Connect with us

Draft

A jövő sztárjai – Jaxon Smith-Njigba

Az elmúlt évekhez képest ismét egy nagyon gyenge elkapó class lett a 2023-as. Az Ohio State kiválósága azonban fénylő csillag a sötét éjszakában. A kimagasló produkció ellenére azonban az esetében is akadnak kérdőjelek, de sok nagyon biztató tulajdonsága miatt szinte biztosan az első elkapó lesz, akit kiválasztanak majd.

Smith-Njigba Dallas külvárosi területein nőtt fel és már egészen kiskorától fogva az elkapó posztra volt teremtve. Bátyja irányító volt, így természetes volt, hogy vele együtt gyakorolva ő az, akinek a passzokat el kell kapnia. Texas állam (ami az amerikai foci otthona gyakorlatilag) 3. legtöbb elkapott yardját termelte középiskolai karrierje során (5400, ami mellé 82 touchdown is párosult). Nem csoda tehát, hogy 2020-ban 5 csillagos tehetség volt és az 5. legjobb elkapó a classban.

Az Ohio State-en első évében nem sokat került pályára, mindössze 10 elkapása volt, de 2021-ben páros lábbal rúgta be az NCAA ajtaját. Miközben Garrett Wilson és Chris Olave is a csapatában volt, egyértelműen Smith-Njigba volt a Buckeyes legjobb elkapója. 13 meccsen 1600 yardot szerzett, közte egy máig hihetetlennek tűnő 347-es teljesítménnyel a Rose Bowlon, ami bowl történelmi rekord lett. Bár többeknél ő volt az ország legjobb elkapója, a Biletnikoff díjat végül nem kapta meg (Addison lett a nyertes). Óriási hype volt körülötte a ’21-es szezon végén és mindenki sajnálta, hogy egy évet várni kell még, mire kijöhetne a draftra. 2022-re úgy fordultunk rá, hogy a két nagynevű társa draftolásra került (egy harmadikról pedig lesz még szó) és mindenki kíváncsi volt, fenn tudja-e tartani a játékát. Egy sérülés miatt azonban szinte az egész évet ki kellett hagynia: mindössze 60 snapet játszott és 4 elkapással a háta mögött jelentkezett a 23-as draftra.

Útvonalfutás

Egy irányító legjobb barátja egy pontos útvonalakat futó elkapó. Jaxon amint megérkezik a ligába, máris a jobb route runnerek közé fog tartozni. Egyetemi szinten már-már ritkaságszámba menően fejlett. Irányítója CJ Stroud kiemelte, hogy sose dolgozott együtt jobb útvonalfutóval még. Az elkapók route tree-je akár egy papírra is lerajzolható pár vonalhúzással. Alapjaiban egyszerű dolgok ugyanis. A nüanszok, az elinduláskori testcselek, a futás közbeni tempó változtatás, a route törésénél lévő éles váltások és az, hogy a route végén valóban oda érjen az elkapó ahova fel volt rajzolva, nem olyan magától értetődő dolgok. Ezekben azonban mind elit Smith-Njigba. Egyszerűen érti a pozíciót és tudja, hogy kell játszania.

Zónavédekezés ellen különösen gyilkos. Érzi melyik védelmeknél hol vannak a rések az emberek között és állandóan szabadra tudja magát játszani. Nem ijed meg, ha védővel a nyakán kell elkapnia, van ereje, hogy a tömegben is meg tudja szelídíteni a labdát.

[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]

Elit a kis területen

A Buckeyesban slot elkapó volt, ebben a pozícióban pedig különösen fontos, hogy meglegyen a rövid területeken a gyorsaság, a robbanékonyság, és képes legyen valaki igazán gyors irányváltásokra. A combine-on a 3 cone és a short shuttle ezen képességeket hivatott feltérképezni, Smith-Njigba pedig felégette a pályát. A 6,57 másodperces 3cone és a 3,93 másodperces shuttle idő a pozíció felső 3-4 százalékába való. Az ember szeme követni alig tudta a mozgását. A 0-15 yardos területen ilyen agilitással bármikor csomót köt a linebackerek lábára, de még a slot cornerekből is csak kevesen rendelkeznek ehhez fogható irányváltó képességgel. (A lenti videókon pedig látszódik, hogy ez a mozgás a press ellen is igen hatékony tud lenni, illetve hogy olyan természetes a mozgása, az irányváltása, hogy sokszor talpon sem tudnak maradni a védők, nemhogy követni.)

