Connect with us

Összefoglaló

Drew Lock a hős, a Seahawks nagyot fordított az Eagles ellen!

A történelem első átvariált hétfő esti rangadóját játszotta a Seahawks és az Eagles, és mindkét csapatnak fontos volt a győzelem a playoff miatt. A Seahawks négymeccses nyeretlen szériából érkezett, ráadásul Geno Smith sem tudta vállalni a játékot, de Drew Lock egy hősies game winning drive-ot vezetve legyőzte az egyre mélyebb gödörbe kerülő Eaglest! 

Az első félidőben egyértelműen az Eagles akarata érvényesült. Levezettek egy 15, majd egy 16 játékból álló támadást is, amivel együtt 16,5 percet leégettek az órából és feltettek 10 pontot a táblára. Azért csak 10-et, mert Jason Kelce egy tesós nyiminyomi előtt a kelleténél előrébb mozgatta a labdát, amire befújtak egy büntetést és végül csak mezőnygól lett a vége. A touchdownt egyébként Jalen Hurts szerezte egy futásból. Emellett volt még 3 puntja az Eaglesnek a félidőig, de ez a két támadás kifejezetten szépre sikerült.

A túloldalon ez már sokkal kevésbé volt elmondható. Persze az Eagles két nagyon hosszú drive-ja nem segített a ritmusba kerülésen, de négy támadásból csak három gyors puntra futotta a Seahawkstól, illetve egyszer sikerült eljutni mezőnygólig. Azonban itt elég rosszak voltak a vibe-ok, hiszen egyáltalán nem merték támadni a Sasok gyenge secondaryjét, az volt az ember érzése, hogy Lockra semmit sem akarnak bízni és csak egy tisztes helytállást tűztek ki célul, nem pedig egy győzelmet agresszívabb felfogással.

A 10-3-as félidő után viszont fordult a kocka. A hazaiak nagyon szépen végigmentek a pályán és a találkozó első 20+ yardos játékát is összehozták Kenneth Walker gyönyörű futása révén, aki előtt még Lock is blokkolt egyet. Erre azonban volt válasza az Eaglesnek és ők is végigmentek a pályán, megint sok rövid játékkal. Volt itt fake nyiminyomi is, a végén pedig egy tényleges, amivel ismét Hurts volt eredményes. Aztán két gyors punttal el is érkeztünk a negyedik negyedbe.

Az utolsó játékrész pedig meghozta az izgalmakat. A Seahawks előbb eljutott mezőnygól-távolságba, és nekimentek volna 4. és 1-nek, azonban nem sikerült időben elindítaniuk a játékot, így kértek egy időt, azonban ezzel megadták a lehetőséget Nick Sirianninak egy challenge-re, ami sikeres is volt, ugyanis Lock térde már lent volt, mikor elindított egy passzt. Így negyedik és hosszúra már csak a mezőnygól jött, de ezzel is feljöttek 4 pontra.

Ezután Hurts elindította az első hosszú passzát a meccsen, ami jó is lehetett volna, de Quez Watkins meg sem próbált küzdeni a labdáért, így Julian Love interceptionje után a vezetésért támadhatott a Hawks. Ebből viszont csak egy gyors punt lett, az Eagles pedig elkezdte lefuttatni az órát. Ez egy ideig ment is, eljutottak félpályáig, de a két perces figyelmeztetésnél puntra kényszerültek. Szóval jöhetett Drew Lock, hogy levezessen egy meccsnyerő támadást. A játék eddigi képe alapján nem igazán volt ez meg benne, de videós formában mutatom mi történt.

Előbb DK Metcalf mentette meg egy hihetetlen koncentrációt igénylő elkapással a támadást:

Aztán Lock osztott ki egy gyönyörű mély passzt két védő közé, ahol szintén Metcalf csinált egy parádés elkapást:

Végül Lock kiosztott még egy kiváló mély passzt a szélre, most az újonc Jaxon Smith-Njigbának, aki szépen elkapta azt és megszerezte a vezetést:

A végén az Eagles még megpróbált visszajönni fél perc alatt egy mezőnygólig, de Julian Love megcsinált egy hatalmas játékot, a szélre kiérve interceptiont szerzett az utolsó másodpercekben és végleg lezárta a meccset. Ezzel pedig a Seahawks megverte az Eaglest és életben tartotta rájátszás-reményeit. Úgy tűnik az Eaglesnek mumusa a Seahawks, hiszen idegenben 15 éve nem tudták őket legyőzni, Pete Carroll mérlege pedig 8-0-ra változott a Sasok ellenében.

