Connect with us

Minden ami NFL

Kedves Saints és Colts, itt az ideje megnyomni a reset gombot!

A New Orleans Saints és az Indianapolis Colts is úgy vágott neki a szezonnak, hogy a rájátszás a minimum elvárás, ehhez képest négy forduló alatt mindössze 1-1 győzelmet sikerült felmutatniuk, ráadásul egyikhez a Falcons ismételt totális leolvadása, a másikhoz pedig a Chiefs gyakorlatilag sosem látott special team bénázása kellett. Más-más úton, de mindkét franchise eljutott oda, hogy a jelenlegi elgondolás nem működik és bizony meg kell nyomni a reset gombot. 

Nem ez a két gárda az egyetlen, ahol nagy változásokra van szükség, hiszen például a Panthers és a Commanders is teljesen kilátástalan annak ellenére, hogy ők is aktívan nyerni próbáltak idén (ellentétben például a Texans, Falcons, Bears, Lions, Giants csapataival, ahol teljesen rendben van, ha idén rosszak), de náluk inkább úgy gondolom, hogy az egész gépet ki kell dobni a kukába és egy újat venni (értsd: meneszteni kell a general managert, főedzőt, mindenkit).

A Coltsnál és a Saintsnél viszont szerintem más a helyzet. Náluk inkább egy filozófiaváltásra lenne szükség, amit akár a jelenlegi vezetéssel is meg lehet tenni. Azonban mind Chris Ballardnak, mind Mickey Loomisnak változtatnia kell eddigi szokásain, ha ténylegesen előre akarnak lépni. Azért is nagyon érdekes egyébként ez a két csapat, mert teljesen más úton jutottak el ide – New Orleansban a túlzott agresszivitás, Indianapolisban pedig ennek teljes hiánya, avagy a túlzott konzervatív hozzáállás okozta a bajt.

[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]

Indianapolis Colts

A Colts igazából teljes mértékben megrekedt. Három éve pontosan ugyanazt csinálják és az eredmények is gyakorlatilag ugyanazok. A piacon nem költekeznek, helyette inkább draftolgatnak, hozzák a veterán irányítókat, úgy gondolják a roster összességében korrekt, van egy jó edzői stáb. Ez pedig minden évben elég a csoport második helyére és felváltva egy wild card helyre vagy egy éppen lemaradásra. Amit persze sokan megirigyelnének, de nem igazán látszik a kitörés lehetősége.

Ráadásul az idei évből kiindulva inkább lefelé tendálnak, mintsem felfelé: jelenleg az AFC legrosszabb pontkülönbségével és legrosszabb támadó EPA/play mutatójával rendelkeznek. A Matt Ryan csere talán még annyira sem jött be, mint a Carson Wentz trade (de legalább nem adtak fel érte sokat), a láthatóan kiöregedett irányítónak pedig esélye sincs egy lyukas támadófal és egy liga aljához közeli elkapósor mellett. Az utóbbi években elég jónak hitt keret egyértelműen leromlott minőségileg, nem hogy a lyukakat nem sikerült betömni, de újabbak keletkeztek (lásd támadófal).

Ez az egész megrekedés és lassú visszaesés pedig elsősorban Chris Ballard general manager felelőssége és hibája. Ballard alapvetően egy rendkívül jó játékosmegfigyelő, nagyon jó szeme van a tehetségekhez. A draft azonban sok szempontból lutri, így a korszakos Quenton Nelson, Shaquille Leonard, Braden Smith draft után jött egy csúnya Rock Ya-Sin, Ben Banogu, Parris Campbell év, amit egy jó Jonathan Taylor, Michael Pittman, Julian Blackmon draft követett, majd ismét egy rosszabb év Kwity Paye-jel és Dayo Odeyingbóval (bár Paye-ről még talán korai végső véleményt mondani). Ez abszolút benne van a pakliban, és a Colts még így is egyértelműen a jobban draftoló csapatok közt van a ligában.

Az a baj, hogy ez nem elég. Csak a draftból nem lehet megélni. És nem azt mondom, hogy vadul költekezni kell a piacon és mindenkihez hatalmas szerződéseket hozzávágni. De azért néhány játékoshoz lehetne.

“Nem vagyunk a legnagyobb rajongói a szabadügynök piac elejének, mert közepes játékosok kapnak top fizetést. Ismeritek a filozófiám a piacról: bajnokságot nem lehet vásárolni.”

Ballard szavai ugyan igazak, hiszen akik a legtöbb pénzt költik a piacon, általában a rosszabb csapatok közt vannak. És persze, nem jó dolog túlfizetni játékosokat, főleg nem folyamatosan. De egyrészt néhanapján belefér annak érdekében, hogy betömj egy tátongó lyukat a keretben, másrészt lehet venni kiegészítő játékosokat is, akik megadják a keret mélységét, stabilitást adnak a csapatnak. Ráadásul Ballardnak jó szeme van a tehetségekhez, volt is néhány jó olcsó igazolása (pl. Denico Autry), de nem használja ki igazán a piac második hullámát sem és ott sem akar szerződéseket kiosztani.

