Tavaly a liga legerősebb csoportja volt az NFC East, amely három csapatot is adott a rájátszásnak, és a negyedik sem végzett negatív mérleggel! Ennek ellenére elég sok jelöltet találunk, ha berobbanó játékosokat keresünk a Cowboys, a Giants, az Eagles és a Commanders kereteiben.
Dallas Cowboys
Ki lesz a breakout játékos?
A Cowboys tavaly az első kör végén draftolta Tyler Smith-t, mint a veterán Tyron Smith leendő örökösét. Egy elég nyers játékosnak tartották a szakértők, így nem lett volna meglepő, ha újoncként alig játszik. Ehhez képest végigjátszotta rookie évét, és mindezt nagyrészt LT pozícióban (és egy kicsit guardban), hiszen Tyron Smith sérüléssel küzdött. Futásblokkolásban kiválóan teljesített, és habár elég sok büntetést szedett össze, passzblokkolásban is abszolút megállta a helyét.
Idén guardot fog játszani (kezdetben, hiszen a veterán társa sérülésére sajnos lehet számítani), ahol rövid távon még akár jobb is lehet a skill setjét figyelembe véve, igazán domináns blokkoló lehet belőle, akinek élmény nézni a játékát. És ha nyers játékosként ennyire jól teljesített újoncként, akkor képzelhetjük, hogy egy kis fejlődéssel milyen jó falember válhat belőle.
[ppp_patron_only level=”1400″ silent=”no”]
Ki lehetne még?
Sokáig az első helyre tettem csapaton belül, de végül inkább itt kap helyet Sam Williams, egyedül azért, mert Micah Parsons és DeMarcus Lawrence van előtte a depth charton, így pedig elég nehéz lesz igazán nagy szerepet kiharcolnia magának, már ha meg nem sérül senki előtte.
Williamst tavaly draftolta a Cowboys a második körben, tehetséges prospectnek számított sebességével, robbanékonyságával, de problémás off-field dolgai miatt kevesen várták ilyen magasra. A játéka viszont abszolút rászolgált erre, mert ugyan csak a védősnapek 27 százalékában volt pályán, ezek alatt négy sacket, 7 QB hitet és 22 nyomást regisztrált. Idén még több szerep juthat neki a rotációban, és ha esetleg Lawrence megsérülne, akkor Parsons túloldalán akár 10+ sacket is el tudnék képzelni számára.
Mivel máshol is lesz 1-2 honorable mention, így itt megemlíteném a tight end Jake Fergusont, illetve a linebacker Damone Clarkot, mint potenciális breakout játékosok.
New York Giants
Ki lesz a breakout játékos?
Alapvetően erre a kérdésre szeretem megadni az egyértelmű(nek tűnő) választ, ez pedig a Giantsnél nem is lehet más, mint a tavaly 1/5-ös Kayvon Thibodeaux. Az újoncként szerzett négy sackje nem tűnik valami jónak, de helyezzük ezt kontextusba. Egyrészt sérüléssel kezdte a szezont, amivel két meccset kellett kihagynia és még pár hétig egyértelműen nem volt 100 százalékos állapotban, ami eléggé megnehezíti egy újoncnak, hogy felvegye a fonalat. Az sem véletlen, hogy négy sackjéből három az utolsó öt meccsen érkezett.
Másrészt pedig a mélyebb mutatói sokkal jobban néznek ki mint a sackszámai: 40 nyomást és 13 QB-hitet ért el, a 10,3%-os nyomásgyakorlási százaléka pedig jobb volt a magasan draftolt újonc társaknál, Aidan Hutchinsonnál és Travon Walkernél. És itt is előjön, hogy inkább év végére kezdett belejönni, hiszen 13 QB hitjéből tíz a 12. fordulótól kezdve érkezett. A szezon második felében – sőt, inkább harmadik harmadában – igazán megcsillogtatta tudását, és jó esély van arra, hogy ezen csak javítani fog második szezonjára. Én prospectként is sokra tartottam, és szerintem idén nagyon sokan nagyon sokat fognak róla beszélni.
Ki lehetne még?
Lehetne kisebb és ezáltal akár érdekesebb neveket is hozni (elsősorban Wan’Dale Robinsonra gondolok), de a legtöbb szem egyértelműen Evan Nealre fog szegeződni. Thibodeaux-hoz hasonlóan őt is a top10-ben választotta ki a Giants tavaly, tehát a tehetsége abszolút megvan. Csakhogy neki borzasztó újonc szezonja volt. A minimum 650 snapen pályára lépő 57 darab tackle közül a PFF értékelése szerint ő volt az 57. legjobb, és csak egyetlen egy tackle-nek volt rosszabb a passzblokkoló hatékonysága (Dennis Daley).
Kifogásként/magyarázatként felhozható, hogy alapvetően is nagyon nehéz az újonc tackle-ök dolga a ligában, és szezon közben Neal összeszedett egy térdsérülést is, ami tovább nehezítette az életét. Annyiban mindenképp szerencséje van a nagy szurkolói savazás elkerülésében, hogy van egy elég jó minta előtte a fal túloldalán Andrew Thomas személyében, aki szintén pocsék újonc idény után harmadévesként már az elit tackle-ök közé verekedte be magát. A minta tehát adott Neal számára, de azért korántsem lesz olyan egyszerű megugornia a következő lépcsőt, mint Thomas példájából gondolhatnánk.
Philadelphia Eagles
Ki lesz a breakout játékos?
