Figyelj és tanulj, NFL!

Akármennyire is próbálja tagadni a liga, szép lassan kezd meginogni az NFL vezető helye Észak-Amerikában, a legnézettebb sportok listáján. Azt is észrevehetjük, hogy a liga egyre jobban igyekszik a közösségi médiában is jelen lenni és a nézők igényeinek jobban megfelelni, azonban ezek egyelőre csak ilyen mondvacsinált megoldások. Be kell látni, hogy szeretett sportunk rengeteg defekttel rendelkezik, azonban ha csak pár sportágtól/szervezettől/ligától átvenne az NFL bizonyos dolgokat, minden bizonnyal eddig nem látott fölénnyel vezetné a népszerűségi mutatókat. Alább pár ötlet, hogy milyen átvételekkel lehetne ezt elérni.

Labdarúgás – Reklámok eltörlése

Az NFL a labdarúgásnak adta a videobíró ötletét, épp ideje lenne viszonozni ezt valamivel. Mi sem lehet alkalmasabb erre, mint a reklámok eltörlése. Valamiért a beteg európaiak lelke kibírja azt, hogy 45 percen keresztül nem lát egy darab tampon, sör, kaja, biztosítós reklámot. Pont az amerikaiak ne bírnák ezt ki? Dehogynem, sőt igény is van rá, hiszen a legtöbb kritikát talán ez okból kapja az NFL. TD után reklám, kickoff után reklám. Eltelt 5-6 perc és semmi nem történt, ellenben megtudtuk a tv-ből, hogy az amerikaiak sokat esznek és isznak és szar a kábelszolgáltatójuk. Akár azt is meg lehetne oldani, hogy a képernyő alsó sávjába drive-ok között valami rövid hirdetést tennének be, de úgy őszintén senkinek nem hiányzik ez, a liga pedig képes akkora bevételt generálni a rengeteg reklámszünet nélkül is, hogy erre ne legyen szükség.

NBA – Egyéniségek kibontakozása

Szintén komolyan kritizálják az NFL-t, azért mert egy uniformizált szürkeséget szeretne létrehozni. Ez megnyilvánul a TD-ket követő ünneplés korlátozásában, illetve abban, hogy a pályán a játékosok nem hordhatnak ám akármit, a cipőjük színe is csak fekete vagy a mezükkel egyező lehet. Csapatokat reprezentál a liga és az egyéniségek nem jelenhetnek meg a pályán ilyen módon.

Ha megnézzük, az NBA-ben az összes sztárjátékosnak van signature lépője, amivel azon felül, hogy lehet villogni, hogy milyen látványosan néz ki, még a játékos vezéregyéniségét is reprezentálja, hiszen a franchise-ok arcai rendelkeznek ilyen volumenű cipőkkel, mint például Steph Curry, LeBron James, Dame Lillard vagy James Harden – a teljesség igénye nélkül.

Azt is láthatjuk hétről hétre, hogy a játékosok részéről lenne erre igény, hiszen a bemelegítések során rendre előhúzzák a különleges cipőket. A foci pedig semmit nem vesztene az értékéből, hogyha ezek a lépők a mérkőzések során is megjelennének a pályán, ellenben többet kaphatna a néző is a játékosok egyéniségéből is.

NHL – Playoff szakáll és MVP

Aki valaha is nézett NHL rájátszást vagy jégkorong világbajnokságot, az tapasztalhatta, hogy a sorozat végére mindenki hatalmas szakállal rendelkezik. Ez egyfajta babona is, hogy amíg érintettek a rájátszásban, addig nem borotválkoznak, mindenesetre nagyon emberközelivé teszi az egész küzdelemsorozatot, ahogyan a legvégén szemmel láthatóan meggyötört arcok örülnek a végső sikernek. Az NFL rájátszás 5 héten keresztül tart, ezalatt már egész tisztességes arcszőrzet nőhetne a játékosokon és valljuk be elég jól nézne ki, ha egy csapatnyi Brett Keisel vagy Eric Weddle emelné magasba a Lombardit a szezon végén.