Nem törpe

Noha nem is igazán nagyra nőtt elkapó, a 6’0″ (184cm), 198 lbs (89kg) termete már-már nagynak számít az idei classban. Ez pedig látszódik is a pályán. Nem csak mozgásból veri meg a védőket, de képes kiállni, ha presselik, nem zökken ki, nem olyan könnyű elnyomni. Noha ugrásai csak közepesek voltak, az 50/50-es labdákat folyton ő szerzi meg. Az elit 2021-es szezonjában 7 contested szituációból 7-tel jött le, egyszer sem tudták kiszedni a kezéből.

Természetes elkapó

Bravúros elkapások sorát mutatta be az egyetemen. Megkönnyíti a saját maga dolgát azzal, hogy futás közben is jól követi a labdát és a dobáshoz is úgy helyezkedik, hogy könnyebben meg tudja fogni a passzokat. Bár volt pár dropja ’21-ben, ez felírható az intenzív használatnak is (több passzból több a drop lehetőség). A kezei azonban nagyon kifinomultak, nem testtel kap el, hanem a kezével szelídíti meg a labdát. Nem dadog a kezében és onnan kiszedni sem egyszerű, nem vétett túl sok dropot.

Sebesség és pozíció

A pro dayen futott 40 yardja és annak 10-es részideje gyenge lett, nagyon. Jaxon egyenes vonalon nem gyors, ez az első linkelt videón is látszódik, hiszen a védők mögött volt, de nem lett végül a playből TD. A poszt alsó 20% körülire sikerültek az eredményei csak. A sebesség egy fontos tulajdonság a ligában, de látható, hogy nem alapkövetelmény. Route futással, agilitással és játékintelligenciával könnyen lehet valakiből akár elit elkapó akkor is, ha nem rendelkezik gyilkos végsebességgel. Cooper Kupp közel hasonló eredményt produkált mind egyenes vonalban mind az agilitási felmérőkön, de Davante Adamst sem keverték soha össze DeSean Jacksonnal, mégis képes folyton üresre játszani magát. Ettől függetlenül ez egy valid érv amellett, hogy különösen a pálya szélén nem fog tudni megélni.

Eddig ugyanis szinte csak a slotban játszott. A snapjei közel 90%-át ott töltötte. Erre két megközelítés létezhet. Azért játszott ott, mert máshol nem lenne képes ilyen domináns játékra (a pesszimisták érve). A másik, hogy azért játszott ott, mert egyrészt az egyetemen olyan társai voltak mint Garrett Wilson, Chris Olave, vagy a 2024-es class top tehetsége Marvin Harrison Jr., akit Ja’Marr Chase szintű tehetségként tartanak számon. Ez 3 darab fix első körös játékos és még akár egy negyedik (Emeka Egbuka) is az lehet jövőre. Ilyen társak mellett a kevés pálya széli tapasztalat érthető. Justin Jefferson 3 snap híján csak a slotban állt fel utolsó évében az LSU-n (többek között egy bizonyos Ja’Marr Chase jelenléte miatt is), majd a profiknál látható, hogy ez a legkisebb mértékben sem limitálja a pálya szélén (Jefferson persze picit nagyobb, de mindenekelőtt egyenes vonalban gyorsabb nála).

Összegzés

Jaxon Smith-Njigba a 2023-as draft legjobb és talán egyetlen igazán jó elkapó prospectje. A 2021-es bomba éve utáni hype picit csillapodott a sérült ’22-es szezonja miatt, de ettől függetlenül a legelitebb társak között volt a liga legjobb passzjátékával rendelkező csapatának legfontosabb fegyvere. A profiknál kérdés, hogy lesz-e valaha több egy slot elkapónál, de az átalakult NFL-ben sokkal fontosabb már ez a pozíció is mint sokszor gondoljuk. Garrett Wilson tavaly több mint 60%-ban állt fel a slotban és lett a Jets messze legjobb elkapója.

A sebesség hiánya és a tapasztalatlanság miatt a pálya szélén nem biztos, hogy hasonlóan domináns játékos lenne. A route futási képessége, a játékhoz való érzéke és az irányváltásai miatt azonban az az alap nála, hogy egy kimagasló slot elkapó lesz. A bust faktor az esetében konvergál emiatt a nullához, de persze azt is bele kell látni, hogy talán sose lesz a liga 5 legjobb elkapójában.

[/ppp_patron_only]

Related Topics

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!