Connect with us

Összefoglaló

Őrült meccsen nyert az Eagles, a Ravens a Chargerst, a Jaguars a Texanst verte a hét meccsein

Az Eagles őrült hosszabbításos fordítást mutatott be a Bills ellen, a Ravens nagyon furcsa meccsen verte a Chargerst az éjjel, a Jaguars pedig legyőzte a Texanst, így minden bizonnyal be is húzza a csoportját. 

Buffalo Bills @ Philadelphia Eagles 34-37 h.u.

A hét meccsének vártuk, az is lett belőle. Még ha nem is feltétlen így nézett ki két és fél negyed után.

Nehezen hitt az ember a szemének, hogy látva az első félidőt a Bills csak 10 ponttal vezetett. Ugyanis az Eaglesnek volt egy értékelhető támadása (az mondjuk TD lett), azon kívül viszont teljesen elveszettnek tűntek Jalen Hurtsék a pályán. A Sasok irányítója 30 perc alatt 11 passzkísérletből 4-et juttatott csapattárshoz, emellett volt egy interceptionje és egy fumble-je is. Az Eagles mindössze 99 yardot szerzett az első félidőben úgy, hogy volt egy 73 yardos drive-ja. A Bills kiválóan zónázott, igyekeztek Hurtsöt a zseben belül tartani, az option futásokat is okosan védekezték, a Philly pedig teljesen elveszett volt a nagy esőben.

A Bills sem kezdett feltétlen jól a két punttal, utána viszont beindultak Allenék: a félidőig 276 yardot szereztek. A két turnovert maradéktalanul kihasználták és mindkettőből TD-t értek el, ezen felül volt még egy mezőnygóljuk, így jött össze a 17 pont, ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni. Azonban ennél azért bonyolultabb volt a sztori. Például hogy támadtak a red zone-ban, ahol harmadikra Haason Reddick nagy nehezen levitte Josh Allent a földre, aki még estében eldobta a labdát. Erre befújtak egy intentional groundingot, ami véleményes volt, de az biztos, hogy egy horsecollar büntetés elmaradt az Eaglestől, tehát minimum újra kellett volna játszani, jobb esetben pedig first downnal jöhetett volna a Bills. Ráadásul az ezt követő mezőnygólt Jalen Carter blokkolta.

 

A nagy szerencsétlenséget aztán persze kompenzálta az Eagles egy elrontott handoff fumble-lel, így végülis összességében nem jött ki rosszul a dologból a Bills, de a 10 büntetésüket mindenképp sajnálhatták, mert több támadást is megakasztott, illetve James Cooknak volt egy MVS-díjas elejtett hosszú TD-je. Szóval a Bills simán dominálta az első félidőt, de nem sikerült ezt pontokban eléggé megmutatniuk.

A nagyszünet után ott folytatták a felek, ahol abbahagyták. Gyors Eagles three-and-out, majd egy jó Bills támadás, aminek a végén kihagyták a mezőnygólt. És akkor itt támadt fel az Eagles, a harmadik negyed majdnem közepén. A következő három támadásuk ugyanis touchdownnal ért véget, miközben ugyan engedtek egy TD-t ők is, de szereztek is egy interceptiont és 11 perccel a vége előtt 28-24-re vezettek. Már azt is nehezen lehetett érteni az egész meccset figyelembe véve, hogy a félidőben hogy voltak csak 10 pontos hátrányban, meg aztán később hogy voltak csak hárompontos hátrányban, azt pedig végképp nehezen lehetett értelmezni, hogy 50 perc játék után vezettek 4 ponttal.

A harmadik negyed végén még csak 76 passzolt yardja volt a csapatnak, de azt azért mindenképp tegyük hozzá, hogy nagyjából 35-40 perc után tényleg elkezdett úgy játszani az Eagles, ahogy tud. Az első félidőben gyakorlatilag minden támadó gyengén teljesített, a másodikban viszont nagyon összekapták magukat és kiválóan játszottak. A három egymást követő touchdown drive során több harmadik és hosszút oldottak meg, Jalen Hurts a vállára vette a gárdát és kiosztott három touchdownt, köztük a másodikat három ember közé Devonta Smith-nek tökéletesen, a harmadikat pedig harmadik és 15-re feldobta Olamide Zaccheausnak.

