Connect with us

Összefoglaló

A nagy Eagles-rohanás, két hosszabbításos csata, és újabb Bengals-siker

Az Eagles valósággal átvágtázott a Packers futás elleni védelmén, de Jordan Love-ot is láthatták a nézők vasárnap éjjel. A Bengals a rájátszás után ismét megverte a Titanst egy védelmi ütközetben, emellett két hosszabbításos thrillert is végigizgulhattunk tegnap, az egyiket látványosabb meccs után, a másik kevésbé. 

Green Bay Packers @ Philadelphia Eagles 33-40

Rendkívül látványos és szórakoztató mérkőzést láttunk éjjel, ahol végül az Eagles mindenféle futórekordot ostromolva és döntögetve legyőzte a Packers csapatát, és ahol Jordan Love-ot is láthattuk játszani – nem is rosszul.

A Sasok tökéletesen kezdték a mérkőzést, hiszen szűk hat perc után már két touchdownnal vezettek: Kenneth Gainwell és Miles Sanders futott hatpontosa között Josiah Scott lopta le Aaron Rodgers passzát (egy extra kimaradt, így 13-0 volt az állás). Hasonlót azonban megcsinált a Packers is egyből ezután, hiszen szintén szűk hat perc alatt szereztek két touchdownt (AJ Dillon futva, Randall Cobb elkapva jutott be a célterületre), közte pedig az Eagles vétett egy fumble-t negyedik kísérletes QB sneakre.

A folytatás is hasonlóan látványosra és eseménydúsra sikerült, hiszen éppen csak átérve a második negyedbe visszavette a vezetést az Eagles egy újabb Sanders TD-vel. Érdemes kiemelni Jalen Hurtsöt is, aki egy negyed alatt átlépte a 100 futott yardos határt. Ezután Rodgers újra eladta a labdát, a megsérült CJ Gardner-Johnson helyére beálló draftolatlan újonc Reed Blankenship olvasta tökéletesen a játékot.

Ezzel a lehetőséggel nem élt azonban az Eagles, hiszen AJ Brown sorozatban második meccsén vétett fumble-t, Quay Walker hosszú visszahordása után pedig Aaron Jones révén büntetett a Packers és kiegyenlített (itt is kimaradt az extra). Két gyors punt kicsit lecsillapította a kedélyeket, de a félidő előtt visszavette a vezetést az Eagles Quez Watkins elkapott hatpontosával. 27-20-as állással mehettek tehát nagyszünetre a felek egy rendkívül szórakoztató 30 perc után.

A második félidőt a Packers egy three-and-outtal kezdte, az Eagles pedig levezetett egy hosszú drive-ot, amit AJ Brown touchdownja zárt le, így két touchdownnyi előny birtokában magabiztosabbak lehettek a hazaiak. Ez a játékrész nem a gyors támadásokról szólt, mint a korábbiak, ez a TD-drive is hosszú volt, amit szintén két 5+ perces támadás követett, de mindkettőből csak mezőnygól született, így 11 perccel a vége előtt még mindig két TD volt a különbség.

Aaron Rodgers viszont összeszedett egy borda/hasizom sérülést a harmadik negyedben, így az utolsó játékrészre Jordan Love állt be. A korábbi első körös irányító általában inkább nevetség tárgya szokott lenni szurkolói körökben, azonban most semmi panasz nem lehetett a játékára. Sőt, igazából túl nagy volt a gödör, amiből nem tudta kiásni a csapatát. Pedig elég jól játszott, az első támadása tökéletesre sikerült, bár segített neki Christian Watson, aki a 63 yardos elkapott TD-jéből elég sokat elkapás után tett meg (és az Eagles safetyknek is sikerült elég rossz szöget választaniuk).

A hazaiaknak még le kellett pörgetniük az óra nagy részét, és mivel a futójáték működött, így egy mezőnygólig eljutva csak két percet hagytak a pályán. Love még ezzel a lehetőséggel is eljutott mezőnygólig több jó passzt is kiosztva, azonban a fordításra már nem maradt ideje. Az Eagles még egy first downt megcsinálva véget vetett a mérkőzésnek és 10-1-esre javította mérlegét.

