Összefoglaló
A Sólymok belepiszkítottak az ünneplésbe
Idén volt tíz éve, hogy a Saints, a futball és az élet visszatért New Orleansba a Katrina hurrikán pusztítása után. Ráadásul pont a Falcons ellen játszottak, pont mint annak idején. Ennek megfelelően minden Saints fanatikus ünnepi hangulatban volt, bár ezúttal a Sólymok nem voltak jó vendégek. Értékeljünk és díjazzunk!
A mérkőzés legjobbja: Devonta Freeman
A Saints védelme borzalmas. Egyszerűen pocsék. Egy közepes védelemmel ez a Saints offense Super Bowl esélyes lehetne, így viszont 0-3-mal áll. Ettől függetlenül, ha valaki 10,8 yardos átlaggal fut, annak kijár a dicséret. A Bucs ellen Freeman még csak 1,8-as átlaggal futott, a Raiders ellen már 5,5-össel, tehát kezdi elkapni a fonalat. Ezen kívül volt még 55 elkapott yardja is 1 TD-vel, tehát 207 total yarddal és TD-vel fejezte be a mérkőzést. Hozzá kell tenni, hogy Tevin Coleman három TD futást is elvett tőle. Összességében a két futó 194 futott és 102 elkapott, azaz 296 (!!!) yardot, valamint 4 total touchdownt tett be a közösbe. Elképesztő teljesítmény.
Bár nem játszott lehengerlően, azért Matt Ryant is érdemes kiemelni, aki mellőzte az idióta hibáit és egy okos játékkal egy remek meccset tudhat maga mögött. Mondjuk sok védelem nincs mögötte sem (ahogy számoltam, eddig mindegyik bekapott TD-jük legalább 70-75 yardos drive után született), de összességében eddig MVP formában játszik, ami akár elég lehet a rájátszásra is: három mérkőzés után 970 yard, 7-1-es TD-INT arány és 119-es passer ratingje van.
A mérkőzés legrosszabbja: mindenki a Saintsnél az offense-en kívül
Brees egy jó napot zárt, 376 yardja és 3 TD-je volt, valamint egy interceptionje egy felpattanó labdából (igaz, abból pick-six lett). Feltett 32 pontot a táblára, ami egy normális védelemmel elég lett volna a győzelemhez. De ezzel a védelemmel akár az 1/1-es pickre is rámehet a csapat. A Falconsnak mindössze kétszer kellett puntolnia, az egyikből még az első félidőben összeszerencsétlenkedett a visszahordó és a belé rohanó csapattársa egy fumble-t, ami az eredményt látva sorsdöntő volt.
A legnagyobb csalódás: Julio Jones
Mondhatnám azt is, hogy a Saints ezt az egyet jól csinálta, 1 elkapáson tartotta a liga egyik legjobb elkapóját. A harmadik negyedben így nézett ki a kép:
Freeman és Coleman volt a csapat két legjobb elkapója, összesen 8 játékosnak volt elkapott passza.
A legfurább jelenet: John Kuhn TD
Kuhn kilenc szezont húzott le Green Bayben, ahol ikonná nőtte ki magát. Teljesen bizarr látvány volt, hogy a Saintsnek futott TD-t.
A legszebb játék:
A legjobb edzői döntés: bevállalt 4. kísérletek
Dan Quinn nagyon érezte az erőt, ugyanis neki ment kétszer is a negyedik kísérletnek, pedig nem lett volna oka rá. Mondhatjuk, az ezek után szerzett pontok jelentették a különbséget a két csapat között.
Fantasy értékelés:
Julio Jones égbekiáltó csalódás volt a mérkőzésen, ha még egy labdát elkap, akkor két ligámban is győztem volna. Bizonyára rengeteg fantasy tulaj fogta is a fejét miatta, az 1,6 pontja után sírógörcs kerülget.
Tevin Colemant lassan elsőszámú futóként is lehet használni, aki eddig nem kapta fel, annak ezután a mérkőzés után kötelező. Illetve végre Freeman is méltóztatott jól játszani, ha már első körös rankingot kapott.
Coby Fleener az első két meccsen 3 elkapást és 35 yardot szerzett, a Falcons ellen pedig 7 elkapásból 109 yard és egy TD jött össze neki. Ez a minimum Brees mellett, bár eddig inkább azt a képet erősítette, hogy tényleg egy középszerű, de agyonfizetett TE.
Végül pedig jöjjön az a Falcons védő, akit könnyen a mérkőzés legjobbjának is megválaszthattam volna (de nem tettem, mert miatta buktam): Deion Jones. A rookie védő 8 solo és egy assist tackle-t szerzett, valamint volt egy interceptionje is, amit visszahordott TD-re. Lenyűgöző teljesítmény a pályán és fantasyban egyaránt.