Ahogy a Super Bowl felvezető sorozatainkból, illetve korábbi cikkeinkből kiderül, igazán nagyra tartjuk az Atlanta Falcons támadó koordinátorát, Kyle Shanahant. Ez persze nem véletlen, hiszen a Falconsé liga legjobb támadóalakulata, 33.8 pont/meccses átlaggal. Shanahan legnagyobb érdeme, hogy egy olyan playbookot rakott össze a tehetséges fiataljai és Julio Jones számára, ami nem csak, hogy eredményes és személyre szabott, hanem rendkívül kreatív is. Az ESPN összeállítása alapján bemutatunk 15 olyan játékot a Falcons részéről, amit előszeretettel használt eddig a szezon során és amelyek nagyban hozzásegíthetik Matt Ryant és társait a franchise első Super Bowl győzelméhez.
Cross-Country Dagger
A Falcons 133 alkalommal hívott play-actiont követő passzjátékot, 11.8-as yard/kísérlet mutatóval és összesen 1531 yarddal. Két olyan futóval, mint Devonta Freeman és Tevin Coleman persze nem meglepő, hogy a sikeres futójáték mellett ilyen jól működhet a play-action. Ebben a játékban egy sima I formációt láthatunk, ahol a két elkapó, Julio Jones (Z) és Mohamed Sanu (X) a pálya bal oldalán helyezkedik el, kívül. A játék során egy gyenge oldali play-actiont követően a linebackerek fellépnek Freeman (H) futására, ezáltal pedig nagyobb tér alakul ki a linebackerek és a secondary között. A két elkapó ezen játékban két különböző route-ot fut, Sanu egy kanyart leíró keresztmozgással indul el (Drag) a pálya közepe felé, míg Jones 15 yard után befele vág (Dig) és várja a labdát.
Outside Zone
Ahogy azt az előző játéknál írtam, a play-action megfelelő működéséhez elengedhetetlen a jó futójáték. Az Atlanta az alapszakasz során 120.5 yardot átlagolt meccsenként futásokból, leginkább a külső zónákat használva (guardok és tackle-ök között vagy tackle-ökön kívül). Hogy ilyen sikeresek legyenek, kell egy remek támadófal és olyan futók, akiknek megvan a megfelelő lábmunkája, látása és sebessége. Freeman és Coleman személyében pedig két nagyon hasonló futóval rendelkezik a Falcons. Amikor a támadófal tagjai elindulnak blokkolni a play irányába és felveszik a berobbanó linebackereket, a futóknak több opció is nyílik, miután megkapják a labdát. A running back (H) elmehet közvetlen a tight end (Y) és a tackle között, elmehet kívül lendületből vagy esetleg visszavághat és a center és a guard közötti lyukon támadhat.
A Falcons futójátéka ebből a szempontból sokkal pörgősebb, mint a Steelersé Le’Veon Bellel, hiszen nem vár a line of scrimmage mögött a lyukakra, hanem egy pillanat alatt dönt arról, hogy merre halad tovább. Sikeressége pedig egyértelműen a running back olvasási képességén múlik.
Boot
A két hagyományosabb játékot követően jöjjön egy izgalmasabb, mely során már három elkapóval állnak fel. A játék legnagyobb előnye, hogy az irányító egy play-action fake során a linebackerek játék közbeni mozgásait tudja olvasni, még mielőtt a konkrét játékot végrehajtaná.
Ha a védők rosszul olvassák a játékot, akkor több szinten büntetheti meg őket Ryan, hiszen gyakorlatilag öt célpontja lesz, amiből a rossz olvasás következtében valaki biztosan szabad marad. Sanu (Z) ugyan egy egyszerű go vagy comeback route-ot fut, ami egy 1-1 elleni párharc a cornerbackkel, vagyis itt nem igazán csúszhat el a védekezés. Eközben Gabriel (W) és a tight end Hooper (Y) a pálya jobb oldalát veszik célba, a running back (H) pedig egyfajta biztonsági célpontként funkcionál. Gabriel egy slant útvonallal a safetyk és a linebackerek közötti területet támadja, míg Hooper egy késleltetett route futást követően közvetlen a line of scrimmage mögött várja az érkező labdát. Jones-t ketten fogják, hiszen az egyik safety a vele szemben álló cornerbacknek fog besegíteni, ebből viszont az következik, hogy Gabrielnek nagy terület áll rendelkezésére és csak a strong safety marad vele szemben, mivel a linebackerek fellépnek a bootlegnél.