Eagles oldalról sz*r minden, hogy egy klasszikust idézzek. Az első félidős két hosszú támadás szép volt, ráfeküdtek a futásra, amit sokan hiányoltak. De utána megállt a tudomány és nem sikerült lejátszani a pályáról a Seahawks nagyon gyenge védelmét, ahonnan még hiányzott is talán a legjobb játékosuk Devon Witherspoon személyében. Ha a két félidő végi próbálkozásokat nem is nézzük, akkor is volt 5 olyan támadása a csapatnak, ahol semmire sem mentek. Ez 8 próbálkozásból azért kevésnek számít ilyen tehetségfölénynél. Hurts sem játszott jól, bár betegen azért nem is vártuk a legjobb meccsét. A meccs utáni sajtótájékoztatóban pedig úgy tűnt, mintha a csapattársak elkötelezettségét kritizálná, ami elég meglepő tőle az eddig mutatott publikus személyisége alapján.

Védőoldalon sem sokkal jobb a helyzet, még ha statisztikailag nem is néz ki rosszul a dolog, de a Seahawks az első félidőben nem igazán akart komolyan támadni Lockkal. A második félidőben pedig öt támadásból három pontszerzéssel zárult, kettő ráadásul TD-vel, egy ráadásul olyan helyzetben, ahol a védelem van előnyben. Ennek ellenére egyértelmű passzszituációknál sem tudott nyerni a pass rush, ami már tényleg aggasztó. A secondary meg tehetségből nem tudja levédekezni a Seahawks elkapótrióját, amit persze nem feltétlen könnyű, de például James Bradberry nagyon öregnek néz ki a pályán, hogy csak a magasan fizetett játékost említsem meg. És hát azt is elmondhatjuk, hogy egyelőre a Matt Patricia előléptetés sem jött be – ki gondolta volna? Nagy strukturális változtatásokat egyébként nem véltem felfedezni a védelemben.

A Seahawksnál Geno Smith nem tudta végül vállalni a játékot, bár az utolsó pillanatig kérdéses volt ez, jól elhúzták a döntést – vagy csak jól titkolták. Lock a meccs nagy részében nem csinált sokat, a yardjai közel fele (44 százaléka) az utolsó drive-ban jött. Nem is nagyon tűnt úgy, hogy bíznak benne, hiszen alig passzoltatták, miközben az Eagles secondary katasztrófa volt és egyértelmű előnyben lehetett volna az elkapósorral a Seahawks. Szóval ez elég furcsa taktika volt a hazaiaktól, és majdnem rá is fáztak. A végén viszont kényszerűségből elkezdtek passzolni, és nagyon jól ment. Lock két parádés passzt is kiosztott, jól vette észre a snap utáni rotálást single high-ba és megdobott két kiváló labdát a szélre. Impresszív game winning drive volt, de talán érdemes lett volna hamarabb elkezdeni a passzolást.

Külön ki kell emelni DK Metcalfet, aki két hihetetlen elkapást mutatott be a végén. És egyébként a támadófalat is, elég nyugodt napja volt Locknak összességében, és a futáshoz is jól blokkoltak, ahol meg Kenneth Walkert kell kiemelni, több kiváló futása is volt a meccsen elhibázott szereléseket kiharcolva. A védelmet is dicséret illeti, különösen Julian Love-ot a két interceptionjéért, de Leonard Williams is nagyot játszott, talán a defense legjobbja volt ismét. A secondaryben érdekes volt, hogy Riq Woolent padoztatták egy ideig és átalakították a személyzetet Witherspoon hiányában.

 

A Seahawks nagy lépést tett a rájátszás felé, 7-7-es állásnál, Titans-Steelers-Cardinals trió ellen meglehet ez még simán. Az Eaglesnek elsősorban a játék képe és az utóbbi hetek fényében fájhat a vereség, playoff szempontból ha a maradék Giants-Cardinals-Giants trió ellen sikerülne hozni a győzelmeket, akkor továbbra is meglenne a 2. kiemelés, de ilyen játékkal ezek sem biztosak, a rájátszásban meg aztán végképp bajban lehetnek.

Philadelphia Eagles @ Seattle Seahawks 17-20

Minden jog fenntartva. © 2020 Fűzővel kifelé!