Pozitív mérlegű csapatok csoportrangadója nyitja a hetet, ami ritkán látott, izgalmas csütörtök esti nyitányt ígér. A 49ers egy győzelemmel matematikailag is bebiztosítaná a divízió elsőségét, míg a Seattle a wild card helyekért vívott csatában lépne hatalmasat előre, ha elverné a riválist a Lumen Fielden.
Azok után, hogy a 49ers elbírta kezdő irányítójának, Trey Lance-nek a kiesését, két hete elvesztette Jimmy Garoppolót is a szezonra. A hetedik körös újonc Brock Purdy azonban jött, látott, és eddig csak győzött! A Dolphins ellen a padról beszállva még csak nem vesztette el a meccset a remekül játszó védelem segítségét kihasználva, de a múlt héten a Tampa Bay földbe tiprásából már ő is kivette a részét. Purdynek top6-ban volt nem csak a várható pontossága a Buccaneers ellen, de az EPA mutatója is. A 49ers fegyverarzenálja a liga legjobbjaival vetekszik, így nem kell mögéjük egy Mahomes féle zseni, hogy tudja őket használni. Persze, ha mindenki képes játékra jelentkezni közülük. Deebo Samuelre ugyanis biztosan nem számíthatnak, de kisebb sérülése van Christian McCaffrey-nek és Purdynek is. Utóbbi kettővel azért lehet kalkulálni. Így az irányító rendelkezésére “csak” a liga talán legjobb és legsokoldalúbb futója, top3-as tight endje áll és az a Brandon Aiyuk, aki úton van egy karrier szezon felé és az egyik legjobb második számú WR a ligában. Mindez megspékelve a liga egyik legjobb támadóstratégájával.
Tegyük fel, hogy Purdy hasfalsérülése ellenére tudja vállalni a játékot (ha nem, akkor az a Josh Johnson lehet a kezdő, aki 2008 óta kering a ligában, de még mindig nem kopott ki végleg). Ő nem próbálja túlgondolni a játékokat, hanem elveszi amit Shanahan elé rajzol. Sémán belül marad és keveset hibázik. Garoppolo sikerei után pedig látható, hogy nem kell sokkal több. A Miami ellen még picit limitált volt a lőlapja és nem is ment passza 20+ yardra, de a Buccaneers ellen már két ilyen touchdown átadása is volt. Amit eddig láttunk belőle, az abszolút bizakodásra adhat okot. Persze ez a másfél meccs még rettentően kis minta és 1-1 meccses fellángolása többeknek is volt már, főleg Shanahan alatt, gondoljunk csak Nick Mullensre.
Bár a legérdekesebb matchup a Tariq Woolen vs. Brandon Aiyuk összecsapás lehet, a meccset nem a széleken, hanem középen nyerheti meg a 49ers. Shanahan híres volt arról, hogy nevenincs játékosokból is képes ligateteje futójátékot összehozni, így picit túlzásnak is tűnt ekkora ellenértéket feladni egy prémium running backért. McCaffrey-vel azonban megjött az a szintlépés, ami még félelmetesebbé teszi a támadósort. CMC a Buccaneers ellen idén először 100 futott yard fölé jutott és kulcs volt a csapata sikerességében. Trent Williamsék mögött rendre megnyílik ellőtte a terület, amit ki is használ. A passzjátékban pedig olyan hozzáadott értéke van, mint talán egyik másik játékosnak sem a posztján. Austin Ekeler mögött van még az elkapott yardokban, de a csapatváltása óta ő átlagolja a legtöbbet meccsenként. Shanahan pedig sokszor használja ki remek útvonalfutásait nemcsak a backfieldről indulva, de a slotból, sőt szélső elkapó posztról is – így kapta el a Buccaneers ellen az emlékezetes nagy touchdownját is. Az ő összecsapása a pálya közepén a futásoknál jól működő, de passzokkal bőven verhető Jordyn Brooks – Cody Barton duóval az a terület, ami önmagában el is döntheti a meccset.
Ha pedig nem lesz nyomás Purdy-n, akkor kényelmesen megvárhatja, amíg a futója vagy az idén kissé alulhasznált elit tight endje szabadra játssza magát. Kittle a kibővült fegyverarzenál miatt kisebb szerepet kap a passzjátékban mint megszokhattuk, de blokkolásaival ugyanúgy kiveszi a részét mint eddig, ha pedig kifejezetten kedvező a matchup ,bármikor össze tud rakni 1-1 monster game-et. Láthattuk ezt a Cardinals vagy épp a Chiefs ellen idén is. Ha a Seattle védelmének nem lesz válasza erre a két játékosra, különösen a pálya közepén, hamar elúszhat a meccs.