Persze itt még nem volt vége és a Billsnek is volt válasza. Nagyon szépen végigmentek a pályán, sokat futottak, kihasználva, hogy újabb linebacker esett ki az Eaglesből (Zach Cunningham), és szűk két perccel a vége előtt egy Gabe Davis touchdownnal átvették a vezetést. De még itt sem volt vége! Az Eagles eljutott mezőnygól-távolságig, habár aztán rontottak a saját helyzetükön false start büntetésekkel. Így jöhetett egy 59 yardos próbálkozás Jake Elliottól a szakadó esőben. Valószínűtlennek tűnt, hogy ez sikerül, azonban az év talán legimpresszívebb mezőnygólját vágta be Elliott és ezzel hosszabbításra mentette a meccset – ő egyébként még sosem hagyott ki egyenlítő vagy meccsnyerő mezőnygólt az utolsó két percen belül.

A Bills nyerte a pénzfeldobást, azonban Brandon Graham már ott megmondta, hogy nem számít. És végül tényleg így lett. A Bills eljutott a vörös zónába, ott viszont Gabe Davis rossz irányba fordult egy játéknál, így meg kellett elégedniük egy mezőnygóllal. Az Eagles viszont nem elégedett meg ezzel és tényleg végigment a pályán, a legvégén maga Jalen Hurts futott be egy QB draw játékkal 12 yardról, így nyert az Eagles.

Hihetetlen meccs volt, de komolyan. Hurts borzasztó első félidő után egy nagyon jó másodikat produkált és végül öt touchdownnal zárta a meccset. Nem lehet eléggé dicsérni a higgadtságát és hogy mennyire nem zavarja meg semmi mentálisan: jól mutatja ezt, hogy zsinórban 8 meccset nyert meg, ha 10 pontos hátrányba került. Érdemes megemlíteni, hogy az elit RT Lane Johnson nélkül kellett kiállnia az Eaglesnek, aki nélkül 10-22 volt a mérlege a csapatnak 2016 óta, tehát lehetett aggódni bőven, és az első félidőben így is nézett ki a dolog, de végül sikerült nélküle is nyerni. A második félidőben D’Andre Swift és Devonta Smith is nagyot játszott, és nyilván nem lehet elmenni Jake Elliott mellett, akinek jég folyik az ereiben.

A túloldalon Josh Allen ellenállhatatlan volt, MVP-formában játszott (ahogy a szezon jelentős részében is), nem igazán volt ellenszer ellene, ő volt a legjobb játékos a pályán (a legtöbbször ez így van). Mindezzel együtt ismét kikapott, ráadásul hosszabbításban, ahol 0-6 a mérlege – de legkevésbé sem írnám ezt az ő számlájára.

Sean McDermott főedzőt elő lehet venni több dolog miatt is. Sokan kritizálják, hogy nem próbált meg 20 másodperccel a vége előtt még támadni egyet, de emiatt én kevésbé hibáztatnám, ilyen esőben egymás után három hosszú játékot az oldalvonal mellé megoldani gyakorlatilag 1% eséllyel bír. A meccsvégi védelmi hívása viszont nagy butaság volt, az Eagles ezerszer futott már QB draw-t, ha nem raktak safetyt középre, erre McDermott behívott egy blitzet. Emellett rengeteg büntetése volt a csapatnak, és persze volt köztük pár véleményes, de a false startokat és hasonlókat nem lehet másra fogni, és az sem véletlen, hogy a 6. legtöbb büntetést szedte össze a csapat idén.

A védelmek egyébként egyik oldalon sem teljesítettek jól, kiváltképp a második félidőben és a hosszabbításban – az egy szem Bradberry interceptiont leszámítva.

