A 2022-es holtszezon legjobb fogásai

Több csapat is úgy állt neki a 2022-es szezonnak, hogy most majd sikerül szintet lépni és elérhetővé válik a rájátszás vagy akár a Super Bowl. Ennek érdekében pénzt és pickeket nem sajnálva erősítettek a holtszezonban, és akadt bár GM, aki büszkén mutogathatja a bizonyítványát. Íme a 2022-es holtszezon legjobb teljesítményei és legnagyobb fogásai.

Philadelphia Eagles

Az Eaglesé volt az egész év egyik legjobb holtszezon-tevékenysége, ugyanis a Saints többszörös lehúzásával sikerült úgy win now módba kapcsolni, hogy a következő években is bőven lesz lehetőség erősíteni a rosteren. De maga a win now is megér egy misét, ugyanis még a szezon előtt érkezett/maradt:

• Haason Reddick, Edge, 3 év, $45M
• Fletcher Cox, iDL, 1 év, $14M
• James Bradberry, CB, 1 év, $7,25M
• Kyzir White, LB, 1 év, $3M
• C.J. Gardner-Johnson, S, trade (2024-es 5. és 6. körös pick)
• AJ Brown, WR, trade (2022-es 1. és 3. körös pick)

Ez hat kezdő, ráadásul mindannyian magas szinten teljesítenek. Reddick masszív túlfizetésnek tűnt, de lubickol az Eagles rendszerében: 32 nyomásgyakorlás, nyolc sack, három kiharcolt fumble és két leütött passz került eddig a neve mellé. Cox már nem képes arra az elit teljesítményre, amire fénykorában (bár így is van 24 nyomásgyakorlása és öt sackje), sok neki ezért a 14 millió dollár, de ezzel együtt még mindig nagyon rendben van és az öltözőben felbecsülhetetlen a jelenléte.

Bradberryt a Giants szigorúan pénzügyi okok miatt vágta ki, az Eagles pedig azonnal lecsapott rá, ráadásul szemtelenül alacsony fizetésért. A corner jelenleg minimum Pro Bowl, de inkább All-Pro szinten teljesít: a felé szálló labdáknak csak a 45,7 százalékából lett elkapás (9,1 yardért elkapásonént), egy engedett TD mellett három INT és hét leütött passz került a neve mellé, mindez pedig egy 44,2-es passer ratinget jelent az ellenfél irányítóinak. Hasonlóan nagy fogás lett White és Gardner-Johnson is: előbbi nem egy sztár, de ennyi pénzért abszolút rendben van a teljesítménye (72 tackle, nulla engedett TD és három leütött passz), utóbbi pedig jelenleg vezeti a ligát interceptionökben.

Végül, de nem utolsó sorban ott van AJ Brown, aki még egy 4 éves, 100 milliós (igaz nagyon csapatbarát) szerződéshosszabbítást is kapott. Ugyan az utóbbi meccseken voltak fumble gondjai, de ezzel együtt teljesen más szintre emelte az Eagles passzjátékát, ráadásul 831 yarddal vezeti a csapatot, a hét TD-je pedig pontosan annyi, mint amennyit az összes többi WR tud felmutatni közösen.

[ppp_patron_only level=”1450″ silent=”no”]

Miami Dolphins

A Dolphins offense az egyik legjobb a ligában, ami nem jöhetett volna létre a remek offseason tevékenység nélkül. Nem volt minden vétel jó (Chase Edmonds, Cedrick Wilson, Mike Gesicki), de ami bejött, az nagyon nagyot szólt.

A csapat többek közt egy első körös pickért megszerezte Tyreek Hillt a Chiefstől, majd adott neki egy évi 30 millió dolláros szerződést. Alapvetően ezt nehezen lehetne ár/érték arányban óriási lépésként értékelni, mert ekkora beruházás után az az elvárás, hogy az adott játékos új szintre emelje a csapatot. Hill viszont alighanem minden létező elvárást túlszárnyalt, konkrétan szárnyakat adott Tuának, illetve ő az alfája és ómegája ennek csapatnak. Mellette ráadásul a támadófalat is sikerült megerősíteni két Pro Bowl szinten játszó, de ár/érték arányban remek igazolással: az elit left tackle Terron Armstead csak évi 15 millióért írt alá a Dolphinshoz, míg a center Connor Williams évi 7 millióért hoz top 5-ös szintet.