A hazaiak védelme pedig nem jó. EPA alapon a liga utolsó 10 csapatához tartoznak mind a passzokat, mind a futójátékot tekintve és a labdaszerzéseik miatt vannak inkább csak jobbnak kinéző időszakaik. Ebből a szempontból a már említett Tariq Woolent kell kiemelni, aki 6 interceptionnel vezeti a ligát és egészen elképesztő újonc idényt produkál. Rajta kívül azonban nem sok kiemelkedő teljesítményt találunk. Uchenna Nwosu a csapat egyetlen veszélyes pass rushere, de a szélekről induló játékos a liga egyik legjobb offensive tackle duójával szemben nem sok sikerre számíthat. Ha jönnek a labdaeladások és Purdyről kiderül az, hogy miért is volt csak az utolsó pickkel kiválasztva a drafton, lehet keresnivalója a Seattle-nek, de egyébként ez a matchup a vendégeknek kedvez.
Ahogyan ellentétes előjellel is igaz ez. A Seattle offense messze várakozáson felül kezdte a szezont, Geno Smith pedig egy top10-es irányítónak tűnt hosszú időn át, de ez a tendencia is picit kezd korrelálni ahhoz amit a szezon előtt várunk. Továbbra is sok nagy játéka van Smithnek és abszolút úgy játszik, amivel kiérdemel legalább még egy évnyi kezdő posztot, a hibák is kezdenek meg-megjelenni a játékában. A Panthers ellen 5 labdaeladást érő passza volt (legtöbb idén) és csak a szerencsének köszönhette, hogy ezekből végül csak kettő maradt a védők kezében. Az elmúlt 5 fordulóban azonban már 12 hasonlóan rossz passza volt (összehasonlításképpen az első 8 fordulóban összesen 10). A hibái ellenére mindazonáltal továbbra is remek a pocket managementje és neki is köszönhetően (no meg az újonc tackle duónak) hosszú évek után egy elég ígéretes passzblokkoló fal állt össze Seattle-ben.
A feladat azonban nem is lehetne most nehezebb. A liga egyik legjobb védelmével néznek farkasszemet, akiknek kiemelkedő erőssége a pass rush. Nick Bosa második idén nyomásgyakorlásokban és sackekben is, az All-Pro edge rusher mellett azonban talán meglepetésre a Charles Omenihu, Samson Ebukam váltóduó is kifejezetten eredményes. Mindezt úgy, hogy viszonylag ritkán, csupán a snapek 20%-ában blitzelteti őket DeMeco Ryans védőkoordinátor. Bosa persze kulcsa ennek az egységnek, aki annak ellenére van harcban az év védője címért, hogy az egyik legtöbbet duplázzák a ligában. A Charles Cross, Abraham Lucas duó volt már tesztelve idén, voltak jó és rossz meccseik is, most az egyik legnehezebb ellenfél fog szembejönni.
A vendég egység gyenge pontja talán a cornerback sor, mely az egyetlen poszt, ahol az előny egyértelműen a hazaiaknál van. A pálya közepén Warner és Greenlaw a liga talán legjobb linebacker duója, akik futás ellen is remek munkát végeznek, de az extra a passzvédekező képességeikben jön elő. Így az egyébként sokszor a slotba is bemozgó Locketett is úgy gondolom elsősorban a vonalon fogja használni Shane Waldron, hiszen ezen a ponton verhető a 49ers védelme. Charvarius Ward egy abszolút jó corner, de nem az elit kategória, a túloldalán Deommodore Lenoir pedig abszolút verhető. DeMeco Ryans a Dolphins ellen megmutatta, hogy a sikeresség érdekében nem fél aggresszív lenni és a Dolphins szélvészgyors duója ellen fel merte küldeni a játékosait emberezésben, kérdés, hogy a liga egyik legjobb fizikális elkapója ellen ezt ismét megteszi-e. Metcalf top5-ben van szerzett yardokban, amikor a védők emberezve állnak fel rá, Lockett pedig route futásból és sebességből képes folyamatos tiszta célpontot adni az irányítójának. Ha a támadófal le tudja lassítani legalább 2,5 másodpercig a játékok többségében a 49ers pass rusht, a széleken abszolút lehet keresnivalója a passzjátéknak. Persze ahhoz, hogy ne legyen teljesen egyoldalas a támadósor, óriási szükség volna az újra 100%-os Kenneth Walkerre. Az újonc futó az elmúlt hetek limitációi után a hét közben már teljes értékű edzésmunkát végzett, így jó esély van a teljes visszatérésére. A San Francisco top3-as védelme ellen abszolút mindenki legjobbja kell a szoros meccshez, de itt van esély a jó teljesítményekre és a nagy játékokra.
A mérkőzés esélyese egyértelműen a 49ers, de Seattle-ben akkor sem mehet egy csapat biztosra, ha legutóbb a Raiders és a Panthers is nyerni tudott a 12. ember hazájában. A Seahawks a sok utazás és bye week miatt legutóbb még október végén tudott nyerni hazai pályán, a Giants ellen. A San Francisco 4 idei vereségéből azonban 3-at is Santa Clarától távol szedett össze. A tét a csoportgyőzelem, de persze egy esetleges hazai győzelemmel is még a 49ers kezében lenne a saját sorsa.
Chester a vátesz!!!
Respect!
:D