Charles Woodson 18 éve

Amikor a 16. heti Chargers – Raiders összefoglaló megírásánál tettem egy felelőtlen ígéretet, hogy az FK! hamarosan külön cikkben búcsúzik el Charles Woodsontól, akkor még nem sejtettem, hogy pont én leszek az a szerencsés, aki ezt az írást el fogja készíteni. Ezt a házi feladatot azonban csöppet sem bántam, hiszen egy olyan sokrétű és különleges játékosról, mint Woodson, igazából élmény írni. A 18 NFL-ben eltöltött szezon tiszteletére 18 pontban foglaltam össze a legfontosabb tényeket és érdekességeket az utóbbi évtizedek legmeghatározóbb védőjátékosáról.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

1. Woodson 1976-ban született az ohioi Fremontban, ahol a helyi középiskola sztárjaként a foci mellett kosárlabdával és atlétikával is foglalkozott. Végzős korára a futball már országos ismertséget is hozott számára: a futóként szereplő játékos számos iskolai csúcsot döntött meg (2028 yard 218 carryből), aminek köszönhetően Ohio állam legjobb középiskolai játékosának és az All-American csapat tagjának választották 1994-ben.

2. Ilyen ajánlólevéllel az egyetemek természetesen sorban álltak az ösztöndíjaikkal, és végül kisebb meglepetésre a helyi ász Ohio State helyett a Michigan Wolverines ajánlatát fogadta el Woodson. A döntésben szerepet játszhatott az, hogy bátyja révén ő is Wolverines-szurkoló volt, de az is érdekes aspektus, hogy a Michigan védőként számolt Woodsonnal, aki végzősként több alkalommal is defense oldalon lépett pályára, és elmondása szerint kifejezetten élvezte annak agresszivitását.

3. A támadó és védő szerepek kettőssége Woodson NFL előtti karrierjét végigkísérte: az elsőéves játékos a Michigan edzőtáborának második hetére meg is szerezte a kezdő CB pozíciót, de a labdaérzéke és adottságai nem hagyták nyugodni az offenzív koordinátorokat, és második évétől kezdve elkapóként is alkalmazta csapata. A beilleszkedés természetesen nem ment nehezen a játékos számára: freshman évében a Michigan-Ohio rangadón két interceptiont szerezve segítette csapatát győzelemhez.

4. Az 1997-es szezonban aztán tényleg minden összejön: Woodson cornerbackként, meccsenként 10 snap erejéig elkapóként és visszahordóként is közreműködött a Wolverines veretlen szezonjában, mely végül a Rose Bowl megnyerésével és nemzeti bajnoki címmel zárult. A szezonban nyújtott kimagasló teljesítményt a Heisman-trófea odaítélése koronázta meg (a szavazáson egy bizonyos Peyton Manninget előzött meg), ezzel mindezidáig ő az egyetlen védőjátékos, aki megkapta ezt az elismerést.

5. Mivel az egyetemi foci már nem jelentett kihívást Woodson számára, bejelentkezett az 1998-as draftra, ahol az Oakland Raiders a negyedik helyen választotta ki. Gyors magyarázat: az első két cetlivel a class két legjobb QB prospectje, Peyton Manning és Ryan Leaf került kiválasztásra, a 3. opciót birtokló Cardinals pedig nagyobb neednek látta a linebacker pozíciót, így a csapat utóbbi évtizedeinek legnagyobb bustjaként nyilvántartott Andre Wadsworth-öt választották.

6. Különösebb meglepetést nem okozok azzal, hogy Woodson azonnal átvette az egyik kezdő CB posztot, hogy aztán újonc szezonja valamennyi mérkőzésén kezdjen – 1971 óta ő volt az első ilyen Raiders játékos. Woodson számára nem okozott nehézséget az NFL tempója: első évében 5 interceptiont (ebből egy TD-t) és 1 fumble-t szerzett, amivel kiérdemelte a Defensive Rookie of the Year címet. A játékos nem volt elájulva saját teljesítményéről, ő B- érdemjeggyel és „lehettem volna jobb is” megjegyzéssel értékelte a szezont.

