Connect with us

Összefoglaló

Amikor a hóhért akasztják

A 13. forduló zárómeccsén a 8-3-as, egy győzelemmel az első kiemeltnek számító Jaguars fogadta az 5-6-os, Joe Burrow nélküli Bengalst. Egy összességében érdektelennek tűnő gálameccs helyett azonban a szezon egyik legjobb hétfő esti rangadóját láttuk!

Az első két drive után nem úgy tűnt, hogy itt érdekes mérkőzés lesz. A Bengals turnover on downsszal kezdett, miután Jake Browning olyan sokáig tartotta magánál a labdát, hogy végül az egész meccsen nem létező hazai pass rush képes volt odaérni és sackelni. Erre a Jaguars egy TD-vel válaszolt, majd a Cincinnati ugyan eljutott mezőnygól távolságba, de az 57 yardos kísérlet az alsó kapufáról kifelé pattant. Ami viszont ezután jött, arra aligha számított bárki is.

A Bengals olyan magabiztosan és kreatívan kezdett el játszani, ahogy talán még Joe Burrow-val sem sikerült idén. A 2019-ben draftolatlan Browning remekül osztogatta a labdát, Zac Taylor szinte mindig üresre varázsolt valakit neki, aminek egy 92 és egy 75 yardos TD-drive lett a vége. Eközben a védelem is összekapta magát, egy engedett TD mellett kiharcolt két gyors puntot is, így az első félidő 14-14-gyel ért véget.

A harmadik negyedet a Jaguars kezdte, de ismét csak puntra voltak jók Lawrence-ék, majd jött Ja’Marr Chase és egy pazar passz után szerzett egy 76 yardos TD-t. Erre viszont volt válasza a hazai csapatnak, majd a következő drive-ben egy rosszul sikerült trükkös játéknál Tyler Boyd eladta a labdát, így pillanatok alatt a 21-14-es vendég vezetésből 21-28-as Jacksonville előny lett.

Egy gyors punt váltás után viszont ismét a Bengals támadott, ráadásul jól, és Browning egy yardos futásával sikerült egyenlíteni. Ekkor még maradt 10 perc a meccsből, a Jaguars pedig el is jutott az ellenfél 28 yardosáig, de ott megállt a tudomány, ráadásul még Lawrence is megsérült egy sacknél. De hogy még nagyobb legyen a baj, Brandon McManus kihagyta a 48 yardos mezőnygólt, így továbbra is döntetlen volt az állás.

A hazai védelem viszont továbbra sem volt a helyzet magaslatán, és bár TD-t nem engedett, a Bengals egy mezőnygólt így is szerzett, így a Jagsnek C.J. Beatharddel kellett kiharcolni minimum a hosszabbítást. Ez sikerült is, viszont ott hiába nyerte meg a pénzfeldobást a hazai csapat, végül csak 16 yardot sikerült haladni (mondjuk nem csak Beathard miatt, hisz volt egy 43 yardos bombája, amit egy holding büntetés miatt visszafújtak a játékvezetők). Az ellentámadásból pedig eljutott mezőnygól-távolságig a Bengals és végérvényesen eldöntötte a mérkőzést.

Őrült egy meccs volt ez. Jake Browning szó szerint elit szinten játszott, 37 passzából 32 jó volt 354 yardért és egy TD-ért, illetve volt még 22 yardja és egy TD-je a földön. A kezdeti nehézségek után hamar felvette a meccs ritmusát, gyorsan szabadult a labdától, jól kezelte a nyomás, pontosan és éretten játszott. Ebben pedig óriási szerepe van Zac Taylornak, aki félelmetesen jó gameplannel állt elő és remekül hívta a játékokat. Szinte mindig volt üres ember a pályán, jók voltak a screen és rövid játékok, a futás is működött (pedig az egész évben szenvedett és a Jaguars is elit volt ez ellen) és nem félt nekimenni negyedikre. Igazi győztes mentalitással ment ki a pályára a Bengals és bejött.

Joe Mixon 68 yarddal és két TD-vel fejezte be a meccset, illetve volt hat elkapásból 49 yardja. A teljes vendég offense 156 yardot és három TD-t szerzett a földön, ami Browning teljesítményével együtt összesen 491 yardot termelt a mérkőzésen, ami 115-tel több, mint amit a Jaguars el tud magáról mondani. Végre Chase is jól játszott, 149 yardig jutott egy óriási TD-vel, élmény volt nézni ezt az offense-t.

A védelem is megtette a dolgát. Nem volt egy korszakos teljesítmény ez a Bengals D-től, de azért csak sikerült 2,8 yardos átlagon tartani a futójátékot, illetve négy sackkel (és rengeteg nyomásgyakorlással) a legfontosabb pillanatokban megállítani az ellenfelet, ami végül épp elég volt ahhoz, hogy az ezer fokon égő támadósor behúzza a találkozót.

A Jaguars részéről a legfontosabb természetesen az, hogy Trevor Lawrence sérülése ne legyen súlyos és minél előbb visszatérjen a pályára. Ami magát a mérkőzést illeti: a korábbi 1/1-es szokás szerint remekül játszott, a sérülése előtt 259 yardot passzolt két TD mellett, illetve volt egy futott hatpontosa is turnover nélkül. A támadósor nagyon jól nézett ki, kreatív és agresszív volt, az első játéknál megsérülő Christian Kirk és a gyengébben teljesítő Calvin Ridley helyére szépen fellépett Evan Engram, Zay Jones és a hatodik körös újonc Parker Washington – utóbbi hat elkapással, 61 yarddal és egy TD-vel fejezte be a meccset.

A védelem viszont minden téren katasztrófa volt. Josh Allen ugyan szerzett 1,5 sacket és egy interceptiont, de rajta kívül senki nem csinált semmi kicsit is pozitívan értékelhető dolgot. A tavalyi 1/1-es Travon Walker effektíve csak dísznek van a pályán (volt fél sackje, de ennyi), a drága és magasan kiválasztott linebackerek sem coverage-ben, sem futás ellen nem teljesítettek jól, a secondaryt meg úgy égették meg a Bengals játékosok, mintha összebeszéltek volna. Kiábrándító teljesítmény egy potenciális első kiemelt csapat védelmétől, pláne egy korábban draftolatlan, pályát eddig alig látó csereirányítóval szemben.

Cincinnati Bengals @ Jacksonville Jaguars 34-31

Related Topics

Legfrissebb cikkeink

Legutóbbi hozzászólások

Közelgő cikkek, podcastek

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!