The art of trash talking – Steve Smith Sr.

Rengeteget lehet arról vitatkozni, hogy ki az NFL történetének 5-10 legjobb elkapója, hiszen nem csak a múltból lehet alanyokat kiválasztani erre a posztra, hanem a szemünk előtt zajló jelenben is rengeteg jelölt van. Persze ezeken a listákon előnyben vannak azok, akik egy teljes, több tízéves profi pályafutás során hoztak kiemelkedő teljesítményt. Mégis, Steve Smith Sr. neve nagyon kevés esetben kerül elő a témával kapcsolatban, pedig 16 éves pályafutása során elég okot adott arra, hogy minden idők legjobbjai között emlegessük. Egy dologban viszont vitathatatlanul a legjobb volt, amiben senki nem volt képes felérni a 175 cm magas elkapóhoz. Ez a trash talk.

[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]

Most lehetne arról regélni, hogyan került a ligába és azt is meg lehetne írni lépésről lépésre, hogyan lett a liga történetének hetedik legtöbb elkapott yardjával rendelkező játékosa (14.731 yard) és hogyan lépte át az 1000 elkapást jelentő álomhatárt. Smith ugyan gyors játékos volt, már középiskolában is kiemelkedett fociban és atlétikában egyaránt, azonban 5’9”-es magassága miatt szinte esélytelennek tartották, hogy az NFL-ben elkapóként is tudjon érvényesülni, pláne nem a 2000-es évek elején, amikor a kis méretű slot elkapók használata még csak halvány gondolatként foganhatott meg az edzők fejében. A tehetsége azonban megvolt Smithnek, így a 2000-es draft harmadik körében a Carolina Panthers ki is választotta, ahol 13 nagyszerű évet töltött el. Ez idő alatt nem kevesebb, mint 72 franchise rekord fűződik a nevéhez.

A magas lóról nagyot lehet esni…

Ahhoz hogy az NFL-ben valaki igazán sikeres lehessen, nem elég tehetségesnek és alázatosnak lenni vagy kiemelkedő fizikai adottságokkal rendelkezni, kell valami plusz is. Mint mondtam, Smith nem volt egy tipikus WR, ezzel szemben belülről egy olyan tűz fűtötte és olyan szenvedélyesen állt a játékhoz, hogy ezzel a hozzáállással és viselkedéssel mindenféle fizikai hátrányosságát semlegesíteni tudta. Mindenkit a vetélytársának nézett, nem ismert sem barátságot sem közös múltat, ha a pályán volt.

Vedd fel a védő szemüveged, mert vér és belek lesznek mindenhol.

Igazából azt akarom, hogy anyád be legyen szarva, amikor meglátja, hogy a kicsi fiacskáját a földdel teszem egyenlővé.

Nem játszunk már egy csapatban, úgyhogy ugyanúgy fogom megverni, ahogyan mást és amikor felkelek az elkapást követően a földről, ugyanúgy fogom pörgetni a labdát is az orra előtt.

Ez a tulajdonság persze egy kétélű fegyver és sokszor bajba kerülhet miatta a játékos és ha eluralkodik az emberen ez a magatartás, akkor az nem csak a mérkőzéseken jöhet elő, hanem az edzéseken és a civil életben egyaránt. Nem meglepő, hogy a Panthersnél töltött időszakában gyakran volt az edzőtáborban történő verekedések gyújtópontja.

2008-ban például annyira elfajultak a dolgok közte és akkori csapattársa, a cornerback Ken Lucas között, hogy főhősünk betörte Lucas orrát. Az ütésnek meglett a következménye, Smitht két mérkőzésre eltiltotta a csapat. Szerencsére egyébként több, ehhez hasonló eset nem történt csapaton belül, inkább arra koncentrált, hogy az ellenfél életét keserítse meg a maga módján.

… Smith azonban nyeregben maradt

Rengeteg esetben üthet vissza az, hogy az ellenfél becsmérlését követően a mérkőzésen gyakorlatilag momentuma sincsen az arcoskodó játékosnak, ettől kezdve pedig tényleg hideget-meleget kap mindenhonnan a nagyszájú játékos. Smith azonban tetteivel is mindig alátámasztotta azt, amit korábban mondott, sőt, inkább tetteit követően nyílt ki a szája, már ha erre az ellenfél cornerbackjei okot adtak. És adtak, nem is kellett keresnie az alkalmat, megtalálták őt az ellenfél játékosai mérkőzések előtt, azonban ahogy az ilyenkor lenni szokott, rá is fáztak.