Bónuszképp még ki lehet emelni Melvin Ingramet is, aki mindössze 4 millióért írt alá, a kora miatt már némileg limitálni kell a snapjei számát, de így is 29 nyomásgyakorlásnál és öt sacknél tart már.

Jerry Hughes

A Houston Texans átigazolási politikája minden, csak nem követendő példa, de így is van mire büszkének lenni. Jerry Hughes két évre érkezett 10 millió dollárért és bánhatja a maradék 31 csapat, hogy ennyit sajnáltak a veterán pass rusherért. A 34 éves védő idén egyszemélyes hadseregként 42 nyomásgyakorlásnál és nyolc sacknél jár – rajta kívül senkinek sincs 21 nyomásgyakorlásnál vagy öt zsákolásnál többje. Hogy ezt fent tudja-e tartani, az jó kérdés, de az érthetetlen, hogy nem álltak érte sorban a PO-esélyes csapatok a trade határidő előtt.

Ethan Pocic

A Seahawks a 2017-es draft második körében választotta ki és karrierje első öt évében csapnivalóan játszott. Ezt jól mutatja, hogy a Browns mindössze 1,1 millió dollárért igazolta le, ráadásul úgy, hogy az elit center JC Tretter kivágása után keletkezett űrt kellett volna betöltenie. A legtöbben még azt sem várták volna, hogy a kezdőbe be tudja magát verekedni, ehhez képest a sérüléséig top 3-as szinten teljesített és ha most kellene szerződést adni neki, 10 millió alatt senkivel sem állna szóba. Ennyit számít a jó képzés, ami a Brownsnál Bill Callahan OL-edző miatt abszolút adott.

Andy Dalton

A legtöbb QB-igazolás mellé ment idén. A Saints is pórul járt Jameis Winston megszerzésével, a korábbi 1/1-es ugyanis jelenleg 14 millió dolláros fizetéssel ül a padon, hogy a mindössze 3 millióért játszó Andy Dalton irányítson helyette. És az a durva az egészben, hogy Dalton jól játszik.

A veterán irányító idén kilenc meccsen lépett pályára, mindegyiken kezdőként. 2023 yardot passzolt 66,4-es passzpontossággal 14 TD és hét INT mellett, ami ugyan nem tűnik valami jónak, de sokkal jobban teljesít, mint ahogy a számai mutatják. A passzainak 3,9 százaléka extra dobás, ami a középmezőnybe elég, miközben mindössze a labdáinak az 1,9 százaléka ment rossz helyre, aminél csak Jalen Hurts és Justin Herbert játszik labdabiztosabban. Ehhez képest a hét pick nagyon sok (összesen csak 6 turnovert érő dobása volt), egy 14/3-as TD/INT arány közelebb lenne a valósághoz, ráadásul a PFF-nél is a 7. legjobb QB idén.

Nem arról van szó, hogy ő most mégis franchise QB és majd jövőre jól ki kell tömni, de egyelőre legalább 20 millió dollárnyi értéket hozott a pályán és például egy Jets szintű csapattal tükörsimán rájátszásba jutna.

Patrick Peterson

Pályafutása csúcsán Patrick Peterson a liga legjobb cornere volt, de az elmúlt években nagyon megkopott a játéka. A Vikings sem látott túl sok potenciált a korábbi 1/5-ös védőben és idén mindössze egy 1 éves, 4 millió dolláros szerződést adtak neki. Ehhez képest Pro Bowler szinten játszik és ha nem néznénk a korát, akkor jövőre 20 millióért írna alá.

A lassan 33 éves Petersonnak legutóbb négy éve volt ennyire kiemelkedő éve, de talán azt sem túlzás állítani, hogy karrierje legjobb teljesítményét hozza. Nagyon stabilan szerel, a kísérleteinek mindössze a 7,1 százalékát rontja el. Emellett coverage-ben elit szinten teljesít, a legalább a snapek felén a pályán lévő cornerek közül csak Sauce Gardner kapott nála jobb értékelést a PFF-től.

475 coverage snapen csak 352 yardot és két TD-t engedett, emellett volt három INT-je és nyolc leütött passza. Már ez is elég jól néz ki, viszont ami igazán jól mutatja, mennyire jól végzi a dolgát az az, hogy ő volt a második legtöbbet a pályán idén és még így csak a 51. helyen van a célbavételek számát figyelembe véve. Ha QB vagy, nem nézel arra idén, amerre Peterson van.

