Meglepetésekkel teli MNF rajt

A szokásostól eltérően az első héten két mérkőzés is terítékre került a Monday Night Football keretében. Mindkét találkozó nem várt izgalmakat és fordulatokat tartogatott azoknak, akik nem voltak restek végig ülni őket.

Philadelphia Eagles – Atlanta Falcons 24-26

Nagyon kétarcú volt ez a mérkőzés, az első félidőt a sokat hibázó Falcons offense uralta, és egy meglehetősen biztató 20-3-as vezetéssel mehettek pihenni. A támadók lelke a méltán dicsőített Julio Jones volt, aki tavalyi formáját kitűnően mentette át erre a szezonra is. 9 elkapásból 141 yardot és 2 TD-t ért el, ezzel ő lett az MNF történetének negyedik olyan elkapója, aki szezonnyitón tudott két hatpontos szerezni. Továbbra is ő Matt Ryan legveszélyesebb célpontja, és ezzel a fantasy tulajok egyik kedvence. S bár az red zone offense többször is akadozott a Falconsnál, ez is bőven elég volt a teljesen impotens Eagles offense ellen. A védelem alapvetően is jól muzsikált a labda atlantai oldalán, sacket ugyan nem sikerült szerezni, de rendesen megcsapkodták Bradfordot. Jól működött a futás és passz elleni védekezés, látszott a játékosokon, hogy élvezettel, feltüzelve játszanak, ez mindenképpen jó előjel lehet a szezon további részére.

Nem úgy a másik oldalon, mert hogy Chip Kelly brigádja nem hogy az öltözőben maradt, hanem egyenesen Pennsylvania államban. Teljesen fogalmatlan volt az egész offense, az első félidőben kemény 6 db first downra futotta a hírhedt támadóktól. Nem ültek a passzok, nem működött a futás, az egyetlen pozitívum, hogy a védelembe frissen szerzett Kiko Alonsónak hála nem kaptak még több pontot, parádésan húzta le az end zone-ban Ryan passzát.

Aztán jött a nagyszünet és teljesen megváltozott a játék, az Eagles felébredt, megrázta magát és ellentmondást nem tűrő drive-okat vezetett, amiket az egész meccsen elvártunk volna tőlük. DeMarco Murray kétszer, míg Ryan Mathews egyszer gyötörte be a labdát hatpontost érően, míg a leült Falcons offense-nek csak egy mezőnygólra futotta, máris 24-23-as vezetést könyvelhetett el Kelly. Ezt követően egy 51 yardos drive végén Matt Bryant volt sikeres, 24-26-ra módosítva az állást. És itt jött a villámcsapás, 2,5 perccel a vége előtt, negyedik és egynél Kellyék nem tudták eldönteni mi legyen, végül jelentős késlekedéssel beküldték Parkey-t egy 44 yardos kísérlethez, de a sebtiben kivitelezett rúgás mellé szállt. Itt halkan megjegyzem, hogy a minimum az lett volna, hogy időt kérnek és nyugodt körülményeket biztosítanak szerencsétlen kickernek, de a nagy kapkodásban ez is elmaradt (bár Dani ezzel nem ért egyet).

De itt még Fortuna adott egy lehetőséget az Eaglesnek a győzelem megszerzéséhez, Malcolm Jenkins hathatós közreműködésével three and outtal leparancsolták a Falconst, és jöhetett a Bradford vezette game winning drive, amihez elég lett volna mezőnygól távolságig elvinni a csapatot. Nem jött össze, az első first down elérése előtt Mathewst vette célba Bradford, az elkapható labda igen szerencsétlenül pattant tovább és a szemfülesen érkező Allen köszönte szépen a picket, egyből hasra vágta magát, esélyt sem hagyva a Philly győzelmének.

17 pontos hátrányból villám startot vett az Eagles a második játékrészben, de a nagy rohanásban a saját lábukban estek pofára, holott ott volt a győzelem szinte már a zsebükben. Ennek ellenére nem kell leírni Kellyéket, lesz ez még jobb is, a biztató jelek megvannak. Csak azzal a fránya secondaryvel kéne kezdeni valamit, mert nem csak Julio Jones az egyetlen potens elkapó a ligában.

Minnesota Vikings – San Francisco 49ers 3-20

Az előző mérkőzéshez képest ez a találkozó annyi drámát nem hozott, ellenben nem kevésbé meglepő végeredmény született. A mérkőzés nagyon nyögve nyelősen indult mindkét oldalon, 6 puntot, egy kihagyott és egy blokkolt mezőnygólt voltak képesek elérni a csapatok. Bridgewater szemén mintha köd ült volna, akkora homályokat dobott sokszor, hogy arra még Geno Smith is csettintett volna. Ha véletlen elkapót talált a labdája, akkor azok annyira meglepődtek, hogy gyorsan el is droppolták azt. A futások se ültek, az agyon sajnált 9ers védelem minden kísérletet hamvában fojtott el.

Nem volt jobb a helyzet a másik oldalon se. Hiába Kurt Warner mentorálása, Kaepernick dobómozdulata még mindig olyan, mintha téglát hajítana, de e mellé legalább még nem is pontos. Aztán a félidő vége előtti 9ers drive-ban rájöttek a Vikings védelem gyengéjére, akit Carlos Hyde-nak hívnak.

Hyde pedig megérezte a vérszagot és egymaga gyalulta földbe a teljes Vikings védelmet. Kétszer sikerült TD-vel befejezni a futásait, továbbá Dawson kétszer sikeresen betalált a póznák közé, ezzel beállítva a 20 pontos végeredményt. Hyde remekléséhez hozzátartozik, hogy a fal remekül blokkolt neki, ha éppen nem, akkor második szándékból is fontos yardokat szerzett (többek közt egy TD-t is így gyötört be). 2,6 yardot sikerült megtennie az első kontakt előtt, ami egész csinos adat. 168 yardjából 77-et az első ütés után szerzett, ami jól mutatja a Vikings védők elánját.

Meglehetősen unalmasra sikeredett mérkőzés volt, aminek kapcsán nem lehet eldönteni, hogy a tényleg előre eltemetett 49ers védelem lepi majd meg az egész ligát, vagy a Vikings csapata fogott ki egy botrányosan rossz napot. Az Aranyásóknál érdemes lesz megtanulni Aaron Lynch nevét, a másodéves linebacker remekül támadta a sokszor teljesen megzavarodott Vikings támadófalat, igaz csak 1 sacket sikerült szereznie, de további kétszer megütötte Bridgewatert és két tackle-for-losst is bemutatott.

Szót kell még ejteni a nagy reményekkel visszatérő Adrian Petersonról is. Aki minden volt visszatérése örömére, csak Terminátor nem, egy-két szép megmozdulástól eltekintve teljesen beleszürkült a játékba. Persze ez még csak az első hét, semmi ok az aggodalomra, valószínűleg nem ezt a visszafogott (értsd nulla) teljesítményt fogjuk tőle látni a jövőben.

Izgalmasan alakultak az első MNF mérkőzések, és a jövőben már csak egy mérkőzés lesz ezeken a jeles napokon, reméljük az Eagles – Falcons derbihez hasonló izgalmakban lehet része annak, aki vállalja a virrasztást.