Az FK! Étterem hétfői kínálata

Az első fordulóknak megfelelően most is két találkozó lesz látható hétfő éjjel, ami már a reggelbe is átnyúl majd. Adrian Peterson vagy Mike McCoy bosszúja vajon lesújt korábbi csapataikra, illetve a két szuperirányító, Drew Brees és Philip Rivers képes lehet feltörni a velük szembekerülő betonvédelmeket? Beharangozónkból megpróbáljuk megjósolni a siker receptjét, stílusos módon egy étlappal felajánlva.

New Orleans Saints@Minnesota Vikings, 1:10, Sport 2

Cordon Brees lilahagyma lekvárral töltve

Első receptünk egy minnesotai specialitás, amihez elengedhetetlen feltétel a friss hozzávalók, ami Drew Brees és egy jó adag Vikings védőjátékos. Brees omlósságát a jó sokáig tűzben tartás okozza, amihez fontos, hogy a lángokat termelő eszközünk rendben működjön. A minnesotai konyha tartalmazza a liga egyik legjobb grilljét, a Hunter & Griffen cég csúcskategóriás készülékét, ráadásul a leghíresebb minneapolisi séf, Mike Zimmer fejlesztette tökélyre a gyártási folyamatot, vagyis a minőség garantált. Ez a grill egyedi eljárással készíti el a húsokat, aminek a titka, hogy folyamatosan helyez rájuk forró nyomást, legyen az szó az oldalfalakról vagy a készülék aljáról, biztosítva ezzel, hogy a húsunk minden oldalról meg legyen grillezve.

Természetesen nincs finom étel köret nélkül, amihez Barrbecue szószba mártott, Kendricks módon elkészített hagymakarikákat tálalunk. Számos ételkritikus erősítette meg, hogy ez a kettő így a nyerő páros, külön-külön nem olyan ízletesek, együtt viszont hatalmasat dobnak az ízvilágon. Amikor már azt érezzük, hogy kifut a nyál a szánkból, akkor jön a Barr-Kendricks kombó, és visszatereli azt a kiindulási helyzetébe, vagy még távolabb is. Aki bírja az erőset, annak ajánljuk mellé a csípős szekonderi mártogatósunkat, amivel egy dolog biztos: aki csak megízleli, az tüzet okádva, patakokban