Ravens

A Ravens simán lehetne idén akár 11-0-s, ha nem olvadna le folyamatosan 1-2-3 labdabirtoklásnyi előnyből. A 7-4-es mérleg persze még így is jól néz ki, és ugyan az elkapóposzt elhanyagolását így sem teszik ki az ablakba a csapatnál, de cserébe legalább sok remek ár/érték arányú igazolása volt a gárdának. A Ravens ugyanis mindössze évi 5 millió dollárt fizet a kezdő RT Morgan Mosesnek, a belső védőfalember Calais Campbell 6,25 millió dolláros fizetésért írt alá, a pass rusher Justin Houston 3,5 milliót vihet haza, a futó Kenyan Drake és az elkapó Demarcus Robinson pedig mindössze 1 milliót keres (és akkor Marcus Williamst még nem is említem, aki 14 milliós fizetésért jött, nagyon jól is játszott, csak hamar megsérült, majd most térhet vissza).

Moses idén 12 nyomást engedett 11 meccsen, futáshoz is jól blokkol – a piacon ilyen teljesítmény után 13-15 milliós fizetést kapna. Campbell és Houston továbbra sem akar megöregedni: utóbbi már 10, előbbi pedig hat sacknél jár, amivel vezetik a csapatot, míg a 25-26 nyomásgenerálásuk a 2-3. helyre elég (Odafe Oweh-nek van csak több 29-cel, de mellé csak egy sack jött össze, miközben például Houstonnál 121 pass rush snappel többet volt a pályán).

Robinson nem váltotta meg a világot, de nem játszik rosszul, pláne nem 1 millió dollárért: 41 targetből 26 elkapást jegyzett 297 yardért és egy TD-ért. Előbbi a második legtöbb a csapatban, míg yardokban harmadik. Drake pedig sokadik számú futóként érkezett a csapathoz, de a sok sérülés miatt többször is be kellett ugrania, amit 4,6 yardos átlaggal szerzett 392 yarddal és három TD-vel hálált meg – mindkettő a legjobb Baltimore-ban a futókat nézve.

JuJu Smith-Schuster

Amikor a Chiefs bejelentette, hogy egy évre 10,75 millió dollárért leigazolta JuJu Smith-Schustert, akkor a legtöbb szakértő túlzásnak tartotta az összeget – teljes joggal. Aztán kiderült, hogy az elkapó valójában csak 3,25 millió dollárért írt alá, a maradék 7,5 milliót a pályán kell megkeresnie. A Chiefs viszont olyan elégedett volt vele, hogy már a szezon közben adott neki egy kis fizetésemelést, és teljes joggal.

JuJu Smith-Schusterrel olyan elégedett a Chiefs, hogy máris adott neki egy fizetésemelést

Travis Kelce után JuJu Patrick Mahomes kedvenc célpontja. 63 labda ment már felé, amiből 49 elkapás lett 653 yardért és két TD-ért. A 77,8 százalékos elkapási arány a legjobb a csapatban, a 653 yard a második legtöbb, emellett a 32 first downja, a hat kiharcolt elrontott szerelése, az 1,91 útvonalfutásonként átlagolt yardja is a legjobb Kelce után. Tekintve, hogy Marquez Valdes-Scantling három évre 30 millióért írt alá, illetve volt még pár nagyon mellé ment elkapóigazolás idén, JuJu egyike a nagyon kevés kellemes meglepetésnek.

Geno Smith

Lehet, hogy a szezon végére kipukkad a lufi, de ettől még vitán felül áll, hogy Geno Smith az idei szezon legjobb ár/érték arányú befektetése. A korábbi második számú, ezt megelőzően évekig csak a padot koptató irányító idén 3,5 millió dolláros fizetést kap a Seahawkstól, miközben a játékának értéke közel van a 40 millió dollárhoz.

A szezon első felében Geno top 3-as értékelést kapott a PFF-től, de még mindig ott a top 8-ban, és teljesen megérdemelten. A 72,8 százalékos pontossága a legjobb a ligában, rajta kívül senkinek nincs 70 százalék fölött a pontossága. Csak Josh Allen dobál nagyobb százalékkal extra dobásokat nála, a 19/5-ös TD-INT aránya is az egyik legjobb a mezőnyben, miközben a 107,9-es passer ratingjénél csak Tua Tagovailoa tud jobbat felmutatni. Ilyen ütemben 4331 yarddal, 29 TD-vel és nyolc INT-vel fejezné be az idényt, ami nem rossz a 37. legjobban kereső QB-tól.

[/ppp_patron_only]