Közeledik a szezonhajrá az NFL-ben, ahol minden héten egyre izgalmasabb szcenáriókat hoznak a meccsek. Egyre több csapat biztosíthatja be a rájtszásban való részvételét vagy kerülhet ettől már vészesen távol. Az eheti nyitómeccs az AFC keleti divíziójából érkezik, ahol egy vereség esetén még egyik csapat sem eliminálódna a playofftól, egy sikerrel ellenben óriási lépést tennének előre.
A fivethirtyeight kalkulációi alapján a Bills 96%-os eséllyel juthat tovább idén, ami 99%-ra ugrana fel, ha nyerni tudnának a Gillette Stadiumban. Az eddig is tollal beírt csapatot tehát alkoholos filccel is meg lehetne erősíteni. A vereség persze az esetükben nem a rájátszásrészvétel szempontjából fájna igazán, hanem a Miamival vívott csatát nézve a csoportelsőségért, amire 37%-uk maradna. Érdekesebb az eset a Patriots szempontjából. Jelenleg nincs továbbjutó helyen a bostoni csapat, de 6-5-ös mérlegével 37% esélyük van odaérni a szezon végéig. Ez a szám vereség esetén csupán 24%-ra esne vissza, de egy meglepetés kategóriába illő sikerrel egyenesen 60%-ra ugrana fel az esélyük. Tét tehát van, de miért is lesz nehéz dolga a hazaiaknak?
Azok után, hogy hosszú éveken keresztül a Patriots dominálta a párharcot, a Bills az elmúlt öt mérkőzésükből négyet meg tudott nyerni és az az egy New England siker is azon a bizonyos mérkőzésen volt, amikor Mac Jones tavaly 3 passzkísérlettel zárta a találkozót és a Patriots a mostoha időjárási körülmények között 46 futójátékkal tudott nyerni. A hazaiaktól továbbra sem várható pálfordulás, a támadósor a földön való játékra támaszkodik – mégha ez már nem is olyan hatékony. A Stevenson & Harris mindkét tagja legalább 4,5 yardot átlagol futásonként, aminek nagy részét maguknak köszönhetik. Utóbbi vélhetően nem lesz bevethető, de Stevenson az 5. legtöbb yardot átlagolja az első contact után a legalább 120 futókísérlettel rendelkező running backek között. Egy év alatt bekerült a csapat futórotációjába és idénre szépen be is előzte Harrist a depth charton, így nem lesz talán annyira érezhető a veterán hiánya. Rhamondrenak kevés az explozív futása, nincs meg a játékában az a második fokozat, amivel igazán büntetni tudna 1-1 elhibázott szerelést, így nem emlegetjük a legnagyobbakkal egy lapon, de az elért átlaga pont emiatt igazán kiemelendő, hiszen nem húzzák fel meccsenként 1-1 nagyobb rohanások. Rettentő jó a kontakton át az egyensúlya és képes gyors irányváltásokkal kikerülni a védőket.
A Bills védelme persze nem lesz könnyű falat. A vendégeké a 8. legjobb egység futás ellen EPA/play alapon. A csapat annak ellenére teljesít meglepően jól, hogy alapvetően a passzjáték levédekezésére vannak berendezkedve. Az Edmunds & Milano linebacker duó karrierjük legjobb szezonjában vannak, jól tömik a boxokat, fel tudnak lépni a futás ellen és a szintén jobban teljesítő belső védőfallal együtt kordában tudják tartani az ellenfél running backjeit. A Patriots támadófala pedig nem olyan domináns mint az eredményesség mutatja. Az ESPN run block win rate mutatója alapján konkrétan a legkisebb százalékban nyerik a falemberek a párharcaikat futásoknál, aminek eredményeképp csak 29.-ek futásonkénti EPA-ben. Michael Onwenun kívül igazán kiemelkedően jó szezont futó játékost nem is lehet találni az egységben. Márpedig ha a line of scrimmage csatában alulmarad a hazai együttes, nem sok reménye van a pontszerzésekre.
A passzjátékban legalább a 27. az egység, Mac Jones nem egy Bills szintű coverage egységet fog szétpasszolni, ami Tre’ White visszatérése után csak erősödni fog. Az eddigi corner sor ugyanis inkább csak megfelelő minőséget képviselte. White-tal azonban mindenki eggyel lejjebb csúszhat a depth charton, ami könnyebb matchupokat és talán jobb játékot fog eredményezni. Ez a váltás ugyan nem lesz nagy hatással a Jakobi Meyers vs. Taron Johnson matchupra, akik a slotból indulva fognak megmérkőzni egymással és amit külön érdemes lesz szemmel követni. Mac Jones ugyanis nem kockáztat sok rizikós passzt és előszeretettel dob a 10 yardos vonalig és azon belül is elsősorban a pálya közepső zónájába, ahol a Johnson, Poyer tengely elég stabilnak tűnik a Buffalo részéről. Kérdés, hogy Von Miller hiánya mennyire fogja visszavetni a Bills pass rusher egységét. A nyomásgenerálás különösen fontos volna, hiszen kevés irányítónak esik vissza jobban a játéka nyomás alatt, mint Jonesé – a PFF grade-je konkrétan 81-ről 25-re zuhan vissza, ha nem tud nyugodt körülmények között passzolni. Érdekes párosítás ez a faktor, hiszen a túloldalon Allen a liga legjobb irányítója nyomás alatt.