Az Eagles a földön nyerte meg ezt a meccset, nem is akárhogy. Összesen 363 yardot tettek fel a táblára (7,4 yardos átlaggal!), ennél többre csak hat csapat volt képes 1975 óta az NFL-ben. A Packersnek tudvalevő volt, hogy gyenge a futás elleni védelme, de ilyen rossz meccset még tőlük is ritkán látni – 1978 óta nem pakoltak fel nekik 300 yardot a földön. Öt darab 20+ yardos futása is volt az Eaglesnek, ami az utóbbi öt évben a legtöbb egy mérkőzésen. A belső védőfalat könnyűszerrel nyomta el a Sasok támadófala, és a linebackerek sem tudtak besegíteni. Plusz a Packersnek híresen nem megy a futó irányítók ellen sem története során, így történt meg most az, hogy Hurts 157 yardot tett meg a földön – többet, mint a levegőben (153) –, ami egyébként franchise rekord is Michael Vick eddigi csúcsát megdöntve. Mellette Miles Sanders is eljutott 143 egységig két hatpontos mellett.

A Sasoknál maradva a védelemmel nem lehetnek elégedettek, hiszen kaptak 33 pontot (ami a Packers idei legjobbja), még ha ebben a rossz mezőnypozíciók is benne voltak a turnoverek, illetve a borzasztó special team munka révén – ritka az, amikor a Packers special team a magasan jobb egység egy meccsen.

A vendégeknél nyilván a defense-t kell nagyon negatív irányban kiemelni, de a fenti statisztikák után azt hiszem nem kell tovább taglalni, mennyire rossz is volt a futás elleni védelem. Támadóoldalon viszont elégedettek lehetnek. Oké, Rodgersnek volt két interceptionje, de azokat sem teljesen varrnám a nyakába, egyébként meg elég jól osztogatott. A futókat lehet itt is kiemelni, hiszen Aaron Jones és AJ Dillon együtt közel 200 scrimmage yardot termeltek. Az elkapók közül viszont senki sem tudott 25 yard fölé menni, egyedül Christian Watson, aki 110 yardig jutott – ennek több mint felét egy játékból szerezte.

És akkor elérkeztünk talán a legérdekesebb részéhez a meccsnek, Jordan Love-hoz, aki kifejezetten jól mutatott. Igen, két labdabirtoklásnyi hátrányban, egy addig is viszonylag gyengén teljesítő védelem ellen, és nagyon kicsi mintában, de akkor is jól játszott. Egyáltalán nem tűnt megilletődöttnek, magabiztos, határozott volt, pontos, és jó labdákat dobált. Sokkal jobban nézett ki, mint amikor korábban be kellett állnia játszani. És mivel Rodgers összeszedett egy újabb sérülést, a jövőjéről csak találgatni lehet, a szezon a 4-8-as mérleggel ha matematikailag nem is, gyakorlatilag mindenképp elúszott, így könnyen lehet, hogy többet fogjuk látni a szezon hátralévő részében Love-ot. És ki tudja, akár még lehet is belőle valami.

(katonadani)

Cincinnati Bengals @ Tennessee Titans 20 – 16

A tavalyi rájátszásbeli találkozójukhoz nagyon hasonló meccset játszott egymással a két csapat. Igaz ezúttal Burrow-t nem sackelték 9-szer, és Tannehill sem adta el a labdát háromszor, de ez a mérkőzés is a védelmekről és a pozíciós harcról szólt. Az első negyedben ugyanis semmi mást nem lehetett látni, csak puntokat. Mindkét csapat védelme tökéletesen állította meg az ellenfelet, és egy-két first downt leszámítva semmit nem engedett.

Nagy különbség volt azonban, hogy míg a Bengals a saját 10 yardosa környékéről indult mindig, addig a Titans nagyjából félpályáról, így pár first down elég is volt egy mezőnygólhoz, amivel megtört a csend. TD-re azonban még mindig várni kellett, és ha nem történik egy egészen szürreális eset, akkor talán az egész félidő lemegy hatpontos nélkül. Tannehill egy screen passzt dobott Henrynek, aki kikerülve a Bengals védőket 75 yardon keresztül nyargalt a célterületig. Pár yarddal a gólvonal előtt azonban Cam Taylor-Britt utolérte, és kiütötte a kezéből a labdát. A játékszer a célterületre pattogott be, amire Treylon Burks vetődött rá, így szerezve meg a meccs legelső TD-jét.

A vendégek azonban nem voltak sokáig hátrányban, a félidő végén Burrow levezetett egy 92 yardos drive-ot, ami Samaje Perine 7 yardos TD futásával ért véget, így 10-10-es eredménnyel vonultak a félidőre a felek. A nagyszünet után folytatódott a pozíciós harc, és puntra punt érkezett, mezőnygólra mezőnygól. A nagy különbséget azonban Joe Burrow jelentette.