Ez a konzervatív hozzáállás és a rossz szerződések kiosztásától való félelem pedig meglátszik a Colts keretén jelenleg, hiszen amellett, hogy sztárjátékosból sincs sok, a közepes, kitöltő játékosok sincsenek elegen. Nézzünk csak rá a támadófal bal szélére, ahol egy veterán guardból próbáltak left tackle-t faragni, hogy hátha helyt áll addig, amíg a harmadik körös újoncot ki nem nevelik – ha egyáltalán erre valaha sor kerül.

Persze ez még mindig a kisebb probléma, a nagyobb az irányítóhelyzet, és itt még inkább előjön, hogy mennyire nem hajlandó agresszív lépéseket tenni Ballard. És igen, Andrew Luck váratlan visszavonulásával elég nehéz helyzetbe került, de azóta már lejátszottak bő három szezont (és számoljuk ide az idei évet is, hiszen ez is megy a kukába). Ballardnak már három holtszezonja volt valamilyen megoldást kínálni, de egyelőre nem sikerült.

Nem volt még olyan lépése, ami agresszív lett volna és amivel valós megoldást kínálhatott volna a szurkolóknak és nem utolsó sorban a tulajdonosnak. Nem meri vásárra vinni a bőrét, akár veterán irányítóról, akár újoncról van szó.

“Ha draftolok egy irányítót, akkor elérem, hogy leszálljatok rólam, de amint nem játszik jól, én leszek az első, akit elüldöznek az épületből.”

Ebben igaza van Ballardnak, hiszen a 2010 és 2019 között első körben draftolt 30 irányító közül 18-nak negatív volt a mérlege az első három évben és az őket draftoló 18 general managerből 12-t ki is rúgtak legfeljebb három év után.

Végülis olyan szempontból érthető ez a hozzáállás, hogy Ballard elsődleges célja az állásának megtartása, ami ebben a bizniszben, ahol óriási a fluktuáció, az ő egyéni érdekeit figyelembe véve védhető, csak ettől a franchise-nak és a szurkolóknak nem lesz jobb. Előbb-utóbb viszont el fog fogyni a türelem az irányába és ezzel ugyanúgy el fogják üldözni a városból, legfeljebb néhány teljesen középszerű évvel később.

Ballardnak tehát változtatnia kell a hozzáállásán. Mert ez a konzervatív felfogás majd később működhet, ha lesz egy top irányítója és baromi jól draftol, csak amíg legalább az előbbi feltétel nem teljesül, és fél megkockáztatni egy nagyobb irányítólépést, addig csak azt éri el, hogy a Colts megreked az örök középszerűségben, az NFL purgatóriumában.

Nem tudom mennyire lesz rossz idén a Colts mérleget és draftpozíciót tekintve, de (ha megkapja még a lehetőséget, akkor) a 2023-as holtszezonban már muszáj lesz Ballardnak egy olyat lépnie QB fronton, ami nagyot szól – különben elveszti az állását.

New Orleans Saints

A Saints felfogása szöges ellentéte Ballardénak. Mickey Loomisnál agresszívabb general managert nem nagyon találni az NFL-ben, gondoljunk csak a 100 milliós deficitekre a fizetési plafonban, vagy a folyamatos felcserélésekre a drafton. És ez a hozzáállás rendben is volt, amikor Drew Brees volt az irányító és Sean Payton a főedző (plusz a Covid év alatt nem is nagyon volt más választás cap szempontból), azonban 2022-ben már abszolút felelőtlennek tűnt.

És látva az első négy fordulót, az is volt. A Saints jelenleg 1-3-mal áll, és ha a Falcons nem olvad le totálisan, akkor ez 0-4 is lehetne – habár a Vikingst ennyi erővel akár verhették is volna, szóval maradjunk ennél. A pontkülönbségük az NFC-ben a harmadik legrosszabb, támadó EPA/play alapján pedig a 4. legrosszabbak konferencián belül. Ráadásul ha kivesszük az utolsó negyedeket, ahol varázsütésre megjavulnak, akkor csak a Panthers rosszabb náluk. Ugyan a védelem még mindig jó, de már nem annyira domináns, mint tavaly és két éve, a támadósor pedig teljesen bezuhant a WR-erősítések ellenére is, részben a gyengébb támadófal, részben a hektikus irányítójáték, részben pedig a visszaeső támadóhívások miatt.

“Ez nem egy újjáépítés. Szerintem most is tudunk nyerni.”

Mickey Loomis tényleg így gondolta tavasszal és így állt hozzá a holtszezonhoz, hiszen eladta a jövő évi első körös pickjét az Eaglesnek (ami jelenleg az 1/4-es lenne!), hogy onnan még egyet felcserélve kiválaszthassa Chris Olavét, aki így egy első-, egy második-, két harmadik- és egy negyedik körös pickbe került (plusz a másik első körössel elvitték a tackle Trevor Penninget). Ez a mentalitás ugyanolyan mint az előző években, hiszen az utóbbi 16 drafton 24-szer cserélt fel a csapat, miközben hátra egyetlen egyszer sem.