Levels
A Falcons imádja egy játékban a pálya különböző mélységeit támadni, erre példa a következő játék.
Freeman (H) fellép a line of scrimmage-re elkapóként, így empty backfielddel indul a játék. A pálya bal oldaláról mindenki a gyenge oldal felé indul, Gabriel (Z) és Jones (W) egy rövid, 5 yardos smash route-ot fut , míg Hooper (Y) a linebackerek mögötti területet igyekszik bejátszani egy diggel. Jones a slotból és a vele szembekerülő linebackerekkel szemben hatalmas mismatch, így kiválóan lehet alkalmazni ezt a játékot. Másfelől nem csak a rövid játékokra jó ez a felállás, hiszen Sanu (X) személyében ekkor is van mélységi célpontja, aki egy go route-ot fut és ne feledkezzünk meg Freemanről sem, aki ebben a játékban szintén biztonsági célpontként működik a pálya szélén.
Follow Route
Ez és az ehhez hasonló playek során válnak igazán hasznos és veszélyes célpontokká a futók. Shanahan gyakorta használ bunch formációkat, hogy bonyolultabbá tegye a védők számára az elkapók mozgásának olvasását. Sanu (Z) és Hooper (Y) ezúttal slotból indulnak, mögöttük közvetlen pedig a running back áll fel. Hooper egy posttal a mélységi területet támadja, Sanu a pálya közepét veszi célba, a futó pedig egy mélyebb terület felé mozog, párhuzamosan Sanuval.
Ezen játék során rendkívül könnyű elváltani magukat a védőknek és rengeteg mismatch alakulhat ki. Ha a cornerback nem megy Sanuval, hanem hátrál és a tight end mozgását követi, akkor az elkapóra nem marad ember vagy csak linebacker. Ha a cornerback követi az elkapót, akkor a tight enddel vagy linebacker megy, akit megver sebességből vagy a strong safety lép fel megállítani, de mivel ő mélyről indul, ezért az is benne van, hogy már rég elkapás születik, mire odaér. Az ezen két forgatókönyv közötti hezitálásnak szokott az lenni a következménye többnyire, hogy a running back fellépve linebackerek mögé, szinte üresen kapja a labdát és szerez first downt vagy touchdownt, a szituációtól függően.
Power O
Ritkán áll fel két tight enddel a Falcons, így amikor ez megtörténik, valószínűbb, hogy futás lesz és habár Shanahan elég innovatív dolgokat épít be playbookjába (lásd később, TE throwback), azért a régi jó dolgokhoz is olykor visszanyúl. Ilyen például a Power O koncepció, ami egy rendkívül egyszerű séma. A tight end megblokkolja a szélről érkező rushert, miközben egy baloldali guard húzást követően a fullback mögött tör előre a running back, majd ha a fullback már kiesett, akkor a második szinten követi a guardot, ezáltal plusz yardokat szerezve. Ezt rövid játékoknál láthatjuk majd leginkább, amikor tényleg az izmozás lesz a lényeg.
Yankee Route
Ez játék Robert Griffin III-re volt írva még Washingtonban, ezt turbózta fel Shanahan. A play-actionre hajazó játék sokkal jobban teret ad a mélységi passzjátékra, ráadásul ahol olyan robbanékony játékosok vannak, mint Gabriel vagy olyan sokrétű, mint Sanu, ott igazán van keresnivalója az ilyen játékoknak.
Sanu (Z) és Jones (X) nem a pálya szélén állnak fel, hanem szűken, ezzel azt sugallják a védőknek, hogy itt bizony futójáték lesz. A snap pillanatában a tight end elindul a fal túloldalára, hogy blokkoljon miközben a running back (H) elindul a line of scrimmage felé és vele párhuzamosan Gabriel (W) is fut egy reverse-t. Ekkor Ryan eldöntheti, hogy az elkapónak vagy a futónak adja a labdát – már ha odaadja. Ha odaadja, akkor egyértelmű a játék folytatása, ha magánál tartja, akkor pedig két újabb opció nyílik meg a számára. Jones egy posttal igyekszik a védők mögé kerülni, amivel az őt fogó cornert és az egyik safetyt egyszerre veszi ki úgymond a játékból. Ezt kihasználva Sanué lehet a terep, aki a Jonesszal történő keresztmozgást követően lesz megjátszható.
Ez a játék szinte csak zónázással védekezhető ki, a védők a Falcons gyors játékosaival a hosszú route-okon egyedül nem képesek felvenni a versenyt.
