Connect with us

Összefoglaló

Benny Hill show New Yorkban, borzasztó védelem Green Bayben, meglepően jó Falcons-játék

A Jets és a Commanders Benny Hill show-ba illő meccset hozott nekünk karácsonyra, a Packers a Carolina legjobb idei támadóteljesítményét adta ajándékba, a Falcons végre megörvendeztette szurkolóit egy jó játékkal, a Bearsnél pedig győzelmet kaptak a fa alá.

Washington Commanders @ New York Jets 28 – 30

Egy meccs, ami leginkább egy Benny Hill showra hasonlított. A Commanders az első félidőben tett meg mindent azért, hogy veszítsen, a Jets pedig a másodikban.

A mérkőzés úgy kezdődött, hogy a Washington minden létező bénázást bevetett. Először Howell adta el a labdát. Igaz, ez nem az ő hibája volt, Logan Thomas kezéről felpattant a labda, egyenest Tony Adams ölébe. Ezt követte egy blokkolt punt, aminek köszönhetően a Jets egyből 1st&goallal támadhatott. Majd, hogy teljes legyen a kép, még Jameson Crowder is összehozott egy olyan fumble-t, amit nem lehet szavakkal leírni.

Ennek a sok bénázásnak köszönhetően a Jets el is húzott 20-0-ra. Előbb Jason Brownlee kapta el Siemian passzát a célterületen, majd Breece Hall is szerzett egy 36 yardos TD-t.

Ezen a ponton azt hihettük véget ért a meccs. Ugyan Siemian összehozott egy fumble-t egy rossz snap miatt, amivel 1st&goalt kapott a Commanders is (onnan már csak sikerült bejutni), de aztán Hall megint befutott a célterületre, így 27-7-tel vonultak a nagyszünetre a felek.

A második félidő is úgy folytatódott, ahogyan az első abbamaradt, a Commanders offense borzalmas volt, de legfőképp Howell. Miután ismét eladta a labdát, Rivera végre leültette. Nem volt nehéz észrevenni, hogy nem megy neki a játék, ha volt rajta nyomás, akkor például egyetlen egy passza sem volt sikeres. De cserébe legalább két INT összejött. Mondjuk ha nem volt rajta nyomás, akkor sem volt sokkal sikeresebb, egész meccsen 6 sikeres átadása volt.

A második Howell INT után a Jets győztes pozícióba került (konkrétan a Commanders 6 yardosára), de Siemian egy olyan borzalmas interceptiont dobott, amit még Zach Wilson is megirigyelt volna. Kis híján pick6 lett belőle, de Cody Bartont végül az utolsó pillanatban (igaz szabálytalanul) földre vitték. Ezzel pedig elindult egy nagy feltámadás a Commanderstől.

Howell helyére Jacoby Brissett állt be, akivel az offense váratlanul életre kelt. Végigvitte az INT utána drive-ot, kiosztott egy TD-passzt Logan Thomasnak, majd a következő két drive-ot is TD-vel zárta vele a Washington. És hogy ezalatt mit csinált a Jets? Végignézte, ahogyan a 20 pontos előnye semmivé foszlik, és 5 perccel a vége előtt a Commanders veszi át a vezetést.

28-27-nél már minden Jets szurkoló valószínűleg elkönyvelte az újabb „jetses” vereséget, főleg mivel 2 perccel a vége előtt Saleh még puntolt is. Érdekes stratégia volt, ami könnyen vereséget is érhetett volna. A Commanders azonban nem tudott élni az ajándékkal, visszarúgták a labdát, és megadták az esélyt Siemiannek, hogy megnyerje a meccset.

Végül a második félidő egyetlen értékelhető drive-jával a Jets eljutott mezőnygól távolságba, és Greg Zuerlein egy 54 yardos mezőnygóllal megnyerte a meccset.

Nehéz eldönteni, ki érdemelt volna győzelmet, mert mindkét csapat eleget tett a vereségért. A Commandersnél szépen nézett volna ki a 20 pontos fordítás, de végső soron nem számított, hogy nyernek vagy veszítenek. Már majdnem biztosan edzőváltás lesz, és már mindenki a következő évet várja. A Jetsnél szintén, számukra is majdnem mindegy volt, hogy nyernek vagy kikapnak. Most nyertek, de azért nem volt ez olyan szép győzelem.

(jarred)

Indianapolis Colts @ Atlanta Falcons 10-29

Mindkét csapat jól rajzolta fel előre a játékait, hiszen egyaránt touchdownokkal kezdtek. A Coltsnál a visszatérő Jonathan Taylor volt eredményes rövidyardos szituációban, a Falconsnál pedig előbb Bijan Robinsonnak volt egy nagyobb futása, majd Kyle Pitts hosszú elkapott touchdownjával jött az egyenlítés – furcsa is volt, hogy az atlantaiak a legjobb játékosaikat használják.

