Connect with us

Összefoglaló

Joe Burrow kriptonitja: a Browns

AFC North csoportrangadóval, ráadásul ohiói derbivel zárult a 8. forduló, ahol az előzetes várakozások alapján a Bengals számított favoritnak. Ez a Halloween azonban Joe Burrow számára lett igazán rémisztő, és ha ő Superman, akkor bizony a Browns a kriptonitja. 

Burrow eddig négyszer találkozott a Brownsszal, és mind a négyszer vereséget szenvedett, ezen szeretett volna most javítani az utóbbi hetekben feléledő támadósorral, viszont Ja’Marr Chase nélkül. A mérkőzés azonban nem így indult, hiszen rögtön az első támadásból eladta a labdát: Myles Garrett ütött bele a passzba és AJ Green húzta le azt. Érdekesség, hogy zsinórban a harmadik meccse volt a Browns ellen Burrow-nak, amit interceptionnel nyitott.

Ugyan az első félidőben nem született sok pont, mégis eseménydúsra sikeredett. Az interception után a Browns mezőnygólját blokkolták, aztán Myles Garrett szerzett egy gyönyörű sacket puntra kényszerítve a Bengalst, majd a clevelandiek behívtak egy trükkös játékot, amiből Amari Cooper egy nagyon csúnya interceptiont dobott és visszaadta a labdát a vendégeknek.

Néhány punt után aztán a Browns levezette az első normális támadást a mérkőzésen, Cooper kapott el pár labdát, Chubb futott pár szépet, majd ő is ért be a célterületre egy direkt snap után. És mivel az extra pont előtt szabálytalan volt a Bengals, így az egy yardosról kétpontost választott a hazai csapat, ami össze is jött, szóval 8-0 állt az eredményjelzőn. Érdekesség, hogy a kétpontosnál 8 támadófalembert küldött fel a pályára a Browns, ilyenre az egész ligában nem volt példa sem idén, sem tavaly (amióta nézi ezt a Next Gen Stats).

A Bengals szenvedései itt nem álltak meg, ugyanis Sione Takitaki egy blitz során kiütötte Burrow kezéből a labdát, így egy újabb turnovert hoztak össze. Ezt mondjuk kölcsön kenyér visszajár alapon fordított lejátszásban is megtették a felek, egy zero blitz során Sam Hubbard és Vonn Bell ért oda Brissettre, aki nem akarta csak a sacket elfogadni és megpróbált még passzolni is belőle, így viszont fumble lett a játék vége.

Ezt a lehetőséget sem tudta kihasználni a Bengals, ugyanis Zach McPherson kihagyta a mezőnygólt 50-en belülről, amire válaszul a túloldalon Cade York viszont értékesített egy 55 yardos field goalt, így 11-0-s állással mehettek szünetre a csapatok.

A Bengalsnál itt még lehetett reménykedni, tekintve hogy a védelem idén még nem engedett touchdownt a második félidőben. Ez a széria azonban most megszakadt, nem is egyszer. Előbb Jacoby Brissett futott be a célterületre, majd egy újabb Browns sacket és puntot követően Amari Cooper is touchdownt szerzett, így a harmadik negyed vége előtt már 25-0 állt az eredményjelzőn. Ezen a ponton a Browns 19 first downt és 332 yardot, míg a Bengals 7 first downt és mindössze 95 yardot tudhatott magáénak. Konkrétan dominált a Browns, és gyakorlatilag itt már el is dőlt a találkozó.

A Bengals azért szépíteni tudott, hogy mégse nullázzák le őket, Tyler Boyd kapott el egy TD-t, ami után McPherson még kihagyta az extrát, csak hogy ne legyen minden oké. A Browns még erre is válaszolni tudott a két sztár skill playerére támaszkodva: hosszú Cooper elkapás, Chubb futott TD. A végén még Tee Higgins egy szép elkapással kozmetikázott az eredményen, de ez csak arra volt elég, hogy kevésbé legyen csúfos a vereség.