Az Eagles így 10-1-es mérleggel áll (zsinórban másodjára kezd így a csapat) és vezeti az NFC-t, mindenki előtt két győzelemmel. Ennyire azért nem meggyőzőek mondjuk, hiszen 7-1-gyel állnak egy labdabirtoklásos meccseken, ráadásul zsinórban négyet nyertek úgy, hogy legalább 100 yarddal kevesebbet szereztek, mint az ellenfelük. Jövő héten a 49es ellen egyébként underdognak számítanak, aztán jön még a Cowboys elleni derbi is, szóval még két kiemelt meccset kapnak Hurtsék a következő két hétben.

A Bills pedig mindössze a negyedik csapat lett a történelemben, amely 500+ yardot szerzett, megnyerte a turnover-csatát, legalább 127 yarddal többet szerzett az ellenfelénél, mégis kikapott. A Buffalo így 6-6-tal áll és 20% alá csökkentek a playoff-esélyeik.

(katonadani)

Baltimore Ravens @ Los Angeles Chargers 20-10

Talán nem lepődünk meg azon, hogy meglehetősen furcsa találkozó kerekedett ki ennek a két csapatnak a részvételével – úgy kezdődött az egész, hogy Brandon Staley 12 védőt küldött fel az első védőjátékra. Nem a támadósorokról szólt a meccs, hiszen félidőnként 3-3 pontszerző akciót sikerült csak végigvinniük az egységeknek. Az első negyedben mindössze egy Chargers nyitó-mezőnygólt láthattunk két punt mellett, majd a második játékrészre fordulva a Ravens egy nagyon hosszú drive végén megszerezte a félidő egyetlen touchdownját Zay Flowers elkapása révén. A Hollók a kényszerűségből beálló tavalyi hetedik körös cornerback Deane Leonardot pécézték ki és folyamatosan rá dobáltak ebben a támadásban, ezért is tudtak ilyen sikeresek lenni.

Eddig még egész normális is volt a meccs, na de a második negyed… Előbb a Ravenst állították meg negyedik és 1-re, aztán Keenan Allen kezéből ütötték ki a labdát, majd szerzett egy mezőnygólt Justin Tucker (ebben nem volt semmi különös, de majd vele is lesz még probléma később), aztán Austin Ekeler kezéből is kiütötték a labdát, majd a Ravens semmit sem tudott kezdeni ezzel és pár másodperccel a vége előtt negyedikre nem tudták megoldani a helyzetet, hogy aztán Justin Herbert Hail Mary interceptionjével záruljon az első 30 perc. Őrület.

Hogy megnyugodjanak a kedélyek, a Ravens egy mezőnygóllal kezdte a második félidőt, így 13-3-ra vezetett. Két punt után viszont megint jött egy turnover: a Chargers eljutott a red zone-ba (úgy, hogy egy gyönyörű lateral játékot is megoldott), ott azonban Jadeveon Clowney sackelte Herbertet és ki is ütötte a labdát a kezéből, így meghiúsított bárminemű pontszerzést. A Hollók nem mentek ezzel semmire, csak elodázták a touchdownt, ugyanis egy gyors punt után már tényleg végigment a pályán a Chargers és Gerald Everett elkapott hatpontosával felzárkózott 3 pontra nyolc és fél perccel a vége előtt.

 

És akkor a végjáték megint nagyon furcsára sikeredett. A Ravens elég jól haladt, de negyedik és fél yardra John Harbaugh valamiért nem mert nekimenni az ellenfél 25-ösén, pedig egy mezőnygóllal is egy labdabirtokáson belül maradt volna az eredmény. Meg is lett a jutalma, Justin Tucker rá nem jellemző módon kihagyta a field goalt! A Ravens viszont kivédekezte a Los Angeles-iek ellentámadását, így már csak le kellett futtatniuk az órát egy first downt szerezve. Zay Flowersnek viszont ennyi nem volt elég és inkább végignyargalt a pályán, így boldoggá téve a Ravens -3,5-re fogadókat és a fantasy tulajdonosait.