A vikingsos Fred Smooth találta be egy Panthers elleni mérkőzés előtt. Az elkapó parádés mérkőzést zárt, a meccset követő interjúban a bemelegítésnél történtekről kérdezték, mire így felelt:

Hogyishívják elkezdett dumálni nekem a mérkőzés előtt. Ha kopogtatnak az ajtómon, akkor nem behúzódok a sarokba és várom, hogy elmenjen az illető, hanem ajtót nyitok neki.

Nem csak hogy kinyitotta, hanem konkrétan rárúgta az ajtót a cornerbackre, gyakorlatilag akkor és ott alázta meg, ahol csak tudta. 11 elkapást csinált meg a cornerbacken 201 yardért és egy TD-ért, illetve Smith egyik legemlékezetesebb TD örömét is ekkor mutatta be.

Nem volt olyan cornerback a ligában, akivel ne akasztotta volna össze a bajszát. Aqib Talibbal például 2013-ban egész mérkőzésen ütötték-verték egymást. Az elkapó 4 elkapást és 62 yardot szerzett a cornerbacken, majd a meccs utáni pályaszéli interjúban amikor a Talibbal történő dolgokról kérdezték elmondta, egyik legfelkapottabb mondatát:

Ice up, son!

Ez gyakorlatilag annyit tesz: „Szedd már össze magad, öreg!”

Minél előrébb haladt Smith pályafutása, annál rutinosabban választotta ki ellenfeleit és egyre gyakrabban találta meg a fiatal cornerbackeket, akikről elég negatív véleménnyel volt mindig is. Úgy tartotta, ahhoz, hogy valakivel ő leálljon szájkaratézni, előtte azért már le kell tennie az illetőnek valamit az asztalra és nem csak a Google-ön szerzett információkból összerakni egy silány trash talknak nehezen nevezhető valamit. A trash talkba rengeteg minden belefér, azonban amikor valaki a másik családját is beleveszi, az undorító és ugyan a pályán a szabályok miatt nem lehet megfelelő elégtételt venni, az utcán azért jól szájba veri, ha van rá módja.

Janoris Jenkinsről tudni kell, hogy amikor összetalálkoztak a pályán Smithszel először, akkor még csak másodéves volt, viszont azzal volt tele a sajtó, hogy 2012-ben egy év alatt négy gyereke született három nőtől. Jenkins eléggé kihúzhatta az elkapónál a gyufát, ugyanis a mérkőzés után (ahol Smith szénné égette a cornerbacket 69 yarddal és egy TD-vel) egy héttel sikerült Smithnek betalálni azzal, hogy lehet nem ártana, ha cornerback óvszert használna.

Smith rendkívül jól használta fizikai adottságait, kis mérete lévén nehezen tudták szerelni, ennek köszönhetően pedig rengeteg yardot, nagy játékot és TD-t hozott csapatai konyhájára. A TD-ket természetesen ünneplés is követte és mivel pályafutásának nagy része még nem a No Fun League jegyében telt, ezért a lehetőségek tárháza nyílt meg előtte ilyen téren. És hát mit is várhatnánk, illetve kapnánk egy olyan játékostól, aki Chad Ochocinco csapattársa volt két éven keresztül az egyetemen? Nyilván minőségi, ugyanakkor az ellenfelet kimondottan hergelő ünnepléseket.

Elüldözve

Hogy miért csapatai? A 2013-as szezont követően válaszúthoz érkezett a Panthers és szeretett volna csere útján megválni az akkor már 34 éves elkapójától, aki ekkorra már második számú opcióvá vált a csapat passzjátékában. A szurkolók imádták Smitht, amin nem kell meglepődni. Super Bowlba juttatta csapatát és addigra már a franchise történetének legnagyobb játékosává nőtte ki magát.

Viszont az üzlet az üzlet, és mivel a Panthers nem akart kifizetni Smithnek 2014-re 7 millió dollárt, ezért úgy döntöttek kivágják az elkapót, aki ezt követően Baltimore-ba került. A csapattól történő távozása annyira szíven ütötte egyébként a játékost, hogy a mai napig nem tud megbocsátani nekik, és esze ágában sincs egynapos szerződést aláírni velük, hogy végül tőlük vonuljon vissza.

Senior visszavág

Az új közegbe kerülés változásokat is generált, de nem feltétlen sportszakmai szempontból. Főhősünket ettől kezdve azonban Smith Sr. néven láthattuk a pályán. Az elkapó így akarta a világ tudtára adni, hogy felesége fiúgyermeket vár.