A Bengals irányítója az utolsó játékrészre fordulva ismét levezetett egy kulcsfontosságú drive-ot, ahol több nehéz helyzetet is sikerült megoldania. Mindezt úgy, hogy Ja’Marr Chase nem tudta vállalni a játékot. Ott volt azonban Tee Higgins, aki tökéletesen helyettesíteni tudta a nagyszerű elkapót. 7 elkapásból szerzett 114 yardot, és a legfontosabb drive végén TD-t is szerzett.

20-13-as Bengals vezetésnél a Titansnek még bőven volt ideje visszatámadni, de egy közel 8 perces drive csak mezőnygólt hozott. Innentől kezdve a Bengalsnak egyetlen dolga maradt, lepörgetni az órát. Ezt tökéletesen teljesítette is a támadósor, szerezték a first downokat, és elégették a Titans összes időkérését. 2 perccel a vége előtt végül mezőnygólt próbált rúgni a Bengals, amivel 7 pontra növelte volna az előnyét. A rúgás be is ment, de érkezett egy zászló. A hazaiak védője, Kevin Strong ugyanis fellökte a long snappert, ami automatikus first downt ért. Mivel a Titansnek nem maradt több időkérése, így a Burrow-nak csak térdelnie kellett, és véget ért a meccs.

A tavalyi playoff meccsel ellentétben ezúttal egy fokkal magabiztosabb volt a Bengals. Burrow-t csupán egyszer tudta sackelni a Titans, és a legjobb elkapója nélkül is képes volt kulcs drive-okat levezetni. Az igazán kiemelkedő teljesítményt azonban a védelem hozta. A Bengals defense idén a második félidőben az egyik legjobb, de ezúttal egész meccsen képesek voltak ugyanazt a szintet hozni. Derrick Henrynek esélye sem volt futni, 17 kísérletből mindössze 38 yardot hozott, nélküle pedig a Titans offense tanácstalan volt. Ugyan volt pár szép átadása Tannehillnek, de a célterültre nem sikerült eljutni. Azt az egy nagy játékot leszámítva az első félidőben a Bengals védelem hibátlan játékot hozott. Egyedül a labdaszerzés hiányzott, de ha az ellenfélnek csak mezőnygólokat engednek, akkor ez sem probléma.

(jarred)

Las Vegas Raiders @ Seattle Seahawks 40-34 h.u.

A forduló talán legjobb meccsét rendezték a Lumen Fielden. Az első play már megalapozta a hangulatot, ugyanis Derek Carr rögtön a safety Quandre Diggs kezébe dobta a labdát, amit két play után Kenneth Walker meg is büntetett. A második vendég drive már jobban sikerült és Ameer Abdullah révén egyenlített a Raiders. Egy hazai puntot követően azonban azok után, hogy a Raiders csupán 7 alkalommal adta el a labdát az idei szezonban (legkevesebb volt a ligában) már a harmadik drive-ban összehozták a másodikat. Újfent Diggs kezébe került a labda azok után, hogy Moreau és védője (Barton) harcából felpattant a játékszer. Ezt az ajándékot is büntette a Seahawks, de ezúttal csak field goallal, amire rá is pakoltak még egyet a negyed végéig. 7-13.

Azok után azonban, hogy az első negyedben minden a Seahawksnak pattant, jött a Raiders játékrésze: 3 labdabirtoklásból 17 pontot szereztek. Mack Hollins touchdownja után Geno Smith adta el a labdát, melyet Denzel Perryman gyűjtött be és Jacobs az első playből be is szaladt 30 yardról. Le nem szeretett volna maradni a Seahawks sem, amely Lockett és Smith gyönyörű összjátékát követően tudott zárkózni még a nagyszünet előtt, amire 24-20-as vendég vezetéssel vonultak a csapatok. Kifejezetten fordulatos első félidőt kaptunk.

A második félidőt Walker második pontszerzésével nyitotta a Seattle, amire csak egy red zone mezőnygóllal válaszolt a Raiders (4&1 volt a 7 yardoson, miközben 6 yardot átlagolt a földön a vegasi csapat, McDaniels mégsem mert nekimenni), ami után a meccs legvégéig 27-27 állt az eredményjelzőn. Az utolsó tíz percen belül a Seattle tudott újra egy hosszabb drive-ot vezetni (azok után, hogy ezt megelőzően is végigmentek a pályán, de a red zone határán egy elrontott handoffot követően szerezte meg a labdát a Las Vegas), melynek végén Travis Homer szerzett TD-t. Az egyenlítésért támadott a vendég együttes és egy hosszú 75 yardos sorozat végén Foster Moreau egalizált.