A Ravensnél nem erre a győzelemre lesznek a legbüszkébbek, legalábbis ami a támadókat illeti, hiszen egyáltalán nem tudtak fölénybe kerülni a gyenge Chargers defense ellen. A támadófalban voltak a legnagyobb gondok, többen is kisebb-nagyobb sérülésekkel küzdenek, így jól fog jönni nekik a bye week. A futáshoz sem blokkoltak igazán jól és Lamar sem védték meg kellőképp, akinek meg nem volt jó meccse most – mindössze 5,5 yardos átlagot produkált. Majdnem sikerült elbénázni egy hihetetlenül jó védelmi produkciót, hiszen a négy labdaszerzésből mindössze három pontot tudott összehozni az offense (oké, az egyik egy félidő végi hail mary volt, de akkor is). Zay Flowerst azért a két nagy játéka miatt meg lehet dicsérni, illetve Isaiah Likely valamennyire fel tudott lépni Mark Andrews helyére.

A védelem ellenben megint lehengerlő volt. Mindössze 279 yardon tartották Herbertéket és négy turnovert is kiharcoltak. Jadeveon Clowney volt az egyik legjobb: volt egy strip-sackje, még egy fumble-nél segédkezett és még egy QB hitje volt sok nyomás mellett. Kyle Hamilton ment még hatalmasat, igazi sztár vált már a másodéves safetyből, a játék minden elemében mutatott be nagy játékokat és volt hatással a meccsre. De azt is kiemelhetjük, hogy Justin Madubuike az első 10+ sackes védő lett a Ravensben 2017 óta (Terrell Suggs).

A Chargersnél is lehet kritizálni a támadókat, habár azért nekik jóval nehezebb dolguk volt egy elit védelem ellen. Ennek ellenére a 10 pont és a 279 yard nem néz ki valami jól, pláne a négy turnover (oké, legyen fair, három turnover meg a hail mary interception). A támadófal nagyon gyenge volt, Justin Herbertet kilencszer (!) is megütötték a Ravens védői. Az elkapósorban pedig Keenan Allen (14 elkapás, 106 yard) kivételével senki sem tudott hozzátenni a történethez, senkinek nem volt 17 yardnál többje. Szóval csak a szokásos, a régóta fennálló problémák jöttek elő most is. A védelmet viszont mindenképp dicséret illeti hogy 177 passzolt yardon tartották Lamar Jacksont, sok nyomást is tudtak rá helyezni (Khalil Mack játszott nagyot), habár a futás ellen azért bőven voltak problémáik.

A Ravens így 9-3-as mérleggel vezeti az AFC-t, míg a Chargers 4-7-tel gyakorlatilag elbúcsúzott a további küzdelmektől.

(katonadani)

Jacksonville Jaguars @ Houston Texans 24-21

Centimétereken múlott, hogy a Texans hosszabbításra mentse, sőt, ha Matt Ammendola mindkét kísérletét értékesíti, meg is nyerték volna a meccset a hazaiak. Nem fair viszont a Ka’imi Fairbairn helyére beugró rúgóra ráhúzni az összes felelősséget, nem volt könnyű dolga: két 50 yard feletti mezőnygólt kellett volna a helyére küldenie. A mérkőzés abszolút felnőtt a téthez, vagyis hogy melyik csapat tesz majd egy nagy lépést a divíziógyőzelem felé, ráadásul a mutatós passzjátékot nem csak a Texanstól, de a Jaguarstól is megkaptuk.

Nem láthattunk viszont hosszú támadósorozatokat egyik féltől sem, ugyanis a futójátékot most is jól limitálta mindkét védelem (futás elleni védekezésben top 10-es egység mindkettő a szezonban). Az első negyedben mindössze egy Brandon McManus mezőnygól került fel az eredményjelzőre, aztán a második negyedre kezdtek bemelegedni a támadósorok. A Jaguars egy nagyon szépen megrajzolt screen passzal tudott gyorsan a red zone-ba jutni: itt eredményesen védekezett a Texans, de egy pass interference után Lawrence végül be tudta nyújtani az 1 yardosról, amivel 10-0-ra húzott el a vendég csapat. C.J. Stroud és a Texans rögtön válaszolni tudott, egy hasonlóan eredményes screen játékkal jutottak közel az end zone-hoz, ahol Stroud nagyon szépen hosszabbította meg a játékot és touchdownt passzolt Tank Dellnek.

