Connect with us

Összefoglaló

A Ravens kiütötte a 49erst, a Raiders legyőzte a Chiefst, nyögvenyelősen nyert az Eagles

A hét rangadóján a Ravens őrületbe tudta kergetni Brock Purdyt, akit Lamar Jackson letaszított az MVP-verseny éléről. A Raiders nagy meglepetésre megverte a Chiefst úgy, hogy passzolni csak egy negyeden keresztül voltak hajlandók. Az Eagles pedig simán induló, de végül nyögvenyelős meccsen tudta csak megverni a Giantset. 

Baltimore Ravens @ San Francisco 49ers 33-19

A hét rangadója maradt a forduló legvégére, és meg is hozta a várt katarzist, még ha ennek a 49ers szurkolók nem is örültek kifejezetten.

Pedig jól indult a meccs a számukra, hiszen gyors puntra kényszerítették a Ravenst, majd egy nagy Kittle elkapással el is jutottak a red zone-ba, ott viszont Brock Purdy megdobta (mint később kiderült) az első interceptionjét, amit Kyle Hamilton húzott le. Ám még ebből sem jöttek ki rosszul, ugyanis a Ravens összehozott egy safetyt: Lamar Jackson elkezdett menekülni a saját célterületén belülre, ami már eleve rossz ötletnek tűnt a saját 20 yardosról indulva, de onnan még valószínűleg ki tudott volna menekülni, azonban az ottani játékvezetőnek hátrálás közben sikerült elesnie, Lamar pedig konkrétan átesett rajta. Vicces jelenet volt, és ezzel szerzett vezetést a 49ers.

Újra jöhetett a 49ers, és hosszú mezőnygól-távban Purdy negyedik kísérletre benyelt egy sacket, viszont itt még egy véleményes bírói ítélet kisegítette, és végül egy mezőnygólt összehoztak. Erre egy ugyanilyennel válaszolt a Ravens, tehát 5-3 állt az eredményjelzőn az első negyed végén.

A második negyedben pedig jött Purdy második interceptionje, Brandon Stephens remekül olvasta, hogy a CB blitzre mi lesz a 49ers válasza, felugrott, felütötte a labdát, ami Marlon Humphrey kezében landolt. Ezt már maradéktalanul kihasználta a Ravens és Gus Edwards futott TD-jével átvették a vezetést. Érdekes volt, hogy egyáltalán nem futkározott a Ravens, szinte végig passzokkal akartak haladni és Lamar Jacksonra bízták a támadósor vezénylését (aztán végén már a földön értek be a gólvonalon túlra).

Ezután pedig jött Purdy harmadik interceptionje. Volt egy chop block Kyle Hamiltonon, tehát bármit hoz ki a játékból az irányító, nem lett volna belőle semmi, mert visszafújták volna, ő azonban ezt vélhetően nem látta és be akarta erőltetni keresztbe dobva a labdát egy nagyon szűk helyre, azonban Marlon Humphrey belenyúlt, felütötte, ami a szabálytalanság ellenére meg nem álló Hamilton ölébe hullott. Nem feltétlen ért ez interceptiont, legtöbbször ebből nem születik turnover, de ettől még mindenképp egy negatív játék volt a 49ers irányítójától.

Ezt egy mezőnygóllal büntette a Ravens, és mivel utána Christian McCaffrey átvette az irányítást és egy nagy futással előkészítette magának a touchdownt, amivel egy pontra visszajött a 49ers, így az volt az ember érzése, hogy a Hollók nem használják ki eléggé a nagy játékaikat. A félidő előtt azért még egy nagy Lamar elszabadulás után egy mezőnygólra jók voltak, így 16-12 volt az állás a nagyszünetben.

A második félidőben előbb Purdy majdnem dobott egy újabb interceptiont, majd a Ravens végigmasírozott és Nelson Agholor touchdownjával 9 pontosra növelte az előnyt. Ezt követően Purdy tényleg megdobta a negyedik interceptionjét, amit most Patrick Queen szedett össze. Ezt pedig egy játékból büntette a Ravens egy Zay Flowers TD-vel, tehát mindössze 20 másodperc alatt szereztek két TD-t, amivel már 18 pontos előnyre tettek szert.

