Connect with us

Összefoglaló

Roncsderbi New Yorkban, kiütés Dallasban, és pár favorit győzelem

A New York-i rangadó igazi puntháborúba torkollott, de aztán őrült végjátékot hozott. Az Eagles megint megküzdött a Commandersszel, de megint nyerni tudott egy támadóparádén. A Cowboys kiütötte a Ramst, a Ravens hozta a kötelezőt a Cardinals ellen, a Dolphins pedig legyűrte a Patriotsot. 

New York Jets @ New York Giants 13-10 (h.u.)

Offense szempontból komolyan vehetetlen, a támadósorok gyengélkedése miatt teljesen szürreális és emiatt furcsa módon rendkívül szórakoztató mérkőzés volt a New York-i roncsderbi, ami hihetetlen végjátékot hozott. A CBS közvetítésében nagyon találóan az egyik legemlékezetesebb “csúnya meccs” elnevezéssel illették a találkozót.

Nagyon sokáig úgy tűnt, hogy a Giants -8 (!) passzolt yarddal (végül mínusz kilencnél állt meg a mutató) megnyeri a mérkőzést, ami a legkevesebb lett volna, amivel valaha alapszakasz meccset nyer egy csapat. Graham Gano, a Giants rúgója azonban másképp gondolta, az első félidőben 47 yardról, a mérkőzés hajrájában 35 yardról hagyott ki 1-1 mezőnygól-kísérletet. Ez az elvesztett hat pont pedig végül a Giants vereségét okozta. Pedig jól indult a találkozó a kékeknek, Kayvon Thibodeaux a mérkőzés negyedik játékában sackelte Zach Wilsont, és a labdát is kiütötte a kezéből.

A fumble-ből végül 3 pontot tudott szerezni a Giants, ezt követően zsinórban hat punt (négy 3&out) következett. A punterek főszereplővé léptek elő, összesen 24 puntot láthattak a nézők a mérkőzésen, több punt volt ezen a találkozón, mint pont. A támadósorok mintha elfelejtették volna, hogyan kell futballozni, de talán pontosabb úgy megfogalmazni, hogy a védők mindkét oldalon egyértelmű tehetségfölényben voltak, és ez a tény az egész mérkőzésen meghatározta a játék képét. Breece Hall, a Jets futója azért igyekezett megmenteni az offense-ek becsületét, 50 yardos elkapott TD-t szerzett a védők között végigszlalomozva. (7-3)

Ezt követően újabb pontszerzés már nem történt az első félidőben, viszont egy említésre méltó esemény igen: Tyrod Taylort menekülés közben megütötték, megsérült, és a 3. számú irányító, Tommy DeVito jött be, aki draftolatlanként érkezett a profi ligába. A tapasztalatlan QB-val a pályán Brian Daboll ultrakonzervatív üzemmódba váltott át, és megpróbálta passzjáték nélkül, kizárólag futásokkal megnyerni a mérkőzést, ami kis híján sikerült is neki.

A harmadik negyed első támadósorozatában Saquon Barkley a hátára vette a csapatát, futásaival a vörös zónába jutott a Giants. Ehhez persze hathatós segítséget nyújtott a Jets védelme, amely két szükségtelen durvaság szabálytalanságot is vétett a drive folyamán. A támadósorozat során ráadásul a mérkőzésen először volt sikeres egy harmadik downos kísérlet, 18 sikertelen próbálkozás után! Végül DeVito 6 yardos futott touchdownt szerzett, így a Giants átvette a vezetést.

Nagyon sokáig úgy tűnt, hogy ez lesz a végeredmény, de aztán jött az utolsó 3 perc és az őrület. Először úgy tűnt, hogy végre beindul a Jets offense, Zach Wilson 17 yardos futása volt a csapat első sikeres harmadik downos kísérlete. Korai volt azonban az öröm, mert Thibodeaux 4 playen belül kétszer is bezsákolta Wilsont, turnover on downst harcolva ki ezzel. Ekkor még két időkéréssel rendelkezett a Jets, így a Giants nem tudta lefuttatni az órát. 4. és 1-re Daboll úgy döntött, hogy inkább a field goalt választja, hogy 6 pontra növelje a különbséget, Gano azonban hibázott, így maradt a 3 pont előny.