A Jaguarsnak még összejött egy mezőnygól, a kétpercesen belül pedig mindkét oldalon megvolt az esély a pontszerzésre: Ammendola kihagyta az első mezőnygólját, a Texans védelme pedig hősiesen állította meg Etienne futását az 1 yardosról.

13-7-es vezetéssel kezdte a második félidőt a Jaguars. 2&1-es szituációban Lawrence a passzt választotta, de hosszan dobta Engram felé és Derek Stingley Jr. szerzett interceptiont. Kérdéses, hogy az Engramen védekező Jalen Pitre nem volt-e szabálytalan, de a bírók nem látták így, a Texans tehát a félpályáról kezdhette a drive-ját. Egy Collins-elkapással és egy nagy Singletary-futással pillanatok alatt a red zone-ba jutottak: két sikertelen futókísérlet után trükkös játék következett, amivel sikerült is megkavarni a védőket és Stroud futott be vele.

A következő támadósorozatban megint a büntetésekkel nehezítette saját dolgát a Texans: Tavierre Thomas-ra kétszer is pass interference-t fújtak, így hiába védekezett jól megint a Texans front seven, az 1 yardosról ezúttal bejutott a Jaguars. Ridley kapta el a touchdownt, majd a kétpontost is, amivel megint átvette a vezetést a Jaguars, 21-14-re.

A negyedik negyedben McManus berúgott, majd kihagyott egy mezőnygólt, 10 pontos hátrányból kellett tehát megpróbálnia a fordítást a hazaiaknak. A Texans néhány nagy játékkal megint villámgyorsan végigment, majd Stroud szépen lépett fel a zsebből és Nico Collinst találta meg a második TD-passzával. A Jaguars támadását is sikerült megállítaniuk és három percük maradt az egyenlítésre vagy akár a fordításra. Azért csak a mezőnygól-kísérletig jutottak el végül, mert az egész meccsen agresszív Jaguars passzsiettetés fel tudott lépni és Josh Allen kétszer is földrevitte az irányítót. Ammendola rúghatott az egyenlítésért, ami jó irányba ment, de a póznák alsó vasáról visszapattant a labda, így megnyerte a Jaguars.

Két látványos és magas szintű passzjáték csapott össze, a döntő különbséget a Jaguars passzsiettetése és a Texans secondaryre érkező zászlók jelentették. Trevor Lawrence 364 yardot passzolt (viszonylag kevés nyomás mellett), az interception sem varrható a nyakába teljesen, jól mozgatta a szálakat és több nagy játékot megoldott. Travis Etienne sokat volt játékban, többször is touchdownt szerezhetett volna, de az ő futásait remekül tudta limitálni a Texans védelme. C.J. Stroudnak annak ellenére volt szinte tökéletes meccse, hogy folyamatos nyomás érkezett rá: 304 yardot és 2 TD-t passzolt, volt 47 futott yardja is a TD mellett. Már nem kell meglepődni azon, hogy milyen nyugodtan és éretten kezeli a nyomást, jól mozog a zseben belül és azon kívülre is, amivel számtalan játékot hosszabbított meg ezen a meccsen is. Tank Dell a mérkőzés elején nagyon sok labdát kapott, de végül Nico Collinsnak (104 yard) lett nagyobb meccse. A Jaguars védelméből egyértelműen Josh Allent kell kiemelni, akinek végül 2,5 sack került a neve mellé, de végig éberségre késztette Stroudot.

A Jaguars ezzel a fontos győzelemmel gyakorlatilag bebiztosította az AFC South első helyét, a Texansnak pedig küzdenie kell még a rájátszásért.

(nadubinszky)

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!