7. További oaklandi mérkőzésein igyekezett komolyan venni saját kritikáit, és első négy szezonjában valamennyi mérkőzésen kezdett, és 2002-ben is csak a kiújuló vállsérülése tudta eltávolítani a pályáról a játékost. A felépülő Woodson közreműködött a Raiders playoff menetelésében, a Tampa elleni Super Bowlon pedig rögtön az első drive-ban interceptiont is szerzett, de Gruden tudása ellen nem volt ellenszere csapatának, így első nagydöntőjében alulmaradt.

8. A Raidersnek valószínűleg nagyobb esélye lett volna a győzelemre egy évvel korábban, de a legendás 2001-es AFC döntőből végül a Patriots jutott a Super Bowlba. Igen, ez az a bizonyos „tuck rule” game, amikor is 2 perccel a mérkőzés vége előtt a blitzben érkező Woodson sack-fumble-t érően szerelte a passzolni készülő Bradyt, de a – véleményem szerint rettenetes – szabály alapján a bírók végül érvénytelenítették a pályán hozott döntést, és visszaadták a labdát a Patriotsnak.

9. A Raiders aranykorszakának lezárulásával Woodson karrierje is törést szenvedett el, a játékos nem találta a közös hangot az edzői stábbal, a 2004-es és 2005-ös szezonokban pedig sérülések miatt fejezte be hamarabb a szezont. Két franchise tages év után egyre reálisabbá vált a csapatváltás, így végül 2006 áprilisában egy 7 éves 52 milliós szerződéssel Green Baybe szerződött. Elmondása szerint az offseasonben nem rajongott különösebben azért, hogy a napfényes Californiából a vidéki Wisconsinba kerüljön, de mivel más csapat nem adott reális ajánlatot érte, így nem is volt más választása.

10. A kényszer szülte döntés aztán idővel megédesedett, hiszen a következő 6 évben kezdőként lépett pályára a Packersben, és a statisztikák szempontjából is megugrott a teljesítménye, hiszen átlagosan 6 interceptiont szerzett évente, 2009-ben pedig 9 INT-ig és 3 TD-ig jutott. (Kerüljön ide egy zárójeles félmondat arról, hogy a defensive backek esetében mindig csalóka a számokat nézni, hiszen elvileg egy igazán elit CB-re nem is mernek passzolni az ellenfél irányítói.) A kiugró védelmi teljesítmény mellett Green Bayben visszaköszönt Woodson sokoldalúsága is, hiszen 2006-ban és 2007-ben csapata kezdő punt visszahordójaként is közreműködött.

11. A 2010-es Bears – Packers NFC döntő előtt Barack Obama azt nyilatkozta, hogy Bears-drukkerként csak csapata szereplése esetén akarná megnézni a Super Bowlt. Woodson reagált az elnöki kritikára, és jelezte, hogy amennyiben az elnök nem jön hozzájuk, ők fognak az elnökhöz menni: a Packers előbb legyőzte hazai pályán a Bearst, majd a Super Bowlon a Steelerst is legyűrte. Woodson ugyan a győzelmet már a pálya széléről ünnepelte, miután a mérkőzésen a kulcscsontját törte egy sikeresen levédekezett passzkísérletnél. A hagyományos elnöki viziten Woodson nem mulasztotta el, hogy visszavágjon az elnöknek, és egy Packers tulajdoni lapot adott Obamának, aki ezután csak annyit mondott: „Én is megtanultam, amit sok irányító már régóta tud: ne szórakozz Charles Woodsonnal!”

12. Egy Super Bowl-gyűrű gyönyörű befejezése lehetne egy 34 éves játékos karrierjének, de Woodsonnak esze ágában sem jutott abbahagyni: az SB-hangover évében 7 interceptiont szerzett. 2012-ben aztán újabb kihívás következett: a Nick Collins kiesésével megüresedő safety posztra Woodsont szánta a Packers, aki egy pillanatig sem ódzkodott a váltástól, és csak annyit reagált, hogy „csak focizik tovább”. Új szerepébe hamar belerázódott, és rögtön az első mérkőzésén fumble-t harcolt ki, de a szezon közepén kiújuló kulcscsont-sérülést követően nem csak a 2012-es szezontól, de Green Baytől is idejekorán búcsúznia kellett.