24 másodperc volt az órán, amikor az egész meccsen vakon lévő Wilson elkezdett látni, két 29 yardos passzt osztott ki, először Garrett Wilsonnak, majd Allen Lazardnak. Lazard elkapása viszont a pálya közepén történt, időkérés hiányában mindenképpen spike-olni kellett a csapatnak, ami 1 másodperccel a vége előtt sikerült. Greg Zuerlein 35 yardról nem hibázott, így a Jets hosszabbításra mentette a találkozót, szó szerint az utolsó szalmaszálba belekapaszkodva!

A ráadásban aztán már nem volt kérdés: passzjáték nélkül nem tudott haladni a Giants, míg a Jets már nem engedte ki a kezéből a győzelmet. Wilson feldobott egy labdát Malik Taylorra, de okosan aluldobta elkapóját, Adoree Jackson pedig besétált a csapdába, és teljesen egyértelmű pass interference-t követett el, amivel a Jets nyerő helyzetbe került. Greg Zuerlein pedig 33 yardról bevágta a mezőnygólt, amivel a Jets megszerezte negyedik győzelmét és immár pozitív mérleggel áll.

Wilson a mérkőzés nagy részében szenvedett, pontatlan volt, húzta magára a nyomást, de amikor kellett, akkor két óriási játékot megcsinált a meccs végén, és ezúttal ez is elég volt a győzelemhez. A támadósorokból Barkley (128 futott yard) és Garrett Wilson (100 elkapott yard) hozták a legjobb teljesítményt, míg a védelmekből Jermaine Johnsont (2 sack) és Thibodeaux-t (3 sack) lehet kiemelni. Egy beszédes statisztika még a végére: a két offense mindössze négy 3. downos kísérletet oldott meg 34 próbálkozásból, egészen förtelmes “hatékonysággal” dolgoztak a mérkőzésen a támadósorok.

(Atreus)

Philadelphia Eagles @ Washington Commanders 38-31

Elég eseménydús meccs volt, ahol ráadásul védelmeket csak elvétve láttunk a pályán. A két offense ugyanis 844 yardot tett fel a táblára közösen, és ez is főleg a levegőben történt, hiszen a két irányító 716 yardot passzolt összesen.

A Commanders offense kiválóan játszott három negyeden át. Az első hét támadásukból feltettek 24 pontot a táblára, és volt közte egy ellenfél térfelén elrontott negyedik kísérlet is. Igazából legnagyobb részt úgy mentek át az Eagles védelmén, mint kés a vajon, és a negyedik negyedig végig vezettek is. Előbb elhúztak 14-3-ra, a félidőben 17-10-re mentek, és 24-17 is volt még a javukra.

Sam Howell egészen kiválóan játszott, remek passzokat osztogatott és most még csak a sackeket sem húzta magára, konkrétan egyet nyelt csak be a legvégén. Összesen 397 yardot passzolt 4 TD és 1 INT társaságában. Jahan Dotson volt most a kedvenc célpontja (108 yard), de meglepően Jamison Crowder is nagyot ment (95 yard), plusz még a Terry McLaurin, Logan Thomas duó is betett bő 100 yardot együtt a közösbe. Úgy tűnik a fővárosiaknak megvan a receptje az Eagles ellen, pár hete is jól masíroztak a pályán és csak hosszabbításban kaptak ki, és most is könnyen szedték darabjaira a Sasok védelmét.