RPO Slant
Az RPO-ról nem olyan rég írtunk egy hosszabb cikket, így ezt nem részletezném különösebben.
A játék során a védelem olvasását követően Ryan eldönti, hogy vagy odaadja a futójának (H) a labdát, aki a fullbacket (F) követve megindul vagy megtartja magának és passz következik. Előbbi akkor történik többnyire, hogyha a Falcons emberelőnyben van a boxban az ellenfél védőivel szemben. Ha Ryan mégsem adja át és passzol, akkor egy gyors egylépéses slant passz következhet a slotban levő WR-nek (Z).
Ehhez nagyon hasonló játékból (a koncepció ugyanaz, a felállás kicsit más) szerzett TD-t a Falcons a Seahawks ellen, ezt is kielemeztük pár hete.
Four Verticals
Általánosságban e játék során két tight end és 3 WR áll fel, a Falconsnál azonban az egyik WR helyét legtöbbször valamelyik running back (H) veszi át. Értelemszerűen a backfielden az irányítón kívül senki sincs. A running back route-ra küldését követően egy mismatch már biztosan kialakul, hiszen feltehetőleg valamelyik linebacker kerül vele szembe, ez pedig eléggé egyoldalú párharcot eredményezhet. Az öt elkapóból négy go route-ot futva a pálya mélységét támadja. A running back (esetek többségében egyébként Coleman) és Hooper (Y) ugyanazt a route-ot futja, Sanu (Z) és Toilolo (U) pedig a pálya legszéléről indul, végig az oldalvonal mellett.
A legfontosabb tényező ebben a játékban Julio Jones lehet, hiszen őt nem küldik el mélységi útvonalra, hanem smash vagy shallow keresztet fut. Ez érthető, hiszen az ellenfélből négyen mennek az emberükkel, illetve a hátsó két safety sem lép fel, a rushereket feltartóztatja a fal, így a pálya két részre szakad, ezt a területet pedig egy Jones képességű elkapó, a cornerét megverve könnyen be tud játszani.
Hi-Lo Mesh
A két tight end és két WR áll fel szűken, 1-1 mindkét oldalon, belül a tight end, kívül az elkapó. A játék során Toilolo (U) és Jones (X) egymás útját keresztezi és míg előbbi egy corner route-ot fut, addig Jones egy shallow crosst, Hooper (Y) pedig egy diget, ezekkel pedig egyszerre nyitnak meg egy hosszú, egy közepes és egy rövid opciót is az irányítójuk számára. A védők számára ezúttal is a keresztmozgások és a váltások okozhatnak problémát.
Hasonlóan fontos szerepet tölt be a running back (H). Azzal, hogy elindul kifelé, az egyik linebackernek coverage-ben kell maradnia. Vagy a belülről induló WR-t kell átvennie (ez esetben Sanut vagy Gabrielt (Z)), aki amúgy hosszútávon nyilván megveri, vagy a running back után kell iramodnia, aki amúgy sebességből szintén nyilván megveri. A két tight end miatt azonban nem lehet nickel felállást használni, hiszen akkor egy újabb mismatch alakulna ki.
Inside Zone
Arról volt már szó, hogy a Falcons inkább a külső zónákat szereti támadni a futójáték során, de a belső zónákat sem szabad feladni. A játék shotgunból indul, a handoff során a running backnek (H) több ideje van olvasni a védők mozgását és megtalálni a megfelelő lyukat. Az ilyen játékok szintén rövid yardos szituációban kerülhetnek elő. E játék esetében a Power O-val ellentétben nem az erő a legfontosabb tényező, hanem a robbanékonyság.
Z-Iso
A játék során Shanahan ismét csavar egyet, ugyanis három nem-irányító játékossal áll fel a backfielden, Ryan pedig pistolban. Ryan két oldalán a tight end Hooper (Y) és a fullback DiMarco (F) áll fel, mögötte pedig a running back (H). A játék szintén play-action, hiszen az indítás pillanatában a tight end és a fullback egyszerre indulnak el jobbra, miközben Ryan „átadja” a labdát a futónak. Ezt követően a futónak nincs más szerepe, mint blokkolni. A játék legfontosabb eleme a gyorsaság, ezért Sanuval e play során nem találkozhatunk. Mialatt a play-action végbemegy, a két szélen felálló elkapó, Jones (Z) és Gabriel (X) egy diget futnak mindkét oldalról, de ez lehet akár post is, attól függően, mennyire verték már meg az emberüket.