Az Eaglesnél elő kell lépnie a tavalyi draft classnak, hiszen alig játszottak újoncként. Idén viszont mindegyikükre nagy szerep vár. Lehetne hozni akár az első körös védőfalember Jordan Davist, akár a második körös belső támadófalember Cam Jurgenst, akár a harmadik körös linebacker Nakobe Deant, és habár mindegyiktől jó játékot várok (vagy legalábbis remélek), én végül utóbbi mellett tettem le a voksomat. Deant sokan első kör végi tehetségnek tartották, így nagy meglepetésre csúszott a harmadik körig – állítólag valamilyen sérülés miatt aggódtak a csapatok, de újoncként nem kellett emiatt semmi edzésidőt kihagynia. Játszani mondjuk nem játszott néhány garbage time szituációt leszámítva, mert MLB poszton TJ Edwards kiválóan teljesített, edzői döntésre pedig nem akarták gyenge oldali linebackernek nevelni, ezért nem volt esélye Kyzir White-ot kiütni.
Idén viszont Edwards elengedése után megkapja a kezdő szerepet, és egyben a zöld pöttyöt is a sisakjára, tehát ő fogja hívni a védőjátékokat a pályán. Ez nyilván nagy felelősség egy kvázi újoncnak, de egyrészt Dean egyik legjobb tulajdonsága a magas futballintelligenciája volt prospectként is, másrészt meg nem igazán volt jobb opció linebackerben és safetyben sem, hiszen mindkét poszton tapasztalatlan játékosok vannak a csapatban.
Dean egyébként egy alulméretezett linebacker, aki ennek ellenére volt nagyon jó futás ellen az egyetemen. Segítette őt a Georgia kiváló védőfala, ami kételyeket vethetett fel, de az elit védőfal és a jó rendszer itt is megvan, hogy ne vesszen el a blokkok közt. Sebessége és esze miatt coverage-ben is jó lehet, inkább a rövid karjai miatt lehet aggódni, amik limitálják a lehetőségeit passzvédekezésben.
Ki lehetne még?
Ahogy említettem, akár Jordan Davis, akár Cam Jurgens kiemelhető lenne, és mindketten lehetnek is jók másodévesként. De inkább egy olyan játékost akartam hozni, akire jóval kevesebben gondolnának, főleg hogy a csapat két nagy nevet is szerzett mellé a posztra. Ő pedig a futó Kenny Gainwell, aki mellé érkezett Rashaad Penny és D’Andre Swift is a holtszezonban, akik magasabban draftolt, nagyobb nevű, bizonyítottabb játékosok. Azonban könnyen lehet, hogy Gainwellnek lesz a legtöbb labdaérintése idén a felsoroltak közül.
Egyrészt mert Penny és Swift is rengeteget sérült, másrészt pedig Gainwell is sokat fejlődött és egyre több szerepet kapott a támadósorban, a rájátszásban több labdaérintése volt mint Miles Sandersnek. Ebben persze közrejátszott kisebb sérülés és garbage time is, de a stáb láthatóan nyugodt szívvel bízott rá nagyobb feladatkört az idő előrehaladtával. Meg is szolgálta, tekintve hogy kisebb mérete ellenére elég jó rövid yardos futónak bizonyult jó és gyors döntéshozatalának köszönhetően, illetve hogy elkapásoknál is elég jól használható, így összességében egész sokoldalú skill setje van.
Washington Commanders
Ki lesz a breakout játékos?
Ugyan nemrég gyorshajtással került be a hírekbe, Jamin Davisre breakout év várhat. A 2021-ben első körös linebacker újoncként borzasztó volt, és tavaly a szezon első felében is csak második számú LB volt Cole Holcomb mögött. Az ő 7. fordulós sérülésével viszont megnyílt az út Davis előtt, aki élt is ezzel a lehetőséggel és sokkal otthonosabban mozgott ebben a szerepkörben. Innentől egy átlagon felüli linebacker lett a ligában: a coverage teljesítmény fejlődött leginkább, de futás ellen is kicsit konzisztensebb lett, mindössze három szerelést hibázott.
A linebacker poszt rendkívül nehéz a mai NFL-ben, folyamatosan fürdenek be a csapatok az első körös választottjaikkal. Karrierje első másfél évében a prospectként egyébként is elég nyersnek számító Davis is úgy tűnt, hogy csak növelni fogja a számlálót, azonban most felcsillant a remény, hogy a fővárosiak végülis találtak egy jó játékost a védelmük közepére.
Ki lehetne még?
Két jelöltem volt ide leginkább, akik igazából mindketten jó játékosok már most, de talán nem kapják még meg a kellő elismerést a nagyközönségtől. Kettejük közül végül azért nem a másodéves elkapó Jahan Dotsont választottam, mert Sam Howell kapcsán sok a kérdőjel, hogy mennyire tudja majd kihasználni a fiatal elkapót. Így végül Montez Sweatet emelem ki, aki egy nagyon jó játékos, csak nagyon kevesen ismerik el úgy igazán. Persze ez részben köszönhető annak, hogy egy kevésbé ismert, kevésbé közönségbarát csapatban játszik, illetve részben annak is, hogy a zsákolások számát még nem sikerült elég magasra tornásznia.
Sackekben csak a 30. legjobb volt tavaly a ligában, viszont QB hitekben a 7., nyomásgyakorlásokban a 14. helyet érte el a liga összes pass rushere közül. Egy nagyon jó játékos, akinek idén talán kijut a rivaldafényből is. Ebben segíthet a liga talán legjobb belső védőfala mellett az, hogy Chase Young visszatér a védőfal túloldalára, így Sweatre is kevesebb figyelem hárul majd. A pénztárcájának is jót tenne egy breakout év, hiszen a szezon végén lejár a szerződése – ami ugyebár sok esetben elég jó extra motiváló erő is szokott lenni.
[/ppp_patron_only]