Az Eagles viszont igyekezett lépést tartani. Az eleje kicsit döcögött, például Kenny Gainwell red zone fumble-je miatt, így végig hátrányból kellett játszania Hurtsnek. Sőt még egy tolongós játékot is kivédekezett a Commanders a gólvonalnál, ahol fumble formájában még labdát is szereztek. Ezen a ponton azért azt lehetett érezni, hogy ha még ez sem megy, akkor nem lesz itt győzelem. Azonban az Eagles visszajött, nagyban köszönhetően Hurtsnek, aki parádésan teljesített, pedig láthatóan sérült a térde. De így is kiosztott 319 yardot és 4 TD-t interception nélkül 76,3 százalékos pontossággal. Ugyan nem a Commanders secondary a legerősebb ellenfél (sőt), ez egy elég impozáns meccs volt Hurtstől.

A meccs másik hőse ismét AJ Brown volt, aki zsinórban hatodik meccsen lépte át a 125 yardos határt, ezzel megdöntötte Calvin Johnson rekordját. Nem mellesleg két touchdownt is szerzett, mindkettőt hihetetlen dominanciával, egészen elképesztően játszik és ha nem lenne Tyreek Hill, akkor favorit lenne az Év Támadója díjra. Mellette DeVonta Smith-nek is volt 99 yardja és egy TD-je, ráadásul még Julio Jones is feliratkozott a pontszerzők közé.

Az Eagles tehát visszajött és kétszer is egyenlített a harmadik negyed végén és a negyedik elején. A meccset pedig több Commanders hiba miatt tudták végül megnyerni. Egyrészt Smith-nek volt egy elkapása negyedik kísérletre, amit az egész washingtoni oldalvonal látott, hogy nem volt meg (vagy legalábbis nagyon hevesen próbálták ezt elhitetni a bírókkal), a főedző azonban nem dobta be a piros zászlót, így az Eagles tovább támadhatott és pontokat is szerzett belőle. Aztán Sam Howellnek a legvégén megremegett a keze és dobott egy interceptiont Reed Blankenshipnek. A legvégén pedig hátrányban támadva megérkezett a meccs első sackje is Howellen, amit az ilyenkor jól megszokott módon Haason Reddick szerzett.

Három negyedig tehát előnyben és fölényben játszott a Commanders, Howell is kiválóan játszott, a végén viszont az Eagles volt ott jobban mentálisan és ezzel felül tudott kerekedni ellenfelén, amivel a liga legjobb mérlegét tudja felmutatni. Mondjuk most jön a halálsor a menetrendben: Cowboys, bye week, Chiefs, Bills, 49ers, Cowboys, Seahawks. A Commandersnél pedig lehet gondolkodni, hogy kit adnak el a holnapi határidő előtt.

(katonadani)

New England Patriots @ Miami Dolphins 17-31

Meglepően szórakoztató meccset játszott a két csapat, még egy darabig úgy tűnt, hogy a Patriotsban benne van egy újabb csodatétel. Végül azonban csak megszorítani sikerült a Dolphinst, mert ugyan 8 perccel a meccs vége előtt sikerült 17-24-re szépíteni, a védelemben már nem maradt szufla és egy közel 6 perces, 75 yardos TD-drive-val lezárta a meccset a Miami.

A Patriots offense egyértelműen előrébb lépett a szezon eleji formához képest, most már képesek Mac Jonesék legalább egy gyenge közepes/átlagos teljesítményt nyújtani. Még némi kreativitást is sikerült néha csempészni a playbookba és Jones is egyértelműen jobban látszik, de ezzel a rosterrel még Kyle Shanahannek is meggyűlne a baja. A támadófal borzalmas, a Dolphins védelme a rengeteg nyomás mellett háromszor sackelte és négyszer ütötte meg a korábbi első körös irányítót, miközben még a futójátékot is sikerült tűrhető szinten tartani.