Ellentétes felállásoknál igazi csemege lesz a találkozó. A Bills támadósora 2. legjobb overall EPA-ben és 3. passzoknál, 12 fordulót követően most azonban a liga legjobb védelmével néznek farkasszemet. A New England egysége minden tekintetben az NFL legjobbja, futás és passz ellen is vezetik az EPA statisztikát. A Bills ellen elsősorban utóbbira lesz szükség, hiszen a Buffalo a liga egyik legpasszorientáltabb csapata. Náluk többet csak a Bengals passzol nagyobb arányban semleges szituációkban, amikhez meg is vannak a fegyvereik. Stefon Diggs vezeti a ligát célbavételekben és 3. helyen áll a yardlistán is 1110 egységgel, miközben a második legtöbb touchdownt kapta el. Idén ráadásul nincs is annyira egyedül. Gabriel Davis talán legjobb szezonját játssza 2022-ben és úton van ő is az 1000+ yardos szezon felé. A csapat passzjátéka azonban mindezek ellenére nem remekel úgy az utóbbi hetekben. Josh Allen könyöksérülése miatt nem biztos, hogy 100%-osan játszik, ami meg is látszik a Bills támadójátékán az elmúlt hetekben. A 9. héttől nézve az offense csupán a 15. leghatékonyabb a ligában és ezt a számot is a feljavult futójátékuknak köszönhetik. Allen jelenleg vezeti a ligát interceptionökben (11) amikből hetet az elmúlt 5 héten hozott össze. A Patriots védelme ellen, mely a 4. legtöbb picket jegyezte eddig 12-vel (érdekesség, hogy a Bills 13-mal a második) nem a legjobb előjel.
Vélhetően sokat fogjuk látni Jonathan Jonest Diggsen védekezni és megpróbálja majd Belichick elvenni, amennyire csak tudja a legmegbízhatóbb társát Allennek – időnként McCourty segítségével, aminek hatására többet kell az újonc Jack Jones felé passzolnia a Buffalónak. Mindkét Jones remek szezont fut, alig engednek 50% fölötti elkapási rátát és ketten együtt már ötször húzták le az ellenfél irányítójának passzát. Ha Josh most is labdaeladós kedvében lesz, még szoros is lehet a meccs a Bills számára. A Patriots frontja ellen ráadásul a futójáték sem biztos, hogy ki fogja úgy segíteni az egységet mint az elmúlt hetekben. A korábban szinte nem létező Bills futójáték pislákoló jeleket mutat az utóbbi időben, aminek hatására már nem Allen a csapat legtöbb yardot szerző játékosa a földön. Devin Singletary előzte be (noha csak 3 yarddal), aki James Cook időszakos segítségével képes volt egy használható futójátékot összehozni a Browns és a Lions ellen. Persze teljesen más lesz a Lawrence Guy, Davon Godchaux, Ja’Whaun Bentley és Jahlani Tavai sor ellen futni mint a liga legrosszabb futás elleni védelmei ellen.
Bár a Bills továbbra is vezeti a ligát pontkülönbségben, amiben egyébként a Patriots is az előkelő 8. helyen áll, nem számítok egyszerű mérkőzésre. Mindkét oldali matchupból könnyen lehet, hogy a védők fognak győztesen kijönni és az esetleges villanások fogják eldönteni a találkozót. Ezt azonban könnyebb elképzelni a Buffalo támadóitól. Egy egész meccsen át nem tudod limitálni Diggst és közben figyelni nemcsak a futókra, de Allen megiramodásaira is. Nem feltétlen lesz ez egy látványos összecsapás és nyilván a jó nevekből álló Bills támadósortól még egy elit védelem ellen is elvárás a 20 pontos teljesítmény, Foxboroughban meg-megszokta fogni a hazai gárda a jobb támadósorokat is. Minden tényezőt egybevéve azért a vendég gárda az esélyesebb, Vegasban egészen pontosan 4 ponttal, ami azt jelenti, hogy semleges pályán nagyjából 6 pontot raknak a két csapat közé – ekkora differencia picit nekem túlzó látva az elmúlt hetek Allenjét, de persze érthető a bizakodás, hiszen ha az irányító kikerül a mostani negatívabb spirálból (ami közben még mindig top10-es a teljesítménye), akkor sokkal könnyebb vendég sikert vizionálni. A Bills hullámzó formája miatt azonban nem lehet teljesen kizárni egy esetleges meglepetést sem.
Allen majd eladja háromszor aztán sima vereség