A Colts viszont teljesen megállt ezután és a félidő végéig négyszer puntolt, ezek alatt összesen nem ért el annyi yardot, mint az első támadással. A Falcons két punt után két mezőnygólra jó volt (egyiknél elég közel voltak a TD-hez is, de Bijan nem érezte háttal az oldalvonalat), így 13-7-tel mentek szünetre a felek.

A szünetről pedig a Falcons jött ki jobban, a Colts valamiért nem nagyon akart szerelni, így Tyler Allgeier szerzett egy hosszú touchdownt az oldalvonal mellett. Egy nagy Minshew futással jó helyzetbe került a Colts, de Calais Campbell sackje után csak mezőnygólra futotta nekik. Erre a Falcons is reagált egy mezőnygóllal, tehát 23-10 volt az állás a 14 perccel a vége előtt.

 

Itt a Coltsnak elkezdett sürgős lenni a dolog, így erőltetni kellett a dolgokat: előbb még sikerült egy negyedik, másodjára viszont nem. Ezt ugyan még nem használta ki a Falcons, de utána Minshew dobott egy interceptiont az All-Pro szinten játszó Jessie Batesnek, ami után egy újabb Koo mezőnygóllal már 16 pontra húzott el a hazai csapat. A Colts itt már negyedik és 19-re is nekiment, ami nyilván nem sikerült, ezt követően pedig egy újabb field goallal állította be a végeredményt a Falcons.

Mikor már mindenki leírta őket, a Falcons offense és úgy összességében az egész csapat végre kinézett valahogy, egy profi gárda benyomását keltették – ideje volt már így a 16. körben. A játékok jól voltak felrajzolva és hívva, a futójáték működött (177 yard közel 6 yardos átlaggal), Heinicke is rendben volt, nem hibázott és néhol még jó játékot is nyújtott. A védelem is jó volt, bár az kevésbé volt meglepő. Ellenben idén először engedtek futott TD-t running backnek, habár ehhez Taylornak három próbálkozás kellett az 1 yardosról. Ezzel együtt a futás elleni védelem jó volt és most meglepő módon a pass rush is feléledt, 6 sacket jegyeztek Campbellék.

A Coltsnál sok jó nem mondható el. A támadófal gyengén teljesített és a szezon legtöbbjét jelentő 6 sacket (és még 5 QB hitet) engedtek, habár ebben kissé szerepet játszott a folyamatos hátrány is. Jonathan Taylor csak 2,4 yardot átlagolt (ez mondjuk várható volt a Falcons ellen), Minshew gyengén játszott és nagyon érezhető volt Michael Pittman hiánya. Talán a tight end Kylen Graysont lehet kiemelni pozitív irányba a 62 yardjával. A védelemben főleg a szerelésekkel akadtak problémák, összesen 400 yard felett engedtek, a földön és a levegőben sem tudtak sok ellenállást kifejteni.

A Falcons így még életben tartotta a playoff-reményeit, de ezek továbbra is csekély esélyek. A Colts a vereség ellenére maradt hetedik kiemelt, nem tudták a riválisok beelőzni őket, így még mindig 50%-nál jobbak az esélyeik a New York Times szerint.

(katonadani)

Arizona Cardinals @ Chicago Bears 16 – 27

Egy sok szempontból érdektelen meccset próbált a két irányító izgalmassá tenni, félig sikerült is nekik. Noha túl sok nagy jelenetet nem lehet kiemelni erről a találkozóról, Justin Fields tett róla, hogy néha leessen az állunk. Elsősorban nem is a passzaival, hanem a futásaival. 9 alkalommal iramodott meg, amiből 97 yardot és 1 TD-t szerzett. De ennél sokkal többet futott, ugyanis majdnem minden alkalommal menekülnie kellett az életéért, és ennek több elég látványos szökés lett eredménye. Egy alkalommal pl. a fél pályát is lefutotta, hogy szerezhessen 2 yardot.

Bármennyire is furcsa, így sem ő volt a csapata legjobb futója, hanem Khalil Herbert, aki 112 yardig jutott 1 TD-vel. Szükség is volt a futójátékra, ugyanis a meccsen elfogytak a célpontok. Előbb D.J. Moore maradt lent, majd nem sokkal később Cole Kmet is megsérült egy elkapás során. A TE a sérüléséig egyébként jól játszott, a Cardinals védők nem tudták őt fogni, és 4 elkapásból szerzett 107 yardot. Ez majdnem kétszer több volt, mint a teljes Bears skill sor elkapott yardmennyisége. Részben neki is volt köszönhető, hogy a Bears nagyon gyorsan elhúzott 21-0-ra, és azt is lehetett hinni, hogy ez a meccs gyorsan eldől.

Csakhogy a célpontjai nélkül a Bears passzjáték nem igazán működött, ez pedig esélyt adott a Cardinalsnak a fordításra. Végül azonban csak zárkózás lett a fordításból. Hiába nem csinált ezután már a Bears offense semmit, a vendégek támadói is rendre beragadtak. Noha Murray nem adta el a labdát, de nagyon sokáig tartott mire sikerült egy labdabirtoklásnyira felzárkózni. Igaz, az a TD legalább látványos volt, Greg Dortch parádésan kerülte ki a Bears védőket a 38 yardos TD-je során.