 

Deebo Samuel dropja után ismét punt következett, a Ravens pedig ismét végigment a pályán. Az egy yardosnál most Harbaugh valamiért nem ment neki negyedikre, így csak mezőnygól lett belőle, de ezzel a Ravens zsinórban hetedik támadásából szerzett pontokat és három TD-s előnnyel szinte lezárta a meccset.

Aztán még egyszer megállították a 49erst negyedik és 11-re, majd a végén Trent Williams és Brock Purdy is megsérült. Utóbbi helyére így Sam Darnold állt be, aki meg is dobta a csapat első passzolt TD-jét a meccsen Ronnie Bellnek, de azért a végén ő is dobott egy interceptiont az ellenfél vörös zónájában, hogy teljes legyen a kép, így lett 33-19 a végeremény.

A meccs sztorija nyilván az, hogy Purdy négy interceptiont dobott és ezzel – akár fair egy mérkőzés alapján, akár nem – már nem ő az MVP-díj esélyese. Ez ugyanis Lamar Jackson a fogadóirodák szerint. A Ravens irányítója pedig hihetetlenül jól játszott. Oké a safety azért az ő hibája is volt, de utána ellenállhatatlan volt. Ráadásul Todd Monken támadókoordinátor kissé meglepő módon nem is alapozott a futójátékra, összesen volt 102 futott yardjuk, ebből Lamar hozott 45-öt, és garbage time-ben jött még a maradék fele. Szóval végig passzolnia kellett Lamarnak és remekül oldotta meg a feladatát: 23/35, 252 yard, 2 TD. A 49ers védelme nem igazán tudott mit kezdeni vele, és lehet nem véletlen az NFC elleni 20-1-es mérlege, hiszen ha csak 4 évente találkozol vele, akkor lehetetlen felkészülni rá. Elkapói közül Zay Flowers lehet kiemelni elsősorban 72 yardja és egy touchdownja miatt, de igazán senki sem volt kiemelkedő, ez Lamar estéje volt.

Illetve a Ravens védelmének estéje. Az öt interception persze önmagáért beszél, de akkor is lenyűgözőek voltak. Elsősorban a futást akarták megállítani, mert elmondásuk szerint az offense CMC-n alapul és erre építve hoznak ki nagy játékokat a levegőben is. Ezen kívül kreatív hívásokkal zavarba akarták hozni Purdyt. Ennek az lett az eredménye, hogy ugyan engedtek nagyobb játékokat például George Kittle-nek, de a sok blitz és a sok nyomás tényleg megzavarta az irányítót, akinek szörnyű napja volt. Mike Macdonald védőkoordinátor előtt le a kalappal ezért a gameplanért. A játékosok közül emeljük ki a liga talán legjobb safetyjét / slot cornerét / nevezzük bárkinek, szóval Kyle Hamiltont, aki megint óriásit játszott. Mellette Jadeveon Clowney is nagyot ment, Brent Urbannek volt két sackje, de a secondaryben Marlon Humphrey és Brandon Stephens is kiválóan teljesített.

A 49ersről sok mindent nem lehet elmondani igazából, a Ravens egyszerűen jobb volt ma. Purdy nagyon rosszul játszott a 255 yard ellenére is, Kittle-nek és Aiyuknak nagy napja volt (239 yard együtt), de egyszerűen túl sok volt a hiba, amit a Ravens ki tudott erőszakolni. A védőket sem lehet dicsérni, a pass rush szinte eltűnt, Lamar pedig szétszedte a secondaryt, bár még mindig kisebb részt múlt a defense-en a vereség.

(katonadani)

Las Vegas Raiders @ Kansas City Chiefs 20-14

Karácsonyi csodát láthattak a nézők az Arrowheadben, de a hazai csapat hívei ennek nem különösebben örülhettek. A találkozót megelőzően a Chiefs zsinórban nyolc meccsen keresztül legalább 30 pontot pakolt fel a Raidersnek, ezúttal azonban a Las Vegas-i védelem uralta a találkozót. Kettő touchdownt szereztek, és két touchdownra limitálták a Chiefs támadósort, aminek köszönhetően a Raiders 2020 után először tudott nyerni a Kansas City ellen 6 vereséget követően.

