Összefoglaló
Kinyílt a los angelesi gólzsák
A szorosak
Indianapolis Colts – San Diego Chargers 26-22
A vártnál kissé pontszegényebb összecsapást játszottak Indianapolisban a felek, melynek jórészt két oka volt. A Chargers nem tudta pótolni a támadósor hiányzóit, másrészt a megtizedelt San Diegói elkapók és futók ellen a Colts secondary, ahol nagyjából a cserék cseréinek a cseréi játszanak, összeszedte magát, és egy teljesen vállalható meccset hoztak le. A Chargers még 19-13-ra és 22-20-ra is vezetett a második félidőben, de végül Luck karrierje 15. game-winning drive-jával a Colts behúzta az idei első győzelmét. Luckon meglátszott, hogy a hét közepén nem, illetve alig edzett, volt egy elvesztett fumble-je is, de végül csak megnyerte a TY-nak kiosztott 63 yardos TD-passzal a meccset. Igaz ezután Riversék még kétszer fordíthattak volna, másodikra egy időn túli downnal, de ez a mérkőzés már a Coltsé volt.
MVP: TY Hilton
11 felé szálló labdából 8 elkapás, 174 yard és a már említett 63 yardos TD a negyedik negyed végén, ezzel egy hétmeccses touchdown nélküli sorozatot szakított meg. Nincs kérdés.
LVP: Jason Verrett
Főként ő védekezett Hiltonon, a meccs végére több elkapást (hatot) engedett, mint a megelőző 5 meccsen összesen, és csak róla 138 yardot gyűjtöttek a Colts elkapói.
Tampa Bay Buccaneers – Los Angeles Rams 32-37
Érdekesnek is mondható, de inkább csak egyszerűen pontgazdag összecsapást játszott a két 1-1-re álló NFC-s csapat, amelyen végül meglepetésre a vendég Rams tudott diadalmaskodni. A hazaiak részéről a Doug Martin kiesésével szinte nemlétező futójáték miatt meccsről-meccsre egyéni csúcsokat döntő Jameis Winston folyamatosan shotgun pozícióból dobált, a végére majdnem 60 (!) passzkísérletig jutott. A labdák főleg Evans (10/132, TD) felé szálltak, de biztos kezűnek bizonyult Humphries is (9/100) és a másodéves TE, Cameron Brate is lehúzott két TD-passzt.
MVP: Tavon Austin
Keenum a jobbik arcát mutatta, igaz az még így is csak átlagos, Gurley sokat futott, de közepes hatékonysággal (27/85), igaz két 1-1 yardos hatpontost azért bevitt az end zone-ba, így szinte kizárásos alapon Austin maradt. 5 elkapás 82 yardért, közte egy 43 yardos TD, plusz 2 futás további 22 yardért.
LVP: Roberto Aguayo
Nem szeretem a kickerekre ráhúzni a vizes lepedőt, de most muszáj. Aguayo még a meccs elején kihagyott egy extra pontot, ez volt a kisebbik baj, a nagyobbik viszont a félidőt követően mellérúgott 41 yardos FG volt, mert ez végül döntően befolyásolta a meccset. Austin 43 yardos elkapását követően négy és fél perccel a vége előtt ugyan 37-26-re vezetett a Rams, de egy nagyjából kétperces támadássorozat végén Evans hatpontosával TD-n belülre zárkózott a Bucs, de az itt kötelező kétpontos kimaradt. A következő drive-ban a Rams 3&outig jutott, de közben villámlás miatt 69 percre megszakították a meccset. 1:40-nel a vége előtt mindenesetre visszakapta a labdát a Tampa Bay, és el is jutott a Rams 15-ös vonala köré, ahonnan egy könnyű mezőnygólt rúghattak volna, Aguayo korábbi hibái nélkül. Így viszont touchdown kellett, ami nem sikerült. Nyert, és vezeti csoportját a Los Angeles!
És a simák
Kansas City Chiefs – New York Jets 24-3
Az eredmény egyoldalú meccset sugall egy védelmek dominálta meccsen, és a sugallat ezúttal jó. Mert ugyan a vendégek védelme is megtette a magáét, de ez a meccs valójában a Chiefs D-ről, és a 8 (nyolc!!) szerzett labdájukról szólt, közte 6 Fitzpatrick interceptionnel. 8-1-re egészen ritkán szoktak turnover csatát nyerni, ahhoz képest valójában a 24-3-as eredmény még szerénynek is mondható, főleg ha hozzátesszük, hogy a 24-ből 7 pontot egy elejtett punt (Harris), másik hetet pedig egy interception (Johnson) visszahordása jelentett, így valójában a pirosak támadói alig-alig tudtak élni a kínálkozó lehetőséggel.