A Cards úgy döntött nekimegy a kétpontosnak abban a reményben, hogy ha sikerül, akkor egy újabb TD-vel megnyerhetik a meccset. De a kétpontos sikertelen lett, majd az újabb TD is elmaradt. Ugyan a labdát még egyszer visszakapták, de még félpályáig sem sikerült eljutni. A turnover on downs után pedig azonnal pontszerző pozícióba került a Bears, és Cairo Santos egy 29 yardos mezőnygóllal lezárta a meccset.

Nem ez volt a hétvége legemlékezetesebb meccse, és nem itt emelkedett meg a leginkább a pulzusunk, de azért amit a két csapat kerete engedett, azt végre is hajtották. Mindkét együttesből hiányoznak még a playmakerek, és egy támadófal sem ártana egyik irányító elé sem, mert bár nagyon látványos menekülése volt mindkettőjüknek, talán többet ért volna egy kis nyugalom a zsebben.

A Bears kezd életjeleket mutatni, igaz még messze vannak a jó csapat benyomásától, de már látszódnak azok az alapok, amikre lehetne építeni. A Cardinals pedig már nagyon várja a draftot, a Patriots éjjeli győzelme pedig nagyon jó helyzetbe hozta őket.

(jarred)

Green Bay Packers @ Carolina Panthers 33-30

A Green Bay Packers majdnem ráfázott és leadta az utolsó negyedben a két labdabirtoklásos előnyét a Carolina Panthers otthonában.

A Jordan Love vezette támadósor remekül kezdte a mérkőzést. A nyitó drive-os TD-n túl a félidő vége előtti csonka támadósorozatot leszámítva folyamatosan termelték a pontokat. Sok remek Aaron Jones futás után AJ Dillon és Love is egy yardról jutott be a célterületre, valamint a vendég irányító az ötödik körös elkapónak, Donatyvion Wicksnek is kiosztotta élete első NFL TD elkapását, plusz Anders Carlson is értékesített egy mezőnygólt, noha egy extrát ki is hagyott.

A Panthers sem maradt pontok nélkül. Előbb egy 30+ yardos visszahordás utáni kedvező mezőnypozícióból jött egy sikeres FG, majd a Packers futás elleni védekezését megverve Ihmir Smith-Marsette nyargalt be a célterületre. A második félidőben Chuba Hubbard újabb futott TD-jével tovább zárkózott a Carolina, de a Packers Romeo Doubs elkapásával egyből válaszolt. Már csak 11 perc maradt az órán és 14 ponttal vezetett a Packers, de a Panthers nem hagyta annyiban.

A védelem két 3&out-ot is kiharcolt, az addig jól működő Green Bay-i futójáték csődöt mondott. Ráadásul Bryce Young két gyors drive-ot is levezetett, mindkettő DJ Chark elkapott hatpontosával végződött, így egyenlített a már leírt hazai alakulat. Az utolsó pillanatban azonban összekapta magát Jordan Love és mezőnygól-távolságig jutatta csapatát, Carlson pedig 32-ről bevágta. A Panthers ugyan a maradék 18 másodpercben 44 yardot haladt, de éppen lepörgött az óra egy spike előtt (ami után lehetett volna rúgni egy hosszút), így a Green Bay a vártnál nehezebben, de behúzta a meccset.

Örülhetnek Carolinában. Noha a védelem ezúttal is nyelte a pontokat és a yardokat egyaránt, a támadósor majdnem hatalmas fordítást hajtott végre. Bryce Young karriercsúcsot jelentő 312 passzolt yarddal fejezte be a meccset, néhány kifejezetten szép labdával, INT nélkül. DJ Chark és Adam Thielen felé is nyolc-nyolc labda szállt, mindkét elkapó hat elkapással és 90+ yarddal fejezte be a találkozót.

A Packersnél félig van a pohár. A támadósor a mérkőzés nagy részében jól muzsikált. Aaron Jones 127 futott yarddal zárt, ezzel ő az első Packers játékos az idényben, akinek legalább 100 futott vagy elkapott yardja van egy meccsen. A fiatal skill személyzet is jól muzsikált, a Packersnek idén már 25 TD-je van első vagy másodéves játékostól. Jordan Love pedig a negyedik olyan Packers irányító, aki 25 éves kora óta legalább 27 TD-t passzolt (elődjei Aaron Rodgers, Brett Favre és Don Majkowski). Ami viszont továbbra is aggasztó, az a védelem. Joe Barry védőkoordinátor talán már félig össze is csomagolt. A Panthers támadósora 25 labdabirtokláson és kilenc negyeden át nem szerzett TD-t, most meg hármat is, többször ráadásul rendkívül könnyen, ami komoly fejfájást okozhat a PO-harc szempontjából.

(bandrew)

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!