Connect with us

Összefoglaló

Érdekessé tette az NFC-t a Bears

Két héttel ezelőtt kis túlzással lefutottnak tűnt a rájátszásért folytatott küzdelem, a Seahawks és a Vikings helye szinte biztosnak tűnt. A Seattle viszont ma már 6-5-tel áll és nagyon nehéz a sorsolása, a Minnesota pedig kihagyta a Bears elleni ziccert hétfő este, amivel 6-6-osra romlott a mérlege, a Rams és a Packers (vagy akár a Saints/Falcons) legnagyobb örömére.

Magáról a mérkőzésről túl sok mindent nem lehet elmondani, amit a 12-10-es végeredmény is jól mutat. Mindkét csapat védelme jól teljesített, az egzotikus blitzekkel operáló Vikings defense rendre össze tudta zavarni Justin Fieldset, a Bears védőfal pedig Montez Sweat vezetésével tudott dominálni, de az alacsony pontmennyiség sokkal inkább a rosszul játszó irányítóknak volt köszönhető.

Fieldsszel még összességében nem is volt baj. Nem nagyon rémlik interceptiont érő dobása, pedig 37-szer is passzolt (és volt nem egy extra dobása), ellenben két futása is fumble-lel ért véget, ráadásul mind a kettő a negyedik negyedben született. Az első a Vikings 22 yardosánál, amiből aztán TD-t is szerzett a csapat (ez nettó 10 pont az ellenfélnek), a második pedig a saját 43 yardosánál, amiből szerencséjére – és a védelem extra teljesítményének köszönhetően – nem lett hazai pontszerzés. Majdnem elment tehát rajta a meccs, de végül le tudott vezetni egy game winning drive-ot egy pontos hátrányban, amiért mindenképp jár a dicséret.

A kedvenc célpontja DJ Moore volt, aki 11 elkapásból 114 yardot szerzett, ráadásul a legfontosabb szituációkban csinálta meg a nagy játékokat (a mindent eldöntő drive-ban 3&10-nél hozta meccsnyerő helyzetbe a csapatát). A tight end Cole Kmet is nagyot ment, viszont Darnell Mooney továbbra is óriási homály. Azok után, hogy újoncként 631 yardot, másodévesként pedig 1055 yardot szerzett, tavaly csak 493-ig jutott 12 meccsen, idén pedig mindössze 345-nél tart 11 találkozó után. Ebben persze szerepet játszik, hogy idén már 67,5 százalékban indul a slotból, mikor a legjobb éveiben ez az arány csak 20-40 százalék volt – szemmel láthatóan nem ízlik neki ez a szerepkör és Fields sem érzi ezt a koncepciót.

A Bears számára további örömre ad okot, hogy Montez Sweat végérvényesen beválni látszik. Ismét hatalmas meccse volt a Commanderstől megszerzett pass rushernek, két sackkel fejezte be a meccset, a védelem pedig emellett még négy INT-t is betett a közösbe. Emellett dicsérjük meg Cairo Santost, akinek volt ugyan egy kihagyott mezőnygólja még a meccs elején, de végül négy sikeres field goaljával ő szerezte csapata összes pontját, köztük egy 55 yardos bombával és egy mindent eldöntő rúgással a mérkőzés legvégén.

A Vikings részéről ellenben nincs sok ok az örömre. A támadófal meglepően rosszul teljesített, Joshua Dobbs kifejezetten sokat volt nyomás alatt, és a futójáték se nagyon működött. Az igazán nagy problémát viszont maga az irányító jelentette, aki félelmetesen pontatlan volt és végül négyszer is eladta a labdát, de volt elejtett pick-six gyanús passza is. Folyamatosan nagyon rossz döntéseket hozott és még rosszabb dobásokat eresztett el, a kezdeti hype után úgy tűnik, hogy mégsem ő lesz a megmentő.

Űrhajós lehetett volna, de inkább megmenti a Vikings szezonját – a Joshua Dobbs portré

A védelem részéről két játékost érdemes kiemelni. Az egyik az idén a kezdőbe bekerülő és amúgy óriásit játszó Josh Metellus, akinek nemcsak, hogy volt kilenc tackle-je, de szerzett egy sacket és két fumble-t is kiharcolt. A másik Danielle Hunter, aki szokásához híven mindenhol ott volt és pusztított, rengeteg nyomásgyakorlás mellett kilenc tackle és két sack került a neve mellé (az egyik Metellussal közösen). Ezzel együtt nem is lehetett panasz az egységre, hisz nem engedett TD-t, és persze a Bears utolsó támadását ki lehetett volna védekezni, de messze nem defense-en múlt ez a kudarc.

Chicago Bears @ Minnesota Vikings 12-10

Related Topics

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!