2 perc azonban maradt az órán, Geno Smith pedig kész volt megnyerni a találkozót. Egy rettentő hosszú visszanézés után DK Metcalf, aki csapata 27 elkapásából 11-et vállalt és abszolút központja volt a passzjátéknak, egy kulcsfontosságú labdát nem tudott bravúrral elkapni, így 3. downra kényszerült a Hawks. Ekkor pedig a nap egyik hőse lépett elő – nem először. A remek újonc évet produkáló Abraham Lucast úgy tolta be Maxx Crosby, mintha egy alsóssal állt volna szembe – ezzel leparancsolva a hazaiakat a pályáról. Sack után punt és hosszabbítás.

A ráadásban a Raiders támadhatott először és ugyan eljutottak a hazai 38 yardosig, ott egy 4&2-es szituációra inkább a rúgóját küldte fel McDaniels, miközben a futó Josh Jacobs remek napot fogott ki. Annak ellenére volt eléggé megkérdőjelezhető a döntés, hogy előtte pont 3&1-re fogták meg a running backet. Az 56 yardos mezőnygól kimaradt, de Geno Smith-ék nem tudtak élni a könnyű mezőnypozícióval. Crosby ismét korán odaért 3. downon az irányítóra – aki csak bravúrral kerülte el a sacket és vágta földhöz a labdát. A punt után a Raiders a saját 14 yardosáról kezdte a támadósorozatot, ami hamar véget is ért. Josh Jacobs ugyanis egy 86 yardos futással zárta le a meccset, Las Vegas győzelem!

A meccset két játékos nyerte meg a vendégeknek (nagyvonalakban). Maxx Crosby állandóan nyerte a párharcait és 2 sackje mellé folyamatosan ütötte-vágta Geno Smith-t. A másik hős pedig a végül 300 total yardot is meghaladó Josh Jacobs volt. A Raiders futója vezette csapatát elkapott yardokban (74, holtversenyben Adamsszel), emellé pedig 33 kísérletből 229 yardot és 2 touchdownt pakolt fel. 303 yardja több mint 50%-át tette ki a csapatáénak. A túloldalon Smith ezúttal is jól játszott. A csúnya pickjén kívül nagy hibát nem vétett, de nem volt könnyű helyzetben. A Raiders frontja sokszor odaért hozzá és teljesen elvették a futójátékot. Kenneth Walker bár 2 touchdownt szerzett, összesen 26 yardig jutott a mérkőzésen 1,9-es átlaggal. A Raiders több mint 200-zal szerzett több támadóyardot (130-cal még úgy is többet, ha nem nézzük a meccsnyerő Jacobs rohanást). A döntő tényező a futójáték sikeressége és a kulcs szituációs pass rush volt, ami a vendégek oldalára billentette a mérleg nyelvét.

(alatriste)

Tampa Bay Buccaneers @ Cleveland Browns 17-23 h.u.

Egy félig megnyert mérkőzést sikerült elvesztenie a Buccaneersnek Clevelandben hosszabbítás után, ahol közel voltunk ahhoz, hogy Tom Brady karrierje első döntetlenjét játssza. Az eredmény egy szoros mérkőzést mutat, hiszen hatvan perc nem volt elég, hogy eldöntsék a csapatok a mérkőzést, de azért ez nem egy tipikus szoros mérkőzés volt. A két csapat szurkolóin kívül nem sok mindenki rágta le a körmeit az izgalmak miatt, igazából ezt a mérkőzést a kevésbé rossz csapat nyerte meg.

Nem úgy indult a mérkőzés, amilyen a vége lett. Mindkét csapat rögtön az első támadása végén touchdownt ért el, először Anthony Schwartz 31 yardos futása után örülhettek a hazai nézők, majd erre rögtön Chris Godwin válaszolt egy 10 yardos TD-vel. Ezek után York berúgott egy 51 yardos filed goalt, majd ahogy megszokhattuk az idei Brownstól, a meccs végéig már semmit sem láttunk tőlük. A jó kezdés mindig megvan, de ezek után teljesen megáll a csapat, most annyi szerencséjük volt, hogy a Bucs ezzel az eséllyel nem élt, és nem tudott egy nyugodt előnyt kiharcolni közel három negyed alatt. Így érkeztünk meg 17-10-es vendég előnnyel a végjátékba, a two minute warning előtt kapta vissza a labdát a Browns egy utolsó esélyre, hogy egyenlítsenek, és éltek is vele. 32 másodperccel a mérkőzés vége előtt David Njoku negyedik és hosszúra bemutatott hihetetlen egykezes elkapásával és York extra pontjával egyenlítettek, így jöhetett a ráadás.