13. Szerencsére pont volt egy csapat, amely épp safety hiánnyal küszködött, Woodsonnak pedig nem kellett kétszer meghallgatnia a Raiders hívását, hamarosan alá is írta az egyéves szerződést korábbi csapatával, hogy aztán a lehetséges 1074 snapből 1067-et a pályán töltsön – 37 évesen. A sikeres visszatérést két további szerződés-hosszabbítás követte, amelyek eredményeként a 2015-ös szezont 39 évesen strong safetyként játszotta végig a játékos. Ezzel az utolsó váltással egyébként jegyzett karrierje (RB, CB, PR, WR, FS, SS) 6. különböző posztján bizonyított sikerrel a polihisztor!

14. Az életút leírása során szándékosan nem mentem bele az elismerések és rekordok hosszú listájába, de most már nem tudom hova halogatni, először jöjjenek az elismerések! Woodson egyike annak a kevés játékosnak, aki három évtizedben is bekerült a Pro Bowlba (összesen 9-szer, többek közt első és utolsó évében is!), 4-szer a First All-Pro, 3-szor pedig a Second All-Pro csapatba került, a ligát kétszer vezette interceptionökben, 2009-ben pedig az NFL legjobb védőjátékosának választották.

15. Egyedülállóan hosszú karrierje során 65 interceptiont szerzett, amivel a 6. az örökranglistán, viszont a megszerzett labdákkal ügyesen gazdálkodott, hiszen holtversenyben ő rendelkezik a legtöbb defensive touchdownnal (13-mal, igaz, ebből kettőt fumble-ből szedett össze). A kiváló coverage teljesítmény mellett a blitz sem volt idegen számára, amit az is bizonyít, hogy ő az NFL egyetlen játékosa, aki több, mint 50 interceptionnel és 20 sackkel rendelkezik.

16. Bár az NFL elhagyása 18 év után biztosan jelentős hiányérzetet jelent majd Woodson számára, legalább több időt számíthat majd hobbijára, a californiai Napa-völgyben működő borászatára. A „Twentyfour by Charles Woodson” elnevezésű bort egyelőre még csak kis körben palackozzák, ugyanis a liga nem rajongója az alkoholos italok reklámozásának, de a visszavonulást követően ilyen korlátozásokkal nem kell majd bajlódnia a lelkes borásznak. Woodson természetesen készült B-tervvel (ha esetleg a borászat mégse válna be), hiszen már ügynököt is szerződtetett, hogy a várható kommentátori szerepvállalását elősegítse.

17. Na, de térjünk vissza a pályára, hiszen a 2015-ös év az új poszton túl még tartogatott kihívásokat Woodson számára. A Heisman-trófea elnyerésekor sokan felrótták, hogy Peyton Manning jobban megérdemelte volna a trófeát, így a játékos régóta szeretett volna visszavágni Manningnek a pályán, amire a két játékos AFC Westbe kerülésével végül 2013-ban újra megnőtt az esély. Négy sikertelen mérkőzés után végül az idei első Raiders-Broncoson megtört a jég, és Woodson interceptiont szerzett Manning ellen – ha lúd, legyen kövér, kétszer.

18. Az idő vasfoga azonban még az elnyűhetetlen játékosokat sem kíméli, 2015. december 21-én megérkezett az a bejelentés, amire már régóta számítottunk, Woodson bejelentette szezon végi visszavonulását. A Raiders mindent megtett azért, hogy a búcsú emlékezetes legyen, a Chargers elleni hazai búcsúmeccsen a hosszabbításban a támadósorba küldték fel Woodsont – sajnos a playből nem sikerült pozitív yardokat hozni, de legalább a csapat győzni tudott. A 17. héten végül sikerült keretbe foglalni ezt az elképesztő karrierjét: az újonc Woodson első NFL-meccsén 1998-ban az Arrowhead stadionban debültált, hogy aztán 253 mérkőzéssel később ugyanitt vegye le a sisakját utoljára. „Mindent beleadtam, amit tudtam” – nyilatkozta karrierjéről a mérkőzés után.

Ez volt tehát Charles Woodson karrierje dióhéjban – 18 év, 254 mérkőzés és 63 interception után búcsúzik az utóbbi évtizedek egyik legmeghatározóbb védőjátékosa. Sok sikert kívánunk a játékosnak az NFL utáni élethez, de azért biztos vagyok abban, hogy még a pályán is találkozunk: például a 2021-es szezon Hall of Fame mérkőzésén.

[/ppp_patron_only]