Így azért nem egyszerű egy Jones kaliberű irányítónak, pláne úgy, hogy egyetlen igazi playmaker sincs a keretben. A 11 millióért igazolt JuJu Smith-Schuster felé csak egy target ment, amiből lett egy 3 yardos TD-elkapás, nagyjából harmadik-negyedik számú WR a csapatban. Az első a listán Kendrick Bourne lenne, aki 3 elkapásból 36 yarddal és egy TD-vel fejezte be a meccset, míg a 12 milliós Hunter Henry három elkapásból 28 yardot tett be a közösbe. Rajtuk kívül Pharaoh Brownnak, Demario Douglasnek, DeVante Parkernek, Mike Gesickinek és Rhamondre Stevensonnak volt elkapása – közülük nem sokan férnének be a legtöbb csapat padjára sem.

Kutyából tehát nem lett szalonna, ebben nem volt és soha nem is lesz több. Minőségi emberek kellenek a támadófalba, a 10+ milliókat meg DeAndre Hopkinsokra kell elkölteni, különben végleg megreked ebben a posványban a támadósor. Aminek viszont lehet örülni, az a védelem, bár ez is sovány vigasz.

Bill Belichick még mindig zseni, ha a védelemről van szó, a közepesen tehetséges nevekből álló egysége kiharcolt két turnovert és mindössze 78 yardon (3 yardos átlaggal) tartotta a Dolphins rettegett futójátékát. Az offense 17 pontjából 10 is labdaszerzés után született, és bár a passz ellen teljesen tehetetlen volt az egység, ez azért így is tisztességes teljesítmény volt.

Tua Tagovailoának volt egy borzalmasan csúnya interceptionje, ami után TD-t szerzett a Patriots, illetve egyszer elhagyta a labdát, de ezt leszámítva elit szinten teljesített. 30 sikeres passzából 324 yard és három TD született, a hosszú labdáit öröm volt nézni. Jaylen Waddle és Tyreek Hill is 100+ yardig jutott és mindkettőjüknek volt egy-egy TD-je, de rajtuk kívül még nyolc játékosnak volt elkapása. Külön kiemelném Chase Claypoolt, aki az ég adta világon semmi érdemlegest nem csinált, de olyan régen láttam már tőle elkapást (most volt egy 15 yardos), hogy muszáj volt megemlítenem.

A védelem továbbra sem különösebben jó, de Jalen Ramsey személyében végre van egy olyan playmaker a keretben, aki bármikor képes eldönteni a meccset. A liga legjobb cornerének volt egy kiharcolt fumble-je és egy interceptionje a meccsen, ami nem semmi teljesítmény több hónapnyi kihagyás után. Rendszerszinten viszont továbbra sem működik Vic Fangio védelme, nem igazán látom, hogyan tudná a Dolphins defense megállítani a legjobb támadósorokat, az nem igazán tűnik járható útnak, hogy Jaelan Phillips, Bradley Chubb vagy Ramsey megoldja a semmiből.

 

(renningan)

Baltimore Ravens @ Arizona Cardinals 31-24

Sokáig úgy tűnt, hogy a mérkőzés előtt egy győzelemmel álló Cardinals meglepheti az előzetesen sokkal esélyesebbnek tartott Hollókat, Jonathan Gannon tanítványai alaposan megnehezítették a Ravens offense dolgát. A második félidőben aztán a Baltimore fokozatosan felülkerekedett ellenfelén és a csapat megszerezte szezonbeli hatodik győzelmét, ami a védelem és a speciális egység bénázásának köszönhetően lett csak ilyen szoros. A támadósor ezúttal nem volt annyira éles, mint múlt héten a Lions ellen, de ezúttal ez is belefért.

Az első Cardinals drive során úgy tűnt, hogy a vendégek védelme a repülőgépen maradt, simán haladt végig a pályán az Arizona offense. A támadósorozat végén Josh Dobbs egy yardról futott be az end zone-ba, 16 mérkőzés után először engedett a Ravens defense nyitó drive-ból touchdownt. Nem késlekedett a válasszal a Lamar Jackson vezette offense, 10 játék után Mark Andrews 5 yardos elkapásával egyenlített a Baltimore.

