Rájátszás hangulatot kaptunk karácsonyra

Rájátszás hangulatot kaptunk az arcunkba a vasárnapi meccseken! Az első összecsapáson volt nagyobb a tét, főleg, hogy a rá következő meccs kimenetelét is befolyásolta a győztes. Drámai végjáték, klasszis megoldások, és a világ legnehezebb TD passzt adó játékosa, ez történt tegnap este és ma hajnalban.

Baltimore Ravens 27 – 31 Pittsburgh Steelers

Rájátszás hangulatú rangadót hozott számunkra a Jézuska tegnap estére, aminek garantáltan élvezték minden egyes percét a fociszerető nézők. A tét nem volt kicsi, a Ravensnek nyernie kellett, ha a rájátszásban szerette volna kezdeni a januárt, a Steelers pedig bebiztosíthatta a csoportelsőséget egy győzelemmel, ehhez vegyük hozzá, hogy a két csapat utálja egymást, és meg is van az ideális focihangulat. Az igazi izgalmak a negyedik negyedben kezdődtek, amikor háromszor is változott az aktuális nyertes kiléte, végül azonban a hazai csapat örülhetett a győzelemnek, ezáltal a rájátszásnak is, de nem volt egyszerű menet. Big Ben hiába adta el kétszer is a labdát, mégis az offense volt az, aki kiharcolta a győzelmet a csapatnak.

All-Pro teljesítmények mindenütt

Mindkét oldalon volt két olyan játékos, aki valami elképesztő teljesítményt rakott fel a pályára. Hazai oldalon aligha lepődünk meg azon, hogy ez Antonio Brown és Le’Veon Bell volt, Roethlisberger kedvenc célpontjai. Az első félidőben inkább csak Bell tűnt ki, mert az egyik legjobb futás elleni védelem sem tudta őt megállítani az előrehaladásban, és 2 TD-vel járult hozzá a győzelemhez. Elképesztő milyen játékintelligenciával áldotta meg az élet, kitűnően olvassa a játékot.

Amint meglát akár egy kis rést is, ahol el lehet menni, rögtön ritmust vált, és onnantól bottal üthetik a nyomát, ehhez vegyük hozzá, hogy az egyik legjobb kezű running back, és posztjához képest kiválóan blokkol passzjátékoknál. Antonio Brownnak mindössze egy elkapása volt az első félidőben, hogy a másodikban megmutassa, mitől ő az egyik legjobb elkapó a ligában, és az ő zsenije kellett a meccset eldöntő TD-hez is. Big Ben passer ratingje 133,3 volt, ha őt vette célba.

Le kellett volna mennie Juszczyknak az 1 yardoson?

A meccs után egy csomó szakértő ezt a kérdéskört boncolgatta. Történt ugyanis, hogy a Ravensnek TD-t kellett szereznie a meccs végi drive-jában a győzelemhez, ugyanakkor a második félidei Steelers offense-t látva az órával is óvatosan kellett bánniuk. A Steelers 10 yardosánál 3rd&1-nél, 1:25tel a vége előtt megkapta a labdát a fullback, és sikerült kiharcolnia a first downt – csakhogy a Steelers védők nem tudták (nem akarták?) földre vinni, így ő kapva az alkalmon beverekedte magát az endzone-ba.

A vezetés megvolt, viszont hagytak 1:18-at a Steelersnek egy game winning drive-ra, két időkéréssel, ami elégnek bizonyult a hazaiaknak. Itt jön a képbe, hogy nem lett volna-e okosabb, ha Juszczyk a first downt érő erőlködése után letérdel? Ezzel 9 yardot kellett volna haladni 4 kísérletből, ami azért nem lehetetlen, és az órával is lehetett volna játszani. Én úgy vélem, hogy ilyen helyzetben egy játékos nem gondolkodik, és ha lehetősége van rá, akkor beviszi a TD-t, ezért nem is kenném Juszczykra a vereséget. Van annyira jó ez a Ravens védelem, hogy ne jelenthessen gondot kivédekezni egy ilyen akciót, ám ez végül nem jött össze.

Denver Broncos 10 – 33 Kansas City Chiefs

21 pontot nyelt be a ligaelit denveri védelem az első negyedben, de hát egy Patstől, Raiderstől, Steelerstől, Falconstól, Packerstől, Cowboystól belefér, hiszen ezen csapatoknak jó támadósora van. Na de kérem, ezt a Chiefs hajtotta végre, így mindjárt más a leányzó fekvése! Ráadásul a három TD-ből egy 70, egy pedig 80 yardos volt, nem ez szoktuk meg a Broncostól – a Chiefstől már láttunk erre példát. Az AFC egyik legjobb csapatának benyomását keltik a Főnökök, Carr kiesésével pedig egy képzeletbeli Power Rankingban még a Raiderst is megelőzik, de ne feledjük, tavaly is így kezdték meg a rájátszást, aztán a Patriots alaposan kifújta az orrukat. 2003 után most fordul elő újra, hogy a megelőző Super Bowl résztvevői közül egyik csapat sem jut be a rájátszásba.

A győzelem kulcsa: Travis Kelce

Már az első negyed után biztossá vált, hogy őt fogom beírni a mérkőzés legjobbjának. Az a 80 yardos TD hagyján (főleg, hogy az egészet ő hozta össze, nem Alex Smith), de a Chiefs másik két hatpontosánál is kulcsfontosságú blokkot osztott ki, amik nélkül nem jöhetett volna össze a pontszerzés. Végül 11 elkapással, 160 yarddal és TD-vel fejezte be a találkozót.

Tyreek Hill az új David Johnson

Tudtam, hogy ezt láttam már valahol! Van egy hátsó körös újonc, aki először a visszahordásokkal tűnik ki, utána amint megkapja a rivaldafényt a támadósorban, nagy játékokkal elpusztítja a védelmeket, aztán beugrott, hogy hé, nem ezt csinálta tavaly David Johnson? De!

Hill most egy 70 yardos futott TD-vel köszönt be aktuális ellenfelének, de volt már neki elkapott és visszahordott is a szezonban. Kis emlékeztető, David Johnson második szezonjára MVP formában játszik, Hill tehát bizakodhat, ha továbbra is élni fog a párhuzam.

Siemian ezzel elintézte az irányítókérdést?

Az ígéretes szezonkezdet után egyre jobban kezdett romlani a másodéves irányító teljesítménye, akinek az ölébe hullott a címvédő kezdőirányító posztja. Úgy tűnt élni fog vele, és a kiváló védelemnek hála ellavírozgat a három playmakerrel a támadósorban, de C.J. Anderson kiesésével szinteket esett vissza a denveri offense. A mai számait sem teszi ki a polcra, 43 passzkísérletéből mindössze 17 volt pontos, hozzátéve, hogy a támadófal helyett hatásosabb lett volna, ha 5 zsák krumpli védi őt. Nagy dilemmát okozhat Kubiakéknak az offseasonben, hogy a két fiatal közül melyikük kapja meg a melót, de Paxton Lynch kimondva-kimondatlanul a franchise irányítóként kezelt játékos, nem Siemian. És akkor ott van még az a Tony Romo pletyka is…

Ezt meg csak úgy itt hagyom, mert zseni