Cutler történelmi TD-je

Mindkét együttes két győzelmet szerzett az eddigi mérkőzésein, a Chargers 2-6-os, míg a Bears 2-5-ös mérleggel várta ezt a primetime összecsapást. Ennek ellenére egy változatos, viszonylag izgalmas mérkőzést sikerült prezentálni a nagyérdemű számára, semleges szurkolóként is érdemes volt fennmaradni a kései időpont ellenére.

A mérkőzés sok hibával, meglehetősen döcögősen kezdődött. kellett egy kis idő, amíg a támadók felveszik a ritmust, mind a három turnover a mérkőzés első felében esett, kettő meglehetősen korán.

Ez betudható annak, hogy mindkét oldalon rengeteg sérülés nehezítette az offense-ek dolgát. Cutlerék csapatából hiányzik ugye Matt Forte és Eddie Royal és Rivers sem dúskál a célpontokban, ráadásul rögtön a mérkőzés elején egy csúnya kézsérülés miatt Malcom Floyd is kiesett.

Ennek megfelelően a mérkőzés meglehetősen egyhangúan kezdődött, Cutler passzaival rendre Jefferyt kereste, akivel nem találta az összhangot a meccs korai szakaszában és az újonc futó, Jeremy Langford sem tudta kisegíteni a passzjátékot. A Chargers fegyvertára Danny Woodheadnek és Antonio Gatesnek hála egy csöppet impresszívebbnek tűnt. Rögtön az első drive végén TD-t ünnepelhetett a hazai együttes, míg Cutlerék csak egy kihagyott mezőnygólt bírtak felmutatni.

Ezt követően a Chargers gépezete is elkezdett akadozni, Rivers zsinórban három incomplete passza után puntolhattak egyet, majd egy gyors 3 and out után újra megkapták a labdát. Ekkor esett a második turnover, egy sikeres passzt követően Inman kezéből Porter sodorta ki a labdát, és mivel már bőven birtokolta azt, helyes ítélet született. Cutler viszont nem tudott élni a lehetőséggel, avagy a fairplay szellemében rögtön vissza kívánta azt adni a vendéglátó csapatnak, ám a tervbe egy kis hiba csúszott. Ugyanis a Jefferynek szánt passzt Jason Verrett egyenesen az end zone-ig hordta vissza, de mivel az extra pont kimaradt, “csak” hat pont volt a jutalom, 13-0 a Chargersnek.

Ezen a pontján a mérkőzésnek nem nagyon látszott, hogy a Bears itt akármit is el tud érni. A támadásaik rendre befulladtak, Cutler egyetlen valamire való elkapójával sem találta az összhangot. Aztán a pick6 után rögtön sikerült egy egész pofás drive-ot felépíteni, aminek a végén egy tükörsima TD-t kapott Bennett, a mérkőzés újra nyitott lett.

Mellesleg ezzel a passzal Cutler egy újabb Bears rekordot döntött meg, ez volt a 138. TD passza a legendás alakulatnál, ezzel Sid Luckman 65 éves rekordját adta át a múltnak. Ebben az az érdekes, hogy ennyi ideig állt ez a rekord, hiszen azóta bőven a passzjátékok uralják a ligát, Sid Luckman meg gyakorlatilag az első úttörők közé tartozik.

A második félidőre Cutler elbeszélgetett a route running alapjairól Jefferyvel, Langford is kicsit összekapta magát, ezeknek köszönhetően élet és dinamika költözött a Bears támadójátékába. A mérkőzés második felében ugyan csak 3 drive-ot vezetett a Bears, de ebből kettő TD lett, ami végül elégnek bizonyult a végelszámolásnál. A game winning TD-t Zach Miller húzta le, nem is akárhogyan, erre még Beckham is elismerően csettintene:

Ez volt Cutler 12. győzelmet érő TD átadása, amivel vezeti a ligát 2009 óta, amióta a Bears játékosa lett. Ehhez persze kellett az is, hogy Riversék teljesen leblokkoljanak, egy mezőnygólon kívül semmit nem tudtak felmutatni. Az utolsó drive-jukat Lamarr Houston zúzta szét, kétszer is sackelte Rivers, amiután a 4th and 23 már nem jött össze. Ez a kettő volt a Bears összes sackje a mérkőzésen, de a lehető legjobbkor jött.

Nagyon kellett a győzelemhez, hogy Cutler és Jeffery között működjön a passzjáték, a kezdeti 0/3 után megrázták magukat és végül 151 yardig jutott az elkapó. Az újonc Langford legnagyobb fegyverténye, hogy lejátszotta a pályáról a Chargers elsőkörös választottját, az eddig totálisan befürdő Melvin Gordont, aki újfent 3 yardot se bírt átlagolni. A védelmére legyen mondva, a Chargers fala sem sok segítséget nyújtott neki.

A Chargers immár 2-7-es mérleggel áll a az AFC West utolsó helyén, hiába minden évben a nagy álmok a rájátszásról, idén biztosan nem fog összejönni. Pedig a játékosállomány nem indokolja az ennyire rossz szereplést. Idén már nem egy vezetőedző került lapátra szezon közben, Mike McCoy boldog lehet, ha a black monday-ig kihúzza, de a GM, Tom Telesco széke is igen csak remegni látszik sorozatos rossz döntései miatt.