Ezt követően megakadtak kicsit a támadósorok, a Cardinals két turnover on downst és egy puntot, míg a Ravens egy kihagyott mezőnygólt (igen, Justin Tucker sem automatikus) és két puntot tudott csak felmutatni. Dobbs azonban megsajnálta a szenvedő Ravens offense-t, csúnyán túldobott passzát Brandon Stephens szedte le a levegőből. Hat játékkal később pontokra váltotta az interceptiont a vendégek támadósora, Gus Edwards egyyardos futott touchdownjával 7 pontos előnyt épített ki a szünetre a Baltimore. (14-7)

A támadósorok továbbra sem találták a ritmust, 5 punttal kezdték a csapatok a második félidőt, majd Geno Stone megszerezte szezonbeli 5. interceptionjét, Dobbs újabb pocsék dobása után. A Ravens offense pedig azonnal büntetett, Edwards második TD-jét követően megnyugtató, két labdabirtoklásos előny alakult ki, amit már nem is adott ki a kezéből a vendég gárda.  Egy újabb Cardinals 3&out után a Ravens elkezdte ölni az órát a futójáték erőltetésével, Tucker 48 yardos mezőnygóljával pedig már 17 pontra hízott a különbség. (24-7)

A Cardinals azonban nem akart beletörődni a vereségbe és a következő 2 támadósorozatból touchdownt szereztek Trey McBride és Marquise Brown révén, míg a Ravensnél Edwards triplázni tudott.

1 perc 14 másodperccel a vége előtt 10 pont volt a hazai csapat hátránya, ráadásul időkérésük sem volt. Mindenképpen onside kickkel kellett próbálkozniuk, hogy még legyen esélyük a fordításra. Nelson Agholor ügyetlenkedésének köszönhetően sikerült is visszaszerezni a labdát a Cardinalsnak, Matt Prater 47 yardos field goalja 7 pontra faragta a hátrányt. Az újabb onside kick azonban már nem sikerült, így nyert a Ravens.

Vendég oldalon a védőfalember Michael Pierce-t kell kiemelni, aki tarthatatlan volt, több harmadik illetve negyedik downos kísérletet is az ő sackje, negatív yardos szerelése vagy leütött labdája akadályozott meg. A támadósorban a futójáték tudott dominálni, 29 futásból, 130 yardot tette meg az offense, Edwards pedig 3 TD-t tett be a közösbe. A Cardinalsnál a tight end Trey McBride-nak volt jó napja, 10 elkapásból, 95 yardot és 1 TD-t szerzett.

(Atreus)

Los Angeles Rams @ Dallas Cowboys 20 – 43

Érdekesen indult ez a meccs. A Cowboys offense felment a pályára, és Prescott első dropbackje sack lett. És a második is. És a harmadik is. Igaz, ebből a másodikat egy zászló érvénytelenítette, de akkor is 3 dropback 3 sack. Egy ilyen statisztika pedig gyakran egy nagy kiütés előjele. És valóban egy nagy kiütés lett a meccs. Csakhogy a Cowboys ütötte ki a Ramst.

Prescott leporolta magát a 3 sack után, és 1 playt leszámítva egy hibátlan mérkőzést hozott le. Sőt, az egész Cowboys egy hibátlan meccset hozott. Gyakorlatilag egy negyedig kellett csak izgulni, mert már a második negyed elején olyan nagy volt az előny, és annyira összejött minden, hogy már csak annyi kérdés volt, milyen nagy lesz ez a kiütés.

Kezdődött minden egy 18 yardos Jake Ferguson TD-vel, amit egy-egy FG követett. Ezután Stafford dobott egy pick6-et, amit DaRon Bland vitt vissza. Ezután a Cowboys blokkolta a Rams puntját, amiből safety lett. Az utána jövő rúgást pedig Turpin a Rams 13 yardosáig hordta vissza. Innen pedig könnyen jött egy Prescott-Lamb TD.

