüléssel küzd, Ja’Marr Chase ugyanúgy szenved, mint mindenki a Bengals támadósorából, Davante Adams pedig bár továbbra is levédekezhetetlen, de olyan gameplant írnak rá, amiben nem kap elég labdát, így egyelőre ki is estek a versenyből. A helyükre többek között Tyreek Hill került, aki egy igazi cheatcode, plusz ott van mellette a tavalyi első körös Jaylen Waddle, és így még Tua Tagovailoa is jó irányítónak tűnik. Illetve AJ Brown is beküzdötte magát a top 6-ba, ugyanis teljesen új szintre emelte az Eagles passzjátékát és óriási szerepe van Jalen Hurts jó teljesítményében is (az eredeti elképzelés szerint Justin Jefferson lett volna az első csapatos All-Pro, de Brown kiütötte a top 3-ból).

A többi játékost illetően nincs változás. Cooper Kupp még mindig elit és úgy képes termelni, hogy folyamatosan duplázzák/triplázzák. Stefon Diggsre sem lehet panasz, a 406 yardja a második legtöbb a ligában Tyreek Hill mögött, míg a négy TD-je a legtöbb a posztján.

TE: Darren Waller (LV) Travis Kelce

Csere: Mark Andrews (BAL)

Darren Waller egyelőre csak árnyéka önmagának. A szezon negyede után 175 yarddal áll, a felé szálló labdák 11,1 százalékát elejti és nem igazán lehet felidézni különösebb nagy játékot tőle. Ezzel szemben Travis Kelce nem akar öregedni és olyan szinten jobb mindenki másnál a posztján, mint annak idején Gronkowski volt. Vezeti a ligát elkapásokban, yardokban és kiharcolt elrontott szerelésekben, egyszerűen nincs rá ellenszer.

Kelce mögött két tight end van, aki még relatíve ki tud emelkedni a mezőnyből: TJ Hockenson és Mark Andrews. Mindkettőjüknek 260-261 yardja és három TD-je van, és bár a Lions tight endje több nagy játékot csinált eddig, de több nagyobb hibája is volt és az 50/50-es labdáknál sem olyan határozott, így egyelőre maradok az eredeti választottamnál.

OL: Andrew Thomas (NYG) – Zack Martin (DAL) – Jason Kelce (PHI) – Joe Thuney (KC) – Lane Johnson (PHI)

Csere: Jordan Mailata (PHI) Trent Williams (49ers) – Shaq Mason (TB) Joel Bitonio – Creed Humphrey (KC) – Wyatt Teller (CLV) – Penei Sewell (DET)

A támadófalban nem sok változás történt. Az eredetiek közül Trent Williams “leküzdötte” magát a második csapatba és a félszezonos csapatból alighanem ki is fog esni a sérülése miatt, míg Joe Thuney helyet cserélt Wyatt Tellerrel. Mindössze tehát csak két új belépője van a támadófalnak: Andrew Thomas, aki borzasztó újonc éve után folyamatosan fejlődött és mára egy vadállat lett, jelenleg nincs jobban teljesítő OT a ligában (ellenben Jordan Mailata játéka visszaesett, pedig remek társaság van körülötte), illetve az örök megbízható Joel Bitonio ütötte ki a meglepően rosszul játszó Shaq Masont.

A többiek hozták az elvártakat. Kelce és Humphrey továbbra is a liga két legjobb centere a játék minden elemében, Penei Sewell kezdi hozni a tőle elvártakat és óriási szerepe van abban, hogy a sérülések ellenére is nagyon jó a Lions támadófala (a futójáték meg ligaelit), Zack Martin és Lane Johnson pedig régi motorosként hozzák a tőlük megszokott ligaelit szintet. Fun fact: a kezdő támadófal csak 16 nyomást engedett nulla sack mellett.

iDL: Aaron Donald (LAR), Chris Jones (KC)

Csere: Jonathan Allen (WAS) Jeffery Simmons (TEN), Cameron Heyward (PIT)

A szokásos Aaron Donald dominancia egyelőre elmarad, bár még mindig vitán felül ott a posztja két legjobbja között. Kicsit deja vú érzés ez, mert voltak már olyan idények, amikor a Rams legendája mellé fel tudott nőni Chris Jones, sőt most még talán jobban is játszik, ugyanis Donald és Jeffery Simmons mellett ő jegyezte a második legtöbb nyomást, miközben futás ellen is abszolút elit.

Az eredetileg első csapatba várt Cam Heyward idén nem tudott annyira domináns lenni, mint vártam, de még mindig ott van a legjobbak között (bár ha Dexter Lawrence fent tudja tartani a jelenlegi formáját, akkor ez nem biztos, hogy elég lesz a listán maradáshoz). Jonathan Allen pedig teljesen bezuhant – ritkán látni egy ennyire jó nevekből álló védelmet, mint ami Commandersé, ennyire rosszul teljesíteni. Ellenben Simmons egyre inkább bebetonozza a nevét az elitbe (16 nyomásgenerálással vezeti a ligát Donalddal), egyedül futás ellen kellene kicsit fejlődnie még a tökéletességhez.

Edge: Nick Bosa (SF), TJ Watt (PIT) Micah Parsons (DAL)

Csere: Maxx Crosby (LV), Khalil Mack (LAC) Von Miller (BUF)

Nincs szerencséje a top pass rushereknek, TJ Watt ugyanis rögtön az alapszakasz elején megsérült és kidőlt hónapokra, míg Myles Garrett egy autóbalesetben szedett össze komolyabb sérüléseket (utóbbit az utolsó pillanatban vettem le a listáról Von Miller javára). Ezzel a mezőny talán két legjobbja kiesett, bár elit teljesítményben így sincs hiány.