Elkapóként nyújtott teljesítményét ott folytatta, ahol Charlotte-ban abbahagyta és gyakorlatilag a csapat támadósorának legfontosabb eleme volt három éven keresztül. Ezt a korábbi csapata a saját bőrén is megtapasztalhatta, ugyanis az élet úgy hozta, hogy Smith első ravenses évében rögtön a nemes bosszút is állhatott a Panthersön. 139 yardot és 2 TD-t szerzett, 38-10-es Ravens siker alkalmával. Az egész mérkőzésen extázisban játszott, második TD-jét követően pedig kijött belőle minden feszültség.

Bevertem a szöget a koporsótokba. Halottak vagytok. Most húzzatok vissza Carolinába és nyírjátok le a házam előtt a füvet.

Az idő haladt előre, Smith viszont maradt a régi minden tekintetben és ezen nem változtatott semmilyen téren. Gond nélkül verte meg azt, aki épp szembe jött vele.

Bárki jön velem szembe, abban a pillanatban rá fog jönni, mennyi van még bennem, amint leültetem.

35 évesen is ugyanúgy rohangálok közöttük, mint a kisgyerekek az iskola udvarán.

Erre a legjobb példa, az egyik Bengals elleni mérkőzés, ahol gyakorlatilag a secondary minden tagjával találkozhatott, így lehetősége volt nem csak megégetni őket, hanem véleményt is formálni róluk.

#27: Trash, #24 Trash, #43 Fuckboy

Az újonc, fiatal cornerbackekre ugyanúgy rászállt, TD ünneplései viszont a liga szemléletváltása miatt elmaradtak. Ettől függetlenül ugyanúgy élvezte a foci közegét. Mindenre volt válasza, az újságírók egyik kedvenc interjúalanya volt, a twitter tele volt Smith interjúk idézeteivel. Például amikor egy riporter azt a kérdést tette fel neki, hogy a betegsége mennyire lesz kihatással az állóképességére, csak azt válaszolta:

„Kérdezzék a feleségem.”

De nem csak a játékostársaknak jutott Smith kreatív trash talkjából, hanem a bírók is megkapták a magukét. Igaz, ők inkább viccesen a pályán kívül. Egy Arizona-Baltimore mérkőzésen elég meredek fújások kísérték a mérkőzést, ezzel pedig nyilván Smith sem volt kibékülve. Ám ahelyett, hogy mindennek elmondta volna a játékvezetőket az összecsapást követően, inkább a Yelp nevű alkalmazáson keresztül minősítette két csillaggal a bírói tevékenységet – és persze mindenkit arra buzdított, hogy tegyen hasonló módon.

A példakép

Smithről mindenkinek meg lehet a maga véleménye, de az tagadhatatlan, hogy amellett, hogy a focival kapcsolatban megvan a maga stílusa, a pályán kívül igazán példamutató életet él.

A vallás és a család nagyon fontos szerepet tölt be Smith életében. 2007-ben evangelizációs úton vett részt Afrikában, azon belül Togóban és Nigériában, hogy megerősödjön hitében.

Saját alapítványa is van, a The Steve Smith Family Foundation. Ezt feleségével, Angie-vel közösen viszi és a családok jólétéért igyekeznek minél többet tenni. Az alapítvány első nyilvános eseménye egy szombati napra esett, egy újságíró pedig megkérdezte, hogy ugyan nincs meghívva és annyira nyilvánosan sincs meghirdetve, de részt vehetne-e rajta. Az elkapó mondta, hogy persze, nincs akadálya bár kicsit furán érezte magát az újságíró, hogy valószínűleg ő lesz a média egyetlen képviselője a már fentebb említett okok miatt. Smith szándékosan rossz címet adott meg, azonban a csavar ekkor történt, mert ahelyett, hogy az újságíró ott állt volna a rossz címen és mérgelődött volna magában, Steve Smith jelent meg előtte és nevette ki hangosan. Ezt követően közösen mentek el a megnyitóra.

Pályafutása alatt minden idegenbeli mérkőzés során a családjával közösen rengeteg cipőt adományoztak a helyi hajléktalanok számára, akiknek még a lábát is megmosta. Az egyik célja, hogy nagyjából félmillió pár cipőt adjon oda a szükséget szenvedőknek. Ezt a mozgalmat pályafutását követően nem csak az USA-n belül szeretné folytatni, hanem az egész világon, erre pedig 16 NFL-ben töltött évet követően minden lehetősége megvan.

Ha a világ minden országába nem is jut el, Cantonban minden bizonnyal megörvendeztetheti a rászorulókat pár cipővel.

[/ppp_patron_only]