Cincinnati Bengals @ Cleveland Browns 13-32

Igazából két dologról szólt a mérkőzés: hogy a Browns támadófala dominált, és hogy a Browns védőfala dominált. Ilyen esetben pedig elég gyakran győzelem a történet vége.

A clevelandiek gyakran 7 támadófalembert küldtek fel a pályára, nyíltan megmutatva, hogy futni akarnak, a Bengals mégsem tudott mit kezdeni ez ellen. Nagyon hiányzott DJ Reader középről, mélység pedig egyáltalán nincs a Cincy defensive line-jában, így dominálni tudott a Browns a földön 172 yardot szerezve, ebből Chubb 101-et és 2 TD-t tett be a közösbe. És ha épp nem futottak, akkor jöttek a play action játékok, amik nagy tereket nyitottak meg hátul, ezért sikerült Brissettnek 12,6 yardos kísérletenkénti átlaggal dobálnia. Amari Cooper óriásit ment a maga 131 yardjával és egy hatpontosával, de Donovan Peoples-Jonesnak is volt 81 yardja. Nem segítette a Bengals helyzetét, hogy legjobb cornerbackjük, Chidobe Awuzie az első félidőben kiesett, és sajnos komolynak is tűnik a sérülése. A helyére beálló Tre Flowerst többször is megégették, de az első körös safety Dax Hill sem mutatott jól, mikor betették CB-nek (ami persze nem is meglepő más poszton játszva).

De erre még viszonylag számítottunk is, a matchupban benne volt, hogy a Browns a földön le tudja nyomni a futást a Bengals torkán. A másik oldali párharc viszont már meglepőbb volt, tekintve hogy a Browns védelménél idén csak a Lions volt rosszabb EPA/drive alapján az első hét fordulóban, miközben a Bengals támadósora elég jó szériában volt. Na ebből most semmi sem látszott.

Persze Ja’Marr Chase hiányzott, ami nagy probléma, de azért Tee Higgins és Tyler Boyd elég jó elkapók, egy ilyen gyenge védelem ellen nem lett volna szabad ennyire rosszul mutatni. Azonban a támadófal kritikán aluli volt, Burrow-t egyáltalán nem sikerült megvédeni. Pedig nem is arról volt szó, hogy sokáig tartogatta volna a labdát, az első félidőben konkrétan 2,37 volt az átlagos passzolási ideje, ami egész meccsre vetítve a leggyorsabb lett volna idén a ligában. Azonban ennyi idő sem volt elég Myles Garrették ellen.

A Bengals támadófala ugyan az utóbbi hetekben a számokat tekintve jobban mutatott, de igazából csak jobban sikerül palástolni a gyengébb játékot és talán gyengébb ellenfelekkel találkoztak, lásd Falcons. Most azonban egyáltalán nem tudták megvédeni Burrow-t, a Browns öt sacket jegyzett és talán még ez is a Bengalsra nézve hízelgő. Myles Garrett négy QB hitet jegyzett, megállíthatatlan volt, de a hetedik körös Isaiah Thomasnak is volt olyan sackje, amire hirtelen azt hittem, hogy Garrett volt, mert olyan gyorsan verte meg Jonah Williamst a szélen.

A legnagyobb probléma a Bengals részéről mégis az, hogy nem tudnak hazavinni egyetlen egy szép drive-ot sem, amire azt mondhatnák, hogy oké, Chase nélkül is tudunk haladni valahogy, ez működni fog a későbbiekben.

A Bengals most 4-4-es mérleggel áll, a 0-3-as divízión belüli mutatója miatt pedig másfél meccses hátrányban van a Ravenshöz képest. Jövő héten a Panthers, majd a bye week következik, reményeik szerint utána már visszatérhet Chase is. A Browns mindeközben 3-5-tel áll a masszív középmezőny alján, most pedig pihenőhétre megy a Dolphins, Bills és Buccaneers elleni nehéz meccsek előtt – utána viszont Deshaun Watson visszatér.

Related Topics

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!