Ezen kívül még a draft előtt ugyebár eltüntetett a sapkából összesen 110 milliót, rengeteg pénzt eltolva a következő évekbe, hogy ott újra előjöjjön majd ez a probléma – már most effektíve mínusz 65 millióban van a Saints 2023-ra. És persze az előző évek döntései miatt 70 milliót így is úgy is el kellett tüntetni, hogy egyáltalán megfeleljenek az előírásoknak, ez azonban nem volt elég, további 40 milliót felszabadított, hogy igazolni is lehessen, hiszen win now van. Jött két (ki)öreg(edő) játékos a labda mindkét oldalára Jarvis Landry és Tyrann Mathieu személyében, leigazolták Marcus Maye-t, újraigazolták Jameis Winstont, elhozták prémium cserének Andy Daltont.

A win now felfogást, vagy csak úgy a rossz döntések halmozását abból is leszűrhetjük, hogy mekkora butaság volt Maye-t és Daltont leigazolni, hiszen ezzel két darab harmadik körös kompenzációs picktől fosztották meg magukat, amiket Marcus Williams és Terron Armstead elvesztéséért kaptak volna 2023-ban. Még Maye csak-csak védhető, hogy kellett valaki Williams helyére, de Dalton semmiképp. Ebből is látszik, mennyire nem számít a jövő – carpe diem.

A Saintsnek jelenleg nagyon egészségtelen a cap helyzete, folyamatosan tolják maguk előtt a problémákat, de ezt nem lehet a végtelenségig csinálni – vagy hát lehet, de folyamatosan, kis léptékben romlani fog a keret. Idén Armsteadet Penningre cserélték, Marcus Williamst és a visszavonuló Malcolm Jenkinst Mathieu-re és Maye-re. Ez mindkét poszton visszaesés, OT-ben ráadásul jelentős. Egyedül WR poszton erősödtek egy Landryvel (plusz Olavéval, de még azt a picket is 2023-ból hozták előre).

A keret erősítésére egyszerűen nincsen pénz, és már tavaly is lemaradtak a rájátszásról. Hogyan lesz ez jobb? Természetesen jövőre is be fognak férni a sapkába, megint át tudnak alakítani szerződéseket, de ha minden évben két poszton gyengülnek, és közben gyakorlatilag csak a draftról erősödnek, akkor ez egy hosszan elhúzódó, folyamatos gyengülés lesz.

Találták már magukat egyébként hasonló helyzetben, hiszen 2014 és 2016 között jött három darab 7-9-es szezon, és jól mutatja az akkori keret minőségbeli problémáit, hogy akkor Drew Brees és Sean Payton is itt volt még. Ott valamilyen szinten egy reset gomb megnyomással sikerült újra a legjobbak közé emelkedni, de az irányító és a főedző miatt ez egy könnyebb, gyorsabb, egyszerűbb folyamat volt.

De most honnan lesz irányítójuk? Winston nyilván nem megoldás, a piacról sosem lehet normálisat szerezni (meg pénzük sincsen), a jövő évi első körük meg az Eaglesnél van, ha valakiért cserélnének vagy draftolnának. Így azért a kilátások sem olyan fényesek, és épp ezért még nehezebb a Saints helyzete.

Értem, hogy a keret magja jó, vannak jó fiatal játékosaik, ezért nehéz rávenni magukat a reset gomb megnyomására, főleg hogy nem is egy éves projektről van jelen esetben szó a szerződések kipucolásával és az irányító megtalálásával, de ha az eredmények továbbra is ehhez hasonló irányba mutatnak – és az offense-t látva nehéz elképzelni a jelentős javulást –, akkor ez megkerülhetetlen lesz a számukra.

“Végső soron az a cél, hogy hagyományosabban kezeljük a fizetési sapkát. Eddig toltuk magunk előtt a problémákat, mert olyan helyzetben voltunk, de egy ponton meg kell fizetnünk ezért.”

Az mindenképp pozitív, hogy az áprilisi nyilatkozata alapján Loomis is belátja ezt, csak vélhetően nehezen veszi rá erre magát, hiszen ez akár két-három év szenvedéssel is járhat. Ennek azonban valójában már az év elején eljött az ideje, és ezt talán Sean Payton távozása is mutathatta volna, aki elhagyta a süllyedő hajót, mondván köszi srácok, de ebből én nem kérek.

Loomisnak ilyen választása nincs (illetve van, de ő egy évvel később biztosan nem válogathat az állásajánlatokból), így neki rá kell vennie magát, hogy megnyomja a reset gombot, változtasson a megszokott ügymenetén, két holtszezon alatt kipucolja a sapkát és elkezdje a Saints következő korszakát. Csinált ő már ilyet, mikor átvette a New Orleans-i franchise irányítását, bár akkor még más idők jártak és egy halom picket tudott szerezni a futó Ricky Williams elcserélésével – ennyire most nem lesz megkönnyítve a dolga.

[/ppp_patron_only]

Click to comment
0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Notify of
0 Comments
Inline Feedbacks
View all comments

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x