Azonban itt sem sikerült senkinek felülkerekednie hosszú ideig. A ráadás negyedik drive-jában már úgy tűnt, hogy itt már csak döntetlen lesz, amikor előlépett Amari Cooper egy 46 yardos szép elkapással, amivel az ötösön belülre került a Browns, és innen nem is hibáztak. Második kísérletre Nick Chubb befutott három yardról megnyerve csapatának a mérkőzést.

A statisztikai lapra ránézve azt láthatjuk, hogy Brady átlagos számokat hozott, most nem mutatott extrát a veterán irányító. 246 yardot passzolt 67%-os pontossággal két touchdownnal és eladott labda nélkül. Nem kiemelkedő számok, de vannak olyan napok, amikor ez is elég a győzelemhez – de ez most nem az volt. Futásban úgy tűnik a németországi Seahawks elleni meccs egyszeri alkalom, amikor az jól működött. Visszatérve az Egyesült Államokba a földön megint nem sikerült haladnia a csapatnak. 20 próbálkozásból mindössze 96 yardot sikerült összehozni, Rachaad White 14 próbálkozásból 64 yardig jutott. Elkapásban viszont már ki tudunk emelni valakit, Chris Godwin az idei szezonban először ért el több mint 100 yardot, plusz touchdownt is szerzett, mellette még Ko Kieft ért be a célterületre egy Brady passzal. A védelem a mérkőzés elejét és végét leszámítva kordában tartotta Jacobby Brissettet, négy sacket értek el rajta, aminek nagy része a második félidőben jött, ezek mellett még 11 QB hitet is elértek. Azonban amikor nagy szükség lett volna a végén, akkor már nem tudták megállítani a Browns támadósorát.

Sokáig úgy tűnt, hogy Brissett ezen az estén kevés lesz a győzelemhez, de a végére magára talált, így már vállalható számokat hozott. 210 yardot passzolt 62%-os pontossággal egy touchdown és egy interception mellett, az eladott labdáról azért érdemes megjegyezni, hogy az első félidő utolsó játéka volt, amikor feldobta a labdát az end zone-ba. Nick Chubb pedig a tőle megszokottnál gyengébb játékkal állt elő a Dolphins és a Bills ellen, most azonban a már megszokott Chubb jött ki a pályára és 26 futásából 116 yardot ért el, valamint a mérkőzést nyerő touchdown is az ő nevéhez fűződik. Elkapásban Amari Coopernek sokat dobott a 94 szerzett yardján az utolsó támadásban elért 46 yardos elkapása. Nem volt kiemelkedő meccse és a negyedik negyed vége felé közeledve egy fontos pillanatban volt egy elejtett labdája, amin el is mehetett volna a meccs, de végül ő lett az egyik hős. A védelem is dicsérhető, három alkalommal sackelték Bradyt és a futást is nagyon jól megállították, valamint nem engedték, hogy amíg a saját támadóik gyengélkedtek, addig az ellenfél ellépjen.

Összességében a szoros NFC Southban ez a vereség még könnyen lehet, hogy fájni fog a Bradyéknek, mert ezt a meccset könnyen nyerhették volna. A Browns pedig köszönte a lehetőséget és 4-7-re módosította mérlegét, jövő héten pedig bemutatkozhat Deshaun Watson.

(kronikk)

12 Comments
0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Notify of
12 Comments
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments
Bladzs
Bladzs
2022-11-28 08:33

Futásoknál mi az a teljesítmény ahonnan jónak tekinthető? Chubb dicsérve lett a 26futás 116 yarddal, pedig ez csak 4,46 os átlag. A Bucs pedig gyengének értékelve, mert 20 futásból csak 96 yardot hoztak (4,8 y/a).

katonadani
Reply to  Bladzs
2022-11-28 10:19

A Bucsnál az egyik egy Julio Jones jet sweep volt 15 yardért, azt nem érdemes futójátékhoz számolni azért, meg vegyük le Brady 2 yardját is a fairség kedvéért, akkor már 4,38-nál vagyunk átlagban. És ebből is egy 35 yardos megiramodás volt az elején, azon kívül 2,58 yardos átlag. Nyilván az is benne volt a futóteljesítményben, nem lehet elvenni, de azért jobban mutatja, hogy a futójáték nem igazán ment. Plusz ha a kontextust hozzávesszük, hogy a Browns a liga legrosszabb futás elleni védelme, akkor meg pláne.

