Kik a legalulértékeltebb játékosok az idei fantasy drafton?
– QB –
Derek Carr – Raiders
ADP: 12. kör
Carr újonc évében érett teljesítményt nyújtva 20. helyen végzett 3270 yard – 21 TD – 12 INT-es mutatójával a fantasy irányítók között a 2-14-es Oaklanddel, amelynek talán egyetlen hatékony eleme pont az újonc QB volt. A rutinos elkapó Michael Crabtree, az újonc sztárelkapó Amari Cooper és a futóreménység Latavius Murray színrelépésében érdemben javul Carr helyzete, és amennyiben a másodéves irányító képes lesz a szintlépésre (miért ne lenne az?), a szezon második felé stabilan kezdethető QB-ként fogjuk számon tartani.
Nick Foles – Rams
ADP: 13. kör
Általam teljesen értelmezhetetlen okokból az Eagles az offseasonben habkönnyen írta le kezdő irányítóját, aki 2013-ban elképesztő szezont produkálva playoffba vitte a csapatát. Elismerem, hogy a tavalyi szezonja (a sérülés mellett) nem sikerült 100%-osan, de ettől függetlenül úgy gondolom, hogy Foles a liga jobb irányítói közé tartozik – ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Rams egyetlen éles snap nélkül meghosszabbította a QB szerződését. Folesnak nem lesz könnyű dolga az NFC Westben, de elfogadható elkapók és hatékony futójáték mellett idén akár tényleg eljöhet a Rams ideje – ebben az esetben pedig Folestól is a 2013-ashoz hasonló számokra számíthatunk.
– RB –
David Cobb – Titans
ADP: 8. kör
Bármennyire is közepes egy-egy csapat, a tisztán kijelölt egyes számú futók mindig olyan értéket képviselnek, amire érdemes lehet áldozni egy késői draft picket. Tennesse-ben ugyan még nincs kimondva, hogy az újonc Cobb kerül-e ebbe a szerepbe, de végtelen lehetőségek hiányában – közvetlen vetélytársa a tavaly nagyon csúnyán felsülő másodéves Bishop Sankey lesz – előbb-utóbb el fog jönni ez a pillanat. Amennyiben Cobb utolsó college évében mutatott küzdőszellemét az NFL-ben is pályára tudja majd tenni, úgy egy jó kis RB2 válhat belőle a szezon második felére.
Danny Woodhead – Chargers
ADP: 9. kör
A 2014-es szezont sérülés miatt szinte teljesen kihagyó Woodheadről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, pedig a Chargers játékosa igazi kincs lehet az utolsó draftkörökben. Woodhead legfontosabb trükkje az, hogy igazából nehezen tekinthető RB-nek, sokkal inkább irányító mögül induló elkapóként dolgozik, és elképesztően jó kémiát alakított ki Rivers-szel és a Chargers offensive playbookjával ebben a minőségében – 2013-ban a 12. legjobb PPR futóként zárt. Melvin Gordon érkezése igazából szinte csak jót tesz az értékének, ugyanis az újonc egész nyugodtan lenyomhatja majd a kötelező 4 yardos 1st downokat, és majd Woodhead lesz az, aki a 2./3. downon feljön elszedni a 10 yardos elkapásokat.
Roy Helu – Raiders
ADP: 11. kör
Helut Alfred Morris korábbi tulajai ismerhetik talán a legjobban, mint a srácot, aki pofátlan beugrott a padról elhappolni a könnyű TD-ket. A Raiders vezetősége ennél azért többet láthatott Heluban, és kétéves szerződést ajánlottak neki – ezzel a lépéssel a második számú, „change-of-pace back” szerepet szerették volna megoldani. A jelenlegi kezdő Latavius Murray azonban sem egészségében, sem konzisztenciájában nem tekinthető életbiztosításnak, így nagyon könnyen elképzelhető, hogy Helu nem csak 3rd downokban és elkapásoknak fog majd jeleskedni, hanem idővel a kezdő szerep is hozzákerül majd.