MVP: A Chiefs védelem
Természetesen, 8 szerzett labdával nem is lehet igazán külön kiemelni senkit. Peters ezúttal két labdát húzott le, 3 meccs után már 4 szerzett labdával áll, de Johnson, Berry, Sorensen és White is hozzátett 1-1 INT-et. A támadók közül a Préri Gronkját kell kiemelni, Travis Kelce 6/89, TD-t tett a közösbe.
LVP: Ryan Fitzpatrick
Múlt héten 374 yard TD-vel INT nélkül a Bills ellen, most pedig 188 yard 50 % alatti hatékonysággal és 6 eladott labdával. A végén már látszott rajta, hogy teljesen tehetetlenül dobál, így az utolsó negyed összes zöld-fehér támadása interceptionnel ért véget. Ez részben edzői hibának is tűnhetne, hogy Bowles nem cserélt a végére irányítót, és hagyta szenvedni Fitzpatrickot, de 4 perccel a vége előtt 3-17-nél nagyjából a pálya közepéről indulva végül is matematikailag nem volt lehetetlen elérni a hosszabbítást, de ez nagyon nem az a meccs volt. A legvégén már csak széttárni tudta a kezét…
Seattle Seahawks – San Francisco 49ers 37-18
Feltámadt a seattle-i támadósor! Ennek köszönhetően a csoportrangadó még annál is simább volt, mint amit a végeredmény sugall, 37-3-nál az utolsó játékrész elején a Seahawks köszönte szépen, így a végén Hyde kozmetikázhatott az eredményen. A mérkőzés eseménye Russell Wilson sérülése, miután egy zsebből kimozgás során a harmadik negyedben Harold egy horse-collar szereléssel kísérve földre vitte a hazaiak irányítóját, de ráesett annak bal lábára. Wilson egy játék szünet után még befejezte a drive-ot, de 27-3 után Carrollék úgy ítélték meg, hogy jobb lesz ezt már Boykinnal végig csinálni, de Wilson végig ott mosolygott és mozgott a vonal mellett. A hírek szerint az oldalsó térdszalagját húzta meg, így elsőre nem tűnik súlyosnak a sérülés, de majd a héten eldől, hogy a bye week előtti Jets elleni idegenbeli meccsen Wilson játszik-e vagy Boykin.
MVP: Doug Baldwin
Őt egyáltalán nem zavarta, hogy ki dobál neki, igaz olyan nagy különbség nincs is, mert Boykin egy igazi mini-Wilson, csak kicsit több interceptionnel. Ezen a meccsen mindenesetre megint kiderült, hogy Baldwin az NFL-elkapók legszűkebb elitjébe tartozik, 8 elkapás 164 yardért touchdownnal egyértelműen a meccs legjobbja volt. Graham (6/100, TD) és Michael (20/106, 2 TD) is bőven hozzátette a magáét, de a 49ers védelme valójában nem fejtett ki semmilyen ellenállást, egyik nagy játék követte a másikat.
LVP: Blaine Gabbert
Az a 3 pont is egy fumble-t követő rövid drive eredménye, egyébként 3& outok követtek 3&outokat. A negyedik negyed közepéig a 49ers nem tudott egy 3rd downt se megcsinálni, ha jól láttam a kilencediket vagy a tízediket sikerült először 1st downra váltani.
Dallas Cowboys – Chicago Bears 31-17
Az NBC ezúttal ráfaragott a választására, mert ez a Bears Hoyerrel sem jobb egy fikarcnyival se. A mérkőzés összességében békésen csordogált a Dallas 24-3-as félidei vezetése után. Prescott megint hiba nélkül menedzselgette a csapatát, végre kiosztott egy TD passzt is, karrierje során az elsőt, és Wentzhez hasonlóan továbbra sem adta el a disznóbőrt. Elliott is hozzátette a magáét, 30 futásból hozott 140 yardot, főleg a falat kikerülve tudott sok yardot gyűjteni.
MVP: Dak Prescott
Valójában ez bőven több volt, mint „menedzselgetés”. 79 %-os passzhatékonyság (19/24), 4 futásból 36 yard és egy futott TD, ha Romo felgyógyul, akkor sem lesz biztos a helye, sőt. Sőt.
LVP: A texasi pass rush.
Az, hogy a dallasi passzsiettetés mennyire gyenge az köztudott, de hogy a Bears finoman szólva nem elit fala ellen, csak az utolsó két percben szerezzenek végre sacket, az azért árulkodó. Jó, eltiltottak vannak bőven, de hogy Hoyer egy 30/49, 317 yd, 2 TD sort más ellen nem fog tudni összerakni az idei Bearsben az fix.