Nick Bosa vezeti a ligát nyomásgyakorlásokban (30), sackekben (6) és QB hitekben (10), a második legeredményesebb Micah Parsonsnak (akit már nem lehet LB-ként kezelni, mert háromszor annyi snapje van a védőfalban, mint linebackerként) 22 nyomásgyakorlással a második. Mögöttük az egyelőre kevésbé látványosan, de amúgy brutálisan jól játszó Crosby-Miller duó kapott helyett. Előbbinek 18 nyomásgyakorlása és négy sackje van és futás ellen is nagyon jól teljesít, utóbbi meg a Super Bowl formáját hozza, csak a kora és a Bills falának mélysége miatt nagyon sokat van rotálva (csak 93 pass rush snapje volt, ezeken jött össze 14 nyomásgyakorlás és három sack), így kevésbé van szem előtt.

LB: Micah Parsons (DAL) Matt Milano (BUF), Lavonte David (TB)

Csere: Shaq Leonard (IND) TJ Edwards (PHI), Fred Warner (SF)

Parsonsból pass rusher lett, Leonard pedig sérült volt, így az eredeti LB-sor fele kicserélődött. Lavonte David és Fred Warner továbbra is hozza azt, amit megszokhattunk (bár Warner egy kicsit haloványabb az átlagánál), nincs új a nap alatt, viszont Matt Milano és óriási meglepetésre TJ Edwards nagyot megy. A Bills linebackere idén az egyik, ha nem a legjobb coverage linebacker, ami szinte a semmiből jött (csak 87 yardot engedett eddig TD nélkül, egy INT társaságában), a futás ellen pedig hozza a kötelezőt. A 2019-ben draftolatlan Edwards ugyan tavaly is elég jó volt futás ellen, de idén igazi aduász lett: a nyolc nyomásgyakorlása a második legtöbb a linebackerek között, pedig csak 14 pass rush snapje volt, emellett idén nem engedett TD-t és yardokból is csak 51-et.

CB: Jalen Ramsey (LAR), AJ Terrell (ATL) Jamel Dean (TB), Darius Slay (PHI)

Csere: Kendall Fuller (WAS) Jaycee Horn (CAR), Marshon Lattimore (NO), Patrick Surtain (DEN)

Húha, mekkora leolvadások voltak itt. Kendall Fuller tavaly az egész idényben engedett 632 yardot és három TD-t, most négy meccs után 328 yard és két TD szárad már a lelkén, ráadásul 19,3 yardot enged elkapásonként. AJ Terrellt 2021-ben 43,9 százalékos pontossággal vették célba, 200 yardot (elkapásonként 6,9 yardot engedett) és három TD-t szereztek róla, miközben három INT és 13 leütött passz került a neve melle, illetve egy 47,5-ös engedett passer rating. Idén viszont négy meccs után már 176 yard és öt TD szárad a lelkén, az ellenfelek irányítói 127,7-es passer ratinggel dobálnak rá. A számai talán rosszabbul mutatnak, mint maga a játéka, hiszen sok 50-50-es labdánál került ki rosszul a párharcból, de All-Pro csapatba biztosan nem elég ez a teljesítmény.

Marshon Lattimore sem játszik olyan jól, mint elvárnánk, de egyelőre még nem szorította ki az idén stabilan és magas szinten teljesítő Trevon Diggs. Vele ellentétben Jalen Ramsey (mint kiderült, a Bills elleni borzalom csak egyszeri kisiklás volt), Darius Slay és Patrick Surtain hozza az elvártakat: előbbi mindenütt ott van a pályán és a Falcons elleni meccset ő döntötte el, utóbbi az egyik legkiegyensúlyozottabb, a játék minden elemében kiemelkedő cornerré nőtte ki magát, Slay pedig 29,3-as passer ratinget enged az ellenfelek irányítóinak.

Az új belépők közül Jamel Dean a két engedett TD-jét leszámítva tökéletesen játszik, nem volt elrontott szerelése, 62 yardot engedett az első négy fordulóban és csak 44,9-es passer ratinggel veszik őt célba. Jaycee Hornra sem lehet egy rossz szavunk se, végre hozza azt, amiért tavaly 1/8-as volt: idén csak 47 yardot engedett az ellenfelek elkapóinak, nem szereztek róla TD-t és ő engedi a legalacsonyabb passer ratinget a posztján (26,3).

S: Kevin Byard (TEN) Talanoa Hufanga (SF), Derwin James (LAC)

Csere: Antoine Winfield (TB), Jevon Holland (MIA)

Kevin Byard évekig uralta a safety pozíciót, idén viszont ha nem is zuhant be, de erősen visszaesett a játéka. A helyét viszont nem valamelyik sztár kollégája, hanem a tavaly ötödik körös Hufanga vette át (ő volt az, aki pick sixet szerzett Stafford passzából a hétfő esti rangadón). A 49ers fiatalja átlag 10 yardot enged meccsenként, nem szereztek róla TD-t és az ellenfelek irányítónak 7,7-es (!!!!) passer ratingje van, ha célba veszik. Mindenhol ott van és csinálja a nagy játékokat hiba nélkül. Hasonlóan jó coverage-ben Jevon Holland, őt csak hatszor vették célba és így is volt egy INT-je és egy leütött passza. Melléjük pedig egy-egy igazi mindenes került, legyen valaki azért, aki a boxban is pusztít.

[/ppp_patron_only]