FA-értékelő – Nem emiatt lesz bajnok a Steelers

A Pittsburgh Steelers is azon csapatok közé tartozik, melyek kis mozgástérrel, közel $7 000 000-ral vágtak neki a 2016-os szabadügynök piac nyitásának. Nos, ez az összeg nem sok mindenre elég, ha a csapatunkat egy lépéssel közelebb szeretnénk juttatni a Lombardi trófeáig. Ennek megfelelően nem is érkezett elit, nagynevű játékos, de a távozók között találunk olyat, akinek az elvesztése érzékenyen érintheti az egész csapatot.

Azt gondolom megegyezhetünk abban, hogy a legfontosabb távozó a baloldali tackle, Kelvin Beachum, aki nem kevés pénzért váltott csapatot, és tette át székhelyét a napfényes Jacksonville-be. Habár egész jól sikerült őt pótolni a sérülése után, azért Big Ben nem mondott volna nemet egy 2014-es formában lévő Beachumra idén sem, így komoly veszteségként tekinthetünk a LT kiválására. Szintén a távozók sorába tartozik egy másik falember, a DE/DT Steve McLendon, aki a New York Jets tagja lesz az elkövetkezendő három szezonban. McLendon legfőbb baja az volt az elmúlt szezonban, szezonokban, hogy kevés játékidőhöz jutott, sokat rotálták a falban, elégedetlen volt a szerepkörével, és mindehhez túl sok pénzért írt volna alá újra Pittsburghben. Kevin Colbert köszönte szépen, nem kért belőle, és azt gondolom, hogy nem érte érzékeny veszteség a csapatot, akár a Draftról is gond nélkül fogják tudni pótolni őt, hiszen idén a védőfal – és annak is a belső része – bizonyul a legmélyebb pozíciónak.

A védelemből távozott továbbá Antwon Blake és Sean Spence, mindketten korábbi mesterük jelenlegi munkaadójához, a Titanshez mentek. Spence inkább csak epizódszereplő volt tavaly az acélosok védelmében, nem különösebb veszteség a távozása, ahogy Blake után se fognak sokan könnycseppeket potyogtatni, hiszen nem egy meccsen volt teljesen vakon a CB, ennek ellenére Tomlin több, mint 1000 snapre engedte fel a pályára. Említésre méltó még a futó Jordan Todman távozása is, aki ugyan csak D-Will kiesése után jutott szóhoz (és akkor se sokhoz), de mindenképpen érdekes, mit tervez vele a Colts.

Az érkezők listája némiképp izgalmasabb képet fest, mint a távozóké, hiszen a Steelersnek is sikerült legalább egy „szemöldökráncolós” igazolást nyélbe ütnie. Érkezett ugyanis Ladarius Green, a Chargers csere TE-je, ami önmagában nem egy rossz húzás, mert egy nagyon jó képességű és tehetséges játékosról beszélünk, de a rááldozott pénz (20 millió $) nem mondható kevésnek, annak fényében, hogy Todd Haley mennyire szereti bevonni a játékba a tight endeket. Mentségére szóljon a FO-nak, hogy csupán 4,75M dollár a garantált tartalom, így vállalhatónak tekinthető a tranzakció. Beachum pótlására ékezett Denverből a szintén LT Ryan Harris, aki már nem mai srác, és neki is akadt bőven gondja a sérülésekkel, de egészen jutányos áron írt alá, a szerződés teljes értéke nem éri el a $4 milliót, ami két évet tekintve szinte bagónak minősül. Egy sokat látott tackle sose rossz a csapatban, de az világos mindenki számára, hogy nem lesz hosszú távú megoldás, el fog még kelleni az erősítés a Draftról.

A maradók közül az egyik legfontosabb a 31 éves William Gay, akit tovább három évre kötött le a Steelers, hogy újra megpróbálja gatyába rázni a szedett-vetett DB sorát. Fontos lépés ez, hiszen ő volt a legmegbízhatóbb DB a csapatban, és rajta kívül nem sokan rendelkeznek tapasztalattal ezt a csapategységet tekintve. A másik legfontosabb maradó Ramon Foster, aki talán a legkevésbé sérülékeny és leginkább megbízható belső támadófalembere a pittsburghi alakulatnak. Gayhez hasonlóan ő is további három szezonra írt alá, közel 10 millió zöldhasúért, és ezzel a legtöbb pénzt kereső visszaigazolt játékos lett. Érdemes még néhány szót ejteni Robert Goldenről és Darrius Heyward-Beyről, akik szintén új, három évre szóló szerződést kaptak. Golden viszonylag tapasztalatlan, inkább a speciális egységben szerepelt, de láthat benne valamit a csapatvezetés, ha közel 5 milliót ad neki, kíváncsian várom, mi sül ki belőle. DHB-t pedig nem nagyon kell bemutatni, veterán elkapó, aki ebben a rendszerben csak kiegészítő, több nem is nagyon tudna lenni, de most felértékelődhet a szerepe Martavis Bryant egyéves eltiltásával, így összességében nem rossz húzás a megtartása annak tükrében, hogy összesen 400 000 dollárt tudhat garantáltan magáénak.

Az idei FA-igazolásokból is látszik, hogy fekete-sárga alakulat hosszú távon a fiatalításban látja a megoldást, főleg a védelem terén, ahol ordas nagy lyukak tátongnak, gondolok itt leginkább a cornerback posztra. Sok mozgásterük nem volt ebben az évben sem, a nagyobb pénzek le vannak kötve náluk is, tehát az első számú megújulási lehetőség csak a Draft lehet, ahol prioritást megint a védelemnek kell élveznie. Mindezért úgy gondolom, hogy átlagosnak mondható a szabadügynök piaci tevékenységük, még Beachum elvesztésével is.

Értékelés: C