Mintha túl sok bejglit ettek volna meg a felek, annyira komótosan mozgott mindenki támadóoldalon, így zsinórban három 3 and outtal kezdődött a mérkőzés. Először a Raiders támadóinak jutott eszébe, hogy ideje lenne megdolgozni a fizetésért és egy 15 játékból álló támadósorozattal 9 percet leégettek az óráról, aminek a végén Daniel Carlson 24 yardos mezőnygóljával feliratkoztak az eredményjelzőre.

Eközben a Chiefs támadósor -18 yarddal fejezte be az első negyedet, ami 2004 óta a legkevesebb, amit egy csapat az első 15 perc után elért. A második negyedben aztán életre kelt a Chiefs offense, Andy Reid is megtalálta a ritmust, ültek a playhívások. A támadósorozat végén egy direkt snapet kapott Isiah Pacheco és egy fake reverse játékkal 12 yardos futott TD-t szerzett, amivel átvette a vezetést a hazai együttes.

Úgy tűnt, hogy a papírformának megfelelően alakulnak az események, ekkor azonban váratlan dolog történt. A karácsony szelleme megszállta a Chiefs támadósorát és két labdát is odaajándékoztak a Raidersnek, a vendégek védelme 7 másodperc alatt szerzett két touchdownt. Először Bilal Nichols szerezte meg a labdát egy fumble-t követően (Pacheco és Mahomes nem értette meg egymást a handoff pillanatában) és 8 yardról visszahordta touchdownra. Egy játékkal később Mahomes volt figyelmetlen, 33 yardos pick-sixet dobott Jack Jonesnak.

A félidő utolsó támadósorozatában a Chiefs mindent bevetett, egy sikeres fake puntot is bemutattak, de Harrison Butker kihagyta a 36 yardos mezőnygólt, így 10 pontos Raiders előnnyel mehettek a felek az öltözőbe. A második 30 percben folytatódott a védők dominanciája, a harmadik negyedben 3 punt mellett egy sikertelen negyedik kísérletet láthattunk a Kansas City részéről. Emellett a speciális egység is igyekezett teljes erővel szabotálni a Chiefs esélyeit, Tommy Townsend 22 yardos puntja miatt kedvező mezőnypozícióba került a Raiders, és egy újabb mezőnygóllal 13 pontra növelték előnyüket (20-7).

Ekkor már erősen szorította az idő a hazai csapatot, hiszen ráfordultunk a negyedik negyedre. Clyde Edwards-Helaire 32 yardos elkapásával vörös zónába jutott a Chiefs, ahol azonban elfogyott a támadósor tudománya, és Mahomesék ismét pont nélkül maradtak. A mérkőzés ezen pontján a Raiders foggal-körömmel igyekezett húzni az időt, csak a futásokra apelláltak. Már csak 6 perc volt hátra a mérkőzésből, de még mindig két labdabirtoklás volt a felek között a különbség, amikor a Chiefs össze tudott rakni egy pontszerző drive-ot. Richie James 45 yardos elkapással mozgatta a láncokat, majd 3 perccel a vége előtt Mahomes és Justin Watson 7 yardos összjátékával 6 pontra faragta a hátrányát a hazai gárda. Ugyanakkor a következő drive-ban a Chiefs futás elleni védekezése kapitulált, Zamir White 43 yardos futása után le tudta pörgetni az órát a vendég gárda, így győzött a Raiders.

Sokat elárul a mérkőzésről, hogy a Raiders úgy tudott nyerni, hogy Aiden O’Connell mindössze 62 passzolt yardot ért el. A vendégek támadóoldalon semmiféle kockázatot nem vállaltak, rábízták a meccset a futásra és a védelemre, és tervüket siker koronázta. Zamir White 22 futásból 145 yardig jutott, míg a védelem emberfeletti teljesítményt nyújtott mind pass rushban, mind coverage-ben. Maxx Crosby (8 nyomás) és Malcolm Koonce (3 sack) folyamatosan Mahomes nyakában loholtak, míg a secondaryből Amik Robertson cornerbacket, Trevon Moehrig safetyt, valamint a touchdownt szerző Jack Jonest lehet kiemelni.

