Aaron Rodgers, a Green Bay-i “alvilág” királya

–          Akar dolgozni?

–          Nem.

–          Miért?

–          Elvesztettem a meggyőződésemet.

–          És ez mitől jön?

–          Egyszer, suhanc koromban loptam egy Wilson labdát, és azóta úgy érzem, hogy irányítónak születtem. Elhatároztam, hogy többé nem dolgozom.

–          Azelőtt dolgozott?

–          Nem. De hiányzott az elhatározás.

A kedves olvasó biztos abban a tévhitben ringatta magát, hogy én már most itt szakmázni fogok, meg számokkal dobálózni. De nem osztom én olyan könnyen az eszemet, lévén, a magam számára is éppen, hogy akad elég. Így hát nem traktálok senkit azzal, hogy Rodgers ilyen-olyan legjobb meg pontosabb, és ilyen-meg olyan statisztikái vannak (na jó, kicsit igen). Helyette inkább elmesélem, hogy is lett ez a suhanc a Green Bay királya.

Mint már fent idéztem, becenevén A-Rod, hamar dűlőre vitte a munkához való hozzáállását, és még az elhatározását is megtalálta mellé. Az úgy volt, hogy épp a Florida State University intézményében tett látogatást munka ügyben. Ám a meghallgatás során, hogy, hogy nem, véletlenül eltulajdonította Bobby Bowden kedvenc labdáját, amit utóbbi érthetetlen módon nem tolerált. Lopás miatt a Butte Community College-ban kapott egy év letöltendőt, és ekkor elhatározta, hogy többé nem dolgozik.

Oroville-ben töltött ideje alatt szerette meg a futballt, ahol szabad idejében 10-1-es mérleget szorgoskodott össze 26 TD-vel karöltve. Kapott pálinkát és nőt is eleget, nem csoda hát, hogy tetszett neki ez az élet.

Ráadásul hirtelen kollégái is tisztelni kezdték: rögtön át is tette székhelyét Kaliforniába. Ott két év alatt 43 hatpontossal szerzett magának szép nevet, és kezdett ráérezni a futballban lévő bizniszre. Be is ajánlották az egyik megfigyelőhöz (scout), aki hozzá hasonló egyéneket toborzott éppen, bár egy félre értés végett nem sikerült valami jól az interjú:

–          Ért a focihoz?

–          Hülyéket kérdez… Jeff Tedford-dal két évet húztam le a kaliforniai arany medvékkel.

–          Milyen írása van?

–          Folyó. Csak a nagybetűt nem mindet ismerem. Egy megfigyelőtől tanultam.

–          Hülye!

–          Ez igaz. De hát megfigyelőben ritka az okos.

Hiába, ARod már csak ilyen bohém lélek volt mindig is. Igaz, az eset után nem nagyon kapkodtak érte. Ugyanis olyan vélemények terjedtek el róla az eset után, mint:

„Azt hiszem, jó esélye van arra, hogy bust legyen belőle. Mint az összes többi Tedford által edzett irányító. Ami zavar benne, hogy sokat sackelik. Nem nagyon tud változtatni a labdaelengedés módján. Mechanikailag nézve nagyon merev.”

„Nekem nem tetszik. Harrington és Boller klónja. Mindnyájan ugyanúgy dobnak. Mit tettek le az asztalra azok a fickók? Semmit. Ha a második körben viszed el, oké, ám legyen. Nagyszerű munkát végeznek, az irányítók edzésénél. Nem hiszem, hogy olyan jó lenne, mint a tavalyi top irányítók [E. Manning, P. Rivers, B Roethlisberger, M. Schaub].”

“(Alex) Smith a jobb atléta.”

Kicsit ekkor kétségbe is esett, hisz lehetőleg szeretett volna Kaliforniában, ott is leginkább San Franciscóban elhelyezkedni, de erre nem volt alkalma. Gondolta, bocsánatot kér attól a bizonyos megfigyelőtől, és addig verte, míg az bocsánatkérését el nem fogadta. Sőt, hogy a további bocsánatkéréseket elkerülje, rögtön be is ajánlotta Green Bay-be, Wisconsin államban. Sem meleg, sem nagy pénz, de legalább valami munka: Piszkos Favre vízhordó- és labdaszedő segédmunkása lett.

Piszkos Favre-ról annyit, hogy nem csak Green Bay-től nyugatra, de keletre és délre, sőt, állítólag még északra is rettegték a nevét. Ha a TD passzainak számát és a szerzett yardjait osszuk-szorozzuk, nem volt nála veszélyesebb ember a kontinensen. És A-Rodhoz hasonlóan nem szeretett dolgozni. Hogy neki volt-e meggyőződése vagy nem, azt nem tudni, de hogy a szokottnál gyakrabban nyugdíjazta magát, az tény. Ráadásul mindezt a szezon előtt tette, általános pánikot keltve ezzel a kompániában. Ilyenkor mindig egy nagy ládában, a poggyászok között utazott titokban, mint potyautas, és mindig az utolsó pillanatban jelent meg, mint hős. Ennek általában annyira megörültek, hogy annyit ihatott, amennyit akart, és annyit lophatott, amennyit nem vettek észre.

Igen ám, de közben 3 év is eltelt, Rodgersnek pedig elhatározása, és meggyőződése is volt a munka ellen, mégis kellett csinálnia. Így hát egy szokásos nyugdíjazást követően, mivel ismerte Piszkos Favre rejtekhelyét, úgy döntött, önsegélyezi magát. Talált pár könnyebb ruhásszekrényt, gazdátlanul egy kirakatban, amiket nehezék gyanánt elhelyezett a Favre-ot rejtő láda tetején. Ezt utóbbi a későbbiek folyamán nehezményezte, ám a klub többi tagja, élükön Mike McCarthy-val a suhanc mögé állt, Piszkos Favre pedig New Yorkban kötött ki, nem éppen akarata szerint.

Aaron Rodgers pedig… Nos, maradjunk annyiban, hogy a bohém lelkű fiatalember örökös vigyora,  egyszerű, könnyed mentalitása, szellemes, laza felfogása nem egyszer tévedésbe ejtette azokat, akik könnyelműen külső alapján ítélik meg embertársaikat.Az ilyen emberek felépülésük után sokat gondolkodtak a látszat megtévesztő benyomásairól, és elhatározták, hogy a jövőben senkiről sem vonnak le következtetéseket alapos tájékozódás híján. Jól is teszik! A-Rod eddig 193 hatpontost, majd 25000 yarotd, 60 győzelmet, egy Gyűrűt és egy MVP címet szorgoskodott össze. Nem is kérdés, hogy ki Green Bay (és talán a liga?) királya.

Zárásképp azért még hadd jegyezzem meg, hogy a leírtak egy jelentősebb része nem az én saját szellemi termékem. Magyon sokat vettem át (idézeteket, kifejezéseket) P. Howard, ismertebb nevén Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitány című regényéből. Ebből adódóan a személyek neveit és a helységneveket leszámítva minden fent leírt esemény többnyire fikció. Ettől függetlenül remélem, hogy tetszett nektek ez a kis történet a liga talán legjobb irányítójáról, és nem utolsó sorban talán Rejtőhöz is kedvet kaptatok.