A play-action miatt a linebackerek fellépnek, cover 2 esetén a safetyk ugyan maradnak a helyükön, de a két corner akkor is egy az egyben marad az elkapójával, ha pedig a jobb oldali elkapó (jelenleg Jones) már megverte az emberét és külső vállra érkezik a passz, akkor esélytelen még cover 2 esetén is, hogy a safety időben kiérjen az elkapóra. Ha pedig olyan játékot hív a védelem, mely során az egyik safety fellép, akkor pedig még nagyobb baj is lehet belőle, mint egy 15 yardos passz.
WR Screen
Ez a játék kimondottan Taylor Gabrielre (W) van szabva. Három elkapó, egy tight end és egy running back áll fel. A játék egy play-actionnel indul, hogy a futást színlelve a linebackerek a boxban maradjanak. Ezt követően rögtön jön a passz Gabrielnek, akinek az emberét Sanu (X) blokkolja ki, miközben a baloldali tackle és guard a jobbról érkező linebackereket igyekszik kiiktatni. Ha ez megvan, akkor már csak az elkapón múlik minden, hogyan oldja meg sebességből a dolgokat.
Crack Toss
Kiválóan hívható játék azok ellen a csapatok ellen, akik embereznek, mivel a defensive backeket arra kényszerítik a játék során, hogy vagy a pálya széléhez álljanak fel vagy belül, a támadófal tagjaival szemben, akiket a könnyen eltakarítanak a nagyemberek. Három elkapó vesz részt a játékban, Jones (X) kiveszi a vele szemben álló cornert a játékból. A munka oroszlánrésze a támadófal játék menetének megfelelő oldalán zajlik, ez esetben a balon. Sanu (Z) megblokkolja a boxból érkező linebackert, míg Gabriel (W) a mélyebbről érkezővel teszi ugyanezt. A fullback (F) és a bal oldali tackle párhuzamosan mozog és takarítják el a belülről jövő embereket, hogy a running backnek tiszta folyosó nyíljon. A running back (H) számára ez esetben is két opció nyílik. Vagy a blokkokon kívül, a pálya szélén indul el azt követően, hogy megkapja a labdát, vagy gyorsan visszavág és az előbbi módon kialakult folyósora bevág és ott megy végig. Ennek a játéknak a tökéletes kivitelezése volt megfigyelhető a Packers elleni NFC döntőn, Coleman TD-jénél.
TE Throwback
Ez a játék az egyik legnagyobb fegyvere is lehet akár a Falconsnak. Hogy miért? A két legjobb és leggyakrabban használt játékuknak az ötvözete, a play-actionnek és a bootnak. Ráadásul a meglepetés is benne van, hiszen nem valamelyik kimondott playmakerre, hanem a tight endre van írva alapból a játék. Rögtön kettőt fel is tesz a pályára.
A snapet követően jön a play-action a running backnek (H), hogy aztán Ryan jobbra kifordulva keresse a célpontjait. A bal oldali tight end (U) egy shallow keresztet fut Jones-szal (X), utóbbi pedig egy posttal támadja a pálya középső harmadát. Emiatt a keresztmozgás miatt a védőknek át kell rendeződnie, amit az erős oldali tight end (Y) keresztmozgása szintén megkavar. Y tight end azonban csak késleltetve indul route-ra, először a full backkel együtt blokkol és hiteti el a futást, majd ezt követően a linebackerek rendeződéséből fakadó kavarodást kihasználva, akár zavartalanul juthat el a pálya túloldalára.
Ebből a pár playből is leszűrhető, hogy mennyire összetett, kreatív és gyorsaságra alapozó a Falcons támadósora, ez ellen pedig tényleg csak akkor vehetik fel még a legjobb védelmek is a versenyt, hogyha maximálisan a topon vannak.
Legfrissebb cikkeink
- A Chiefs az egy labdabirtoklásos győzelmek királya
- Súlyos sérülést szedett össze Tank Dell
- Kik okozhatnak meglepetést a rájátszásban?