Az egyik legvitatottabb kérdése az NFL-nek, illetve leginkább a rájátszásnak, hogy miért Super Bowl MVP-t és miért nem playoff MVP-t választanak. Miért lehet az, hogy egy mérkőzésnyi jó teljesítmény akár egy egész rájátszáson keresztül történő konstans minőségi játékot háttérbe tud szorítani? Még az NHL-ben sem döntő MVP-t választanak (ami alsó hangon egy 4 meccses minta lenne), hanem az egész rájátszásban nyújtott játék alapján választják meg a legértékesebb játékost. A nagyobb minta nagyobb dicsőséget is eredményezhetne és vitán felül állna, hogy ki a playoffban az IGAZI MVP.

A liga amúgy kimondatlanul alkalmazza ezt azzal, hogy a Super Bowl MVP címet szinte mindig a győztes csapat irányítójának adja, aki minden mérkőzésen győzelemre vezette a csapatát amikor az igazán számít, de ez mégis kicsit visszás, mert például így olyan ellentmondásos esetekkel találkozhatunk, amikor egy meccs alapján eszébe se jutna xy-nak adni az MVP címet, mivel voltak nála sokkal jobban teljesítők a Super Bowlon (Justin Tuck, Jacoby Jones).  Innentől kezdve a saját egymeccses rendszerét köpi ezzel szembe a liga, hogy amikor meg valaki az adott meccsen nyújtott teljesítménye alapján valóban megérdemelné a SB MVP díjat, akkor sem ő kapja. Legyen tiszta víz a pohárban, szüntessük meg ezt az egész SB MVP dolgot és válasszunk rájátszás MVP-t! Így talán az irányítók SB MVP címeivel való cerkaméregetést is vissza lehetne szorítani.

Tenisz – Pontrendszer alapú rangsor

Az ATP egy saját, súlyozott pontrendszert alakított ki ahhoz, hogy meg tudják határozni, hogy ki is a világ legjobb teniszezője. Az NBC tavaly már megpróbált kialakítani a nézőkben egyfajta objektív rangsort azzal, hogy a közvetítésben feltüntették a játékosok PFF által készített rangsorában elfoglalt helyét, de a PFF-es rangsorból is rengeteg vita indulhat ki.

Egy ATP rendszerhez hasonló pontozási rendszer kialakítása nehéz lenne, ugyanakkor nem megoldhatatlan, a legfontosabb pedig a már említett súlyozás lenne. Például nem mindegy, hogy mondjuk egy jobb oldali tackle-nek Von Millerrel kell szembenéznie 50-60 snapen keresztül egy meccsen vagy mondjuk egy Marcus Smith-szel. Ahogyan az ATP versenyei is rangsorolva vannak, hogy mondjuk egy 250-es torna megnyerése kevesebb pontot ad, mint egy 500-ason egy elődöntő, minden a mezőny erősségétől függ és ezzel lehetne inkább objektívebb rangsort kialakítani a játékosok között. Persze a posztok közti különbség áthidalása továbbra is kérdés, de valahogyan súlyozni kéne a matchupokat.

UFC – Sajtótájékoztatók

Képzeljük el, hogy Josh Norman és Odell Beckham nem csak a médián keresztül üzengetnének egymással, hanem szó szerint egymás képébe is dobálhatnák a műanyagpalackokat vagy poharakat. A UFC legnagyobb sztárja kétség kívül Conor McGregor, aki szó szerint páros lábbal rúgta be a UFC ajtaját, teljesítménye mellett nagyrészt a sajtótájékoztatóin nyújtott szórakoztató magatartásával: késésekkel, minőségi trash talkkal és a váratlan helyzetek zseniális lereagálásával.

Egy új szórakoztatási faktor lenne a nézők számára, hogyha megadná az NFL a lehetőségét annak, hogy az egymást legjobban utáló játékosok ilyen keretek között találkozhassanak egymással. Ez a mérkőzésre is jobb hatással lenne, parázsabb és látványosabb párharcok alakulhatnának ki, plusz az NBA-nél felvetett egyéniségek menedzselésének keretébe is beférne.