Bladzs
Bladzs
Reply to  katonadani
2022-11-28 11:04

Köszi a magyarázatot, ez így teljesen érthető, csak az
összefoglalóból nem lehetett ilyen mélységben kivenni. De lehet nem is
baj, ha nincs benne, mert akit mélyebben érdekel az rá tud kérdezni, ti
meg válaszoltok, szóval pacsi.

Egyébként ha egy hosszabb időszakot nézünk (1 szezon), akkor mi alatt tekinthetően rossznak illetve mi felett jónak egy futó átlag(játékos és vagy csapat)? Ilyen időszaknál már mindenkinek hasonló a kontextus.

camillo 7777
Reply to  Bladzs
2022-11-28 10:15

Jó kérdés

WhatIsTheTruth
WhatIsTheTruth
2022-11-28 08:27

Miért van ez a szabály, hogy nem lehet a Long snapper-t meglökni?

Nem a szabály létezését vitatom, csak érdekel, hogy mi miatt lett ez bevezetve.

Gáspár Bollók
Gáspár Bollók
Reply to  WhatIsTheTruth
2022-11-28 09:49

Mert védtelen (nem tud védekezni) a hátradobó mozdulat közben. Balesetveszélyes.

LG
LG
2022-11-28 13:37

Nagyjából az utolsó hard Packers fanok is most engedték el a szezont, most már számolgatni sincs értelme. Kár, hogy egy ilyen izgalmas meccsen kell végleg hátradőlni és élvezni a többi meccset, mert alapvetően a harmadik negyed első támadásáig viszonylag meccsben volt a csapat. Ott egy szuper visszahordás után félpályáról indulhattunk volna, de végül jött a sack, amibe belesérült ARod.
Valóban furcsa volt látni, hogy a special team milyen jó játékokat vitt véghez (persze kihagyott extra pont is volt). Kár, hogy egy ilyen meccsen sérül meg az irányító.
A védelem meg a végére teljesen elfáradt, 79 playt hívott az Eagles, míg a Packers 49-et. Már az elején látszott, hogy sokszor első és második downra megcsinálja a védelem a játékot, de aztán 3&hosszúra engedte a Sasokat. Baromi sok missed tackle volt.
Jó volt nézni Love-ot. Kicsi a merítés, de jól dobált. A Bears ellen tuti ő kezd, de a maradék meccseket is vihetné. Legalább el tudják Gute-ék dönteni, hogy elcserélik, vagy megtartják (gondolom prove-it szerződéssel).

ClayMatthews52
Reply to  LG
2022-11-28 13:41

én olyan szempontból nagyon kíváncsi vagyok a szezonra, hogy Love és a fiatalok hogyan fejlődnek. Jó lenne mostmár Rodgerst jegelni, bármennyire is nem szeretné.

Krisztian Fekete
Krisztian Fekete
2022-11-28 10:12

Hát azt hiszem, eljött az ideje megnézni, életképes-e a Love project.
Akár mert vele akarják elképzelni a jövőt, akár mert kiderül, Rodgers még 2-3 évig dobálgatni akar, é sLove-ot el akarják cserélni.

wolandrule
wolandrule
2022-11-28 09:42

Akkor járna legjobban a Bucs, ha mielőbb kirúgnák az OC-t. Botrány, amit művel, bármelyik műkedvelő szurkoló jobb játékokat hívna.

Piiter
Piiter
Reply to  wolandrule
2022-11-28 12:35

Az oc- nél is rosszabb volt donovan Smith és carlton davis. Utóbbi egyenesen gimis szinten játszott, mintha be lett volna b…va. Elesett, lemaradt,ott sem volt. A legszebb az volt mikor lehevert az elkapó elé,az meg átlépte. Nem ugrotta,lépte. Otthon én így fekszem az ágyba.A többiek sem lehetnek büszkék,de ez a 3as még közülük is kilógott lefelé. 3.és1,futás középre -4 yard. Szééép 🙃

Pista
Pista
Reply to  wolandrule
2022-11-28 11:21

Kellene sürgősen, de nem fogják

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

12
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x