17 perc leforgása alatt a Cowboys már 26-3-ra ment, amit a 2 minute warningra 33-3-ra növelt. Itt lényegében véget ért a mérkőzés, a Rams már csak kozmetikázni próbálta ezt a csúfos meccset. Ennek azonban az lett a vége, hogy még Stafford is megsérült. A Rams irányítója egész meccsen kapta az ütéseket, és a dobókeze meg is sínylette ezt, amire ráesett az egyik ütés során. Ehhez képest próbált még pontokat szerezni, és sikerült is neki a szépítés, egy TD+2 pontossal. Csakhogy a kétpontosnál egy LA specialt vetettek be, ahol Stafford lett az elkapó. Ugyan elkapta a labdát, és benyújtotta a célterületre, viszont a keze még jobban megsérült, a meccs további részére már nem is jött vissza.

A Cowboys tökéletes játékot hozott, majdnem mindenkit ki lehetne emelni. Prescott 304 yardig jutott 4 TD mellett. Volt ugyan egy INT-je is, de az felpattanó labdából, nem feltétlenül az ő hibája volt. Kedvenc célpontja CeeDee Lamb volt, aki 12 elkapásból hozott 158 yardot és 2 TD-t. Az elkapó azt csinált a védőkkel, amit csak akart.

A Dallas defense nem volt látványos a meccsen a pick6-et leszámítva, de rendkívül hatékony volt. Hiába van csak 2 sack a statisztikákban, a pass rush egész meccsen működött. Stafford végig a hátán feküdt, és a passzai felét is csak kapkodva tudta eldobni (meg is lett az eredménye, még 150 yardot is éppen csak elért az irányító).

A végeredmény nem mutatja meg teljesen mennyire dominált a Cowboys a meccsen. Ha akartak volna, tudtak volna ennél több pontot is szerezni, de már nem volt értelme ellőni az összes puskaport, jövő héten sokkal fontosabb meccsük lesz. A Rams oldalán ez egy csúnya vereség, de talán Stafford sérülése aggasztóbb, mert nélküle majdnem lehetetlen lenne bejutni a rájátszásba.

(jarred)

8 Comments
0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Notify of
8 Comments
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments
Tibor Cseh
Tibor Cseh
7 months ago

Nem vagyok teljesen tisztában a szabályokkal.Mi történt volna,ha a Giants fut 4 és 1-re és nem sikerül a kísérlet.Megállították volna az órát,vagy tovább ment volna,mert a Jetsnek már nem volt időkérése?

katonadani
Reply to  Tibor Cseh
7 months ago

megáll

randy22
randy22
7 months ago

Azt mondjuk a korrektség jegyében illett volna megemlíteni, hogy New Yorkban végig szakadt az eső, ami nagyon megnehezítette a passzjátékot, legalább 7 olyan labdáját ejtették el Wilsonnak, ami elkapható volt. Illetve az sem elhanyagolható tényező, hogy a futójáték (hála a folyamatos sérüléseknek az OL-ben) teljesen használhatatlan. Ezt Hackett még néha megfejeli teljesen érthetetlen hívásokkal és kész is a baj. Messze nem Z. Wilson volt a legnagyobb rákfenéje a tegnapi offensenek.

Zotya
Zotya
Reply to  randy22
7 months ago

A folyamatos OL-sérülések tényleg nagyon durvák! Közvetítésben említette is az egyik szakkommentátor, hogy nem igazán látott még olyat, hogy egy félidőben 3 különböző játékos álljon be centernek…

Zoard
Zoard
7 months ago

Miért kllett/vagy hagyták Staffordot sérüléssel tovább játszani?
Most így jobb?

garincsa
garincsa
7 months ago

Hogy hogy ennyi ideig engedték a maszatolást a Cards TD-nél? Konkrétan ilyenkor már rég beleszoktak sípolni

Zotya
Zotya
7 months ago

“A New York-i rangadó igazi pontháborúba torkollott” –> nem inkább “punt háborúra” gondoltatok? :D

Vicgeordie
Vicgeordie
7 months ago

Fú ez de gyenge volt már megint. A Patsnél csak a zebrák voltak rosszabbak

8
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x