- A Chiefs legyőzhetetlen, a Ravens pedig megtörte az átkot
- A Ravens kivágja Diontae Johnsont
- A Falcons a szezon végén kivágja Kirk Cousinst
- FK! Coin Toss – A legjobb fogadások a 16. fordulóra
- Myles Garrett szeretne valami tervet látni Clevelandben
- FK! Preview #16
- Jalen Hurts TD-rekordot dönthet idén (és akár Josh Allen is)
- A Bills lehet az első csapat, amely zsinórban 9 meccsen szerez 30+ pontot
- Kezdődik a rájátszás! – Szombati beszámoló #13
- Túl rossz volt a Madden-értékelése, ezért nem cserélt a Jets Jerry Jeudyért
- Jim Harbaugh: A fair catch kick a “kedvenc szabályom”
- Rattler kezd a Saintsben, Kamara idényének valószínűleg vége
Legutóbbi hozzászólások
- Cseh Tibor on A Ravens kivágja Diontae Johnsont
- Kaqxar on A Ravens kivágja Diontae Johnsont
- Cheetah008 on FK! Preview #16
- fakesz on FK! Preview #16
- TheGUARDiAN on Jalen Hurts TD-rekordot dönthet idén (és akár Josh Allen is)
- bjeela on Jim Harbaugh: A fair catch kick a “kedvenc szabályom”
- atis123juve on Nagyon rég nem látott szabály is kellett hozzá, de a Chargers legyőzte a Broncost!
- katonadani on Jim Harbaugh: A fair catch kick a “kedvenc szabályom”
Elnézve ezeket a playeket, szerintem az egyetlen esély, hogy vagy eltalálod, hogy futnak-e vagy passzolnak és az már nagy előny, mert ott már az 1v1 elleni párharcokkal talán megállítod őket, vagy valaki hibázik (Ryan, a RB fumle-t csinál, a fal szétesik). BB-nek ez komoly erőmérő lesz, nem hinném, hogy a Brady-faktor ide elég lesz.
A négymeccses eltiltás alatt is látszott,hogy a csapat idén nem a Brady Faktorból él.
Persze, de az más helyzet volt, mindenki fel volt “spannolva”, és a “csakazértismegmutatjukGoodellnekk” meg volt bennük.
Hát ha az első négy meccsen extra motiváltak voltak, akkor a superbowlon mik lesznek??? :)
Idén a Pats bizonyította,hogy ha Brady csődöt mond akkor előlép a csapat (pl. Texans elleni meccs ,mondjuk ott egy brutális Def. volt az ellenfél… és egy darabig jól tartották Bradyt de aztán bebizonyosodott,hogy nem lehet egy egész meccsen limitálni ezt az Offenset, + Brady dobott két INT és mi történt? Semmi a csapat ment tovább)
De abban igazad van,hogy ez jó erőfelmérő lesz ;) hátha fényderül a nagy rejtélyre…. :D
Nem kifejezetten acélos csapatok ellen nyögvenyelős győzelmek..
Ráadásul az átlag ~240 engedett pass yard az alapszakaszban nem biztos, hogy jó előjel egy Atlanta ellen
Rush deff ből jó a Patriots.. de azért a passz ellen csak erős közepes
Mindenki elkönyveli ezt a meccset sima Patriots sikernek… de ez baromira… gyakorlatilag négyesélyes (minden előfordulhat)
Vagy bedarálja a Falcons a Patriotsot
Vagy egy hihetetlen off játékkal lesz egy 70+ pontos szoross meccs
Vagy túlagyalják-túlizgulják és egy hibáktól hemzsegő 40-50 pont alatti
És természetesen az is lehet, hogy BB szétszedi az Atlantát (ennek mondjuk véleményem szerint az lenne a kulcsa, hogy iszonyat hosszú screen-rush drive-okat vezessenek, és ne engedjék Ryan-ékat a pálya közelébe se, ellenben a fiatal és rutintalan Atlanta deffet leszivassák a sárga földig..)
Szerintem a meccs ott dől majd el, hogy a Falcons edge képes lesz e nyomást gyakorolni Brady-re, és rossz döntésekre kényszeríteni.. és ezzel feljuttatni Ryan-ékat a pályára… mert a felől nincs kétségem, hogy ez az off TD-ket fog feltenni a táblára ez ellen a passD ellen..
Brady azt azért nem annyira szereti, ha szétverik… erről a Broncos is tudna mesélni ;)
Pontosan az általad felvázolt negyeidk lehetőség fog megvalósulni, ezért vár mindenki Pats sikert. Amugy igazad van nem szabad lebcseüln ia Falconst, de sztem annyira nem teszik meg. A fogadóirodáál 4 pontos Favorit pl a Pats az egyáltalá nem neagy
“Nem kifejezetten acélos csapatok ellen nyögvenyelős győzelmek..” -Steelers gyakorlatilag lenullázva (pl. a Stellers támadó gépezet szerintem majdnem olyan jó mint az Atlanta)
“Mindenki elkönyveli ezt a meccset sima Patriots sikernek..” – Én még nem láttam a Patset könnyű Superbowlt játszani, szerintem ez egyáltalán nem a Patsnek odaadott meccs, de aki így gondolja az tuti nem látta idén az Atlantát játszani!
” erről a Broncos is tudna mesélni” -Persze egy irányító sem szereti ha szétverik… tudom,hogy fiatal és tehetséges de légyszi ne hasonlítsuk már az Atlanta D.-t a Denver D.-hez :D
Az Atlanta nagyon jó… brutál támadó gépezet…
És szerintem azért várnak nagyon sokan Pats sikert mert azért legyünk őszinték sok minden szól most mellettük:
– a két Off. ugyan olyan jó
– a Pats Def. jobb mint az Atlantáé
– a Patsnek óriási rutinja van az Atlantával szemben
És nem tudok egy olyan momentumot sem mondani ahol az Atlanta előnyben lenne se csapat vagy edzők terén…
+ egy dolog.. azért az Atlanta se találkozott idén ilyen kaliberű csapattal mint a Pats ( liga elit Off. és egy nagyon jó D. ) csak hogy az utolsó két meccsüket kiemeljem: Seahawks Jó védelem (ami azért elég hiányos volt) + egy Off. ahol szinte csak Russel Wilson volt az egyetlen tényező de így is felpakoltak 20 pontot az Atlantának.
Greenbay: Na ezt hagyjuk is.. Deff. oldalon a Secondary gyakorlatilag egy átjáróház volt… Offensbe meg Rodgers – Félholt Nelsonnal karöltve.
Röviden ennyi :D Basszus de várom már ezt a meccset!!!!!! :D
-akárhogy is végződik részemről már győzelem,hogy láthatom Superbowlt játszani a kedvenc irányítómat ennyi idősen ezen a szinten. Go Pats
A “Brady faktorra” írtam az első sort, 4 meccsből 1 volt sima, 1 csúnya bukó meg 2 nyögvenyelős…
A Steelers példa számomra sántít amúgy.. a Steelers ereje szerintem abban rejlik, hogy Bell és a fal állat + néha BigBen megküldi 1-2 bombával Brown-t.. namost a PatsD futás ellen jó..
ne nevezzük már ezt a D-t elitnek amúgy.. futás ellen elit, passz ellen átlagos…
jah.. és, hogy “ne említsük egy lapon a két D-t”…
Patriots: 326 Allow Y/G
Falcons: 371 Allow Y/G
Yards/play: 5.2 – 5.6
Sack: 34-34
Int: 13-12
Off:
386 – 415
6,7 – 5,9
Fumble 27(!!!!) – 8
Int: 2-7
Atlanta és Denver D annyiban összevethető, hogy a sack leader most az Atlantában játszik
Azért én nem látok akkora különbséget a D-ben..
Jobb a Patriots, de nincs hatalmas különbség.. főleg nem akkora, hogy ez megakassza a Falcons támadóit.. (ebben véleményem szerint jobb azért a Falcons)
Én a számokból azt látom, hogy pont annyival jobb a PatriotsD mint amennyivel az AtlantaO (főleg, hogy az Elit pass játszik majd a közepes passD ellen nem pedig a közepes futójáték az elit futásD ellen)
Mint írtam is, szerintem az fog nyerni, aki képes lent tartani az ellenfél O-t a pályáról, ergo irgalmatlan hosszú drive-okra számítok
Meg Shanahan-nek és Ryan-nek is. :)
Így hogy láttam az összes meccsüket idén, ráismertem a playekre. Mostmár vágom, miért videóznak annyit a D-k.
Ezen játékok többségét a Pats (és más csapatok) is csinálja.
Szvsz nem a playbook-terveken fog múlni ki nyer, hanem a megvalósításon (pl. egy drive FG vagy TD), a turnover-eken és a trükkös játékokon.
Nagyon érdekes és részletes írás! Köszönet érte! :) Patriots defense-ről nem lesz ilyen cikk? :)
A 2015-ös szezonban is Kyle Shanahan kezében volt a Falcons támadószekciója?
Ha igen, akkor miben változtak egy év alatt? Mert tavaly pont az volt a gond, hogy 6 győzelem után a védelmek kiismerték az Atlanta offense-t.
Ezeket a playeket BB már egy hete kivideozta. Nem lesz itt problema!