– WR –
Charles Johnson – Vikings
ADP: 6. kör
Számításaim szerint a lista legmagasabb átlagos draftpozícióval rendelkező tagja a Vikings másodéves elkapója, aki lehet, hogy már nem is tekinthető sleepernek, de az FK! szerkesztőségben olyan szinten szerelmesek vagyunk belé, hogy nem tudjuk kihagyni a listáról. Johnsonnak kellett ugyan egy fél szezon, hogy belerázódjon az NFL-be, de ezt követően nagyon jól megtalálta az összhangot Bridgewaterrel, és az újjáéledő Vikings offense alapemberé vált. Bár hivatalosan Mike Wallace mögött csak a 2. számú elkapó Minnesotában, egyáltalán nem lennénk meglepve, ha megelőzné az öreg primadonnát az év végi elszámolásban.
John Brown – Cardinals
ADP: 8. kör
Carson Palmer visszatérésével (és Lindley Bostonba igazolásával) fellégezhetnek a Cardinals szurkolói és elkapói, hiszen újra érdemi passzjátékot láthatunk majd a sivatagban. John Brown tavaly a pintyek 3. számú elkapójaként kezdte el az évet, és az irányítóhelyzet összeomlása mellett is 700 yardot és 5 TD-t rakott össze, így igazi QB-val ennél még jobb teljesítményre számíthat. Brown értékét növeli az is, hogy Fitzgeraldot azért szép lassan megeszik az évek, Michael Floyd pedig kézsérülései mellett rajongója a 0 pontos fantasy meccseknek, így a passzkosárból bőségesen fog jutni a másodéves elkapónak.
Marvin Jones – Bengals
ADP: 10. kör
A Bengals elkapójáról – Woodheadhez hasonlóan – a jól sikerült 2013-as szezont követő sérülés miatt kihagyott 2014 után megfeledkezni látszik a fantasy világ, ami számunkra igazán jó hír. A negyedéves elkapó 2013-ban 10 TD-t szerzett, és simán elfoglalta a kettes számú elkapó pozícióját – véleményem szerint Mohamed Sanuval szemben erre idén is könnyen képes lehet, és egy 8 TD körüli termelést is bele tudok látni Jonesba.
Michael Crabtree – Raiders
ADP: 12. kör
A következő jelöltünk szintén egy újjáéledő offense-ben keresi a helyét: Crabtree 6 San Fransiscoban töltött évet követően az öböl másik oldalára költözött, hogy csatlakozzon a szépen lassan egészen vonzóvá váló oaklandi támadósorhoz. Bár úgy tűnik, hogy az első számú elkapó szerepkörét az össze-vissza dicsért (jogosan) Amari Coopernek osztják ki, Crabtree természetesen megkapja a pálya másik oldalát. Az eddigi edzőtábori hírek alapján Carral hamar egy hullámhosszra került a veterán, így amennyiben valóban beindul a Raiders szekere, úgy a csapatom FLEX pozíciójában szívesen látnám a játékost.
– TE –
Delanie Walker – Titans
ADP: 9. kör
Könnyen lehet, hogy Delanie Walker a sleeper pick archeotípusa, hiszen mostanság a Tennesse-ből jövő játékosokra leginkább ásítani tudunk egyet. Pedig Walkernél lehet érdemes óvatosnak lenni az ásítással, ugyanis tavaly a 9. legjobban teljesítő fantasy tight end volt, aki ráadásul csapata legeredményesebb elkapójaként zárt 890 yarddal. TE mivoltához képest ráadásul eddig is aránylag konzisztens teljesítményt is nyújtott, ami Mariota érkezesével tovább javulhat, így a 8-9. kör környékén semmiképpen se féljünk lecsapni a veteránra.
Tyler Eifert – Bengals
ADP: 12. kör
A harcedzett veterán után egy harmadéves játékost ajánlunk a TE posztra: a tavalyi sérülés miatt szinte teljesen kihagyott szezon után sokan várnak áttörést a Bengals játékosától. Bár kisebb rémhírek szárnyra kaptak az egészségével kapcsolatban, az edzőtáborból érkező hírek ezt cáfolják, sőt – a témában elfogulatlanak mondjuk nehezen tekinthető – Bengals.com szerint senki sem képes levédekezni Eifertet az edzőtáborban. Mivel Jermaine Gresham felszabadulásával Eifert gyakorlatilag megörökölte a kezdő pozíciót, jó eséllyel pályázhat Dalton kegyeire és a TE-lista Top 10-ére – csak nehogy aztán pont a már megénekelt Marvin Jones elől lopja el a lehetőségeket!