Chiefs oldalon a védelem rendben volt, habár a futás elleni védelem a mérkőzés végére összeomlott, de ez a meccs egyértelműen a támadókon ment el. A támadófal katasztrofális volt, dominálta őket a Raiders D-line. Mahomes is sokat hibázott önmagához képest (persze így is volt pár egészen elképesztő menekülése), az elkapók pedig továbbra is megbízhatatlanok: amikor épp nem ejtik el a passzokat, akkor képtelenek elszakadni a védőktől. Gyors javulásra van szüksége a Chiefsnek, mert ez így édeskevés lesz a rájátszásban.

(Atreus)

New York Giants @ Philadelphia Eagles 25-33

Simának indult, de sokkal melegebb lett a pite a csoportgyőzelemre hajtó Eaglesnek. Pedig nem így nézett ki, az első félidőben 20-3-ra ment a hazai csapat, és még örülhetett is a Giants, hogy ekkora a különbség. A szünet viszont jót tett a vendégeknek (vagy az Eagles dőlt túlságosan hátra), ugyanis egy fumble utáni TD-nek és Jalen Hurts pick-sixének köszönhetően hirtelen 18-20-ra feljött a New York.

A negyedórás rövidzárlat után a Philly levezetett egy szép TD drive-ot, majd a védelem kiharcolt egy turnover on downst (bár nem ez volt a legkreatívabb hívás egy offense-től, amit valaha is láttunk), amit Hurtsék egy mezőnygóllal büntettek meg. 30-18-nál úgy tűnt, végképp eldőlt, de a Giants két játékból megtett 75 yardot és szépített, majd a következő drive-ból sem sikerült lezárni a meccset, így 1:10-zel a vége előtt, 8 pontos hátrányban támadhatott a New York. Szépen is haladt az ekkor már Tyrod Taylor vezette offense, de a végén idő hiányában fel kellett dobni a labdát, aminek egy end zone interception lett a vége.

A meccset Tommy DeVito kezdte a Giatnsben, de leírhatatlanul pocsék volt. 16 passzából csak kilenc volt jó 55 yardért, nettó emberhátrányt jelentett – nem véletlenül kellett egy pick-six és egy speciális egység által kiharcolt fumble ahhoz, hogy meccsben maradjon a csapat. A helyére beállt Tyrod Taylor kész felüdülés volt hozzá képes, bár ez is csak DeVitót minősíti: a veterán QB 133 yardot passzolt egy TD és egy INT mellett, bár ebből 69 yard és a TD egyetlen passzból született.

A passzjáték mellett a futójáték sem működött jól, így leginkább a védelmet lehet dicsérni, ami rendre képes volt megállítani az Eaglest mezőnygól távolságban, sőt még egy TD-t is szerzett. Utóbbi Adoree’ Jacksonnak volt köszönhető, mellette egy másik DB-t, a safety Xavier McKinney-t érdemes még kiemelni, akinek nemcsak, hogy volt egy sackje, de 10 tackle-je holtversenyben a legtöbb volt az egész mezőnyben.

Az Eagles részéről a támadósornak lehet örülni. Jalen Hurts a pickjén kívül nagyon nagyot játszott (és ott is Goedert elcsúszása miatt került csak bajba), volt megoldott 3&20-a is, a 301 passzolt yard és egy passzolt TD mellett pedig 34 futott yardot és egy futott TD-t is betett a közösbe. A támadófal ezúttal kiválóan dolgozott, a csapat 4,9 yardos átlaggal 170 yardot szerzett a földön, D’Andre Swiftet pedig élmény volt nézni.

A védelem ellenben ismét hagyott kívánni valót maga után. Az engedett 25 pontból hétről nyilván nem tehetett, ahogy a harmadik negyed eleji fumble utáni rövid pályával is nehéz volt mit kezdeni, de ez csak a jéghegy csúcsa. Pass rush nem létezett, pedig a Giants támadófal az egyik legrosszabb a ligában, a futás elleni védekezés is csak átlagos volt, ami azért nem túl biztató figyelembe véve az olyan jól futó és elit támadófallal rendelkező potenciális ellenfeleket, mint a Cowboys, a 49ers vagy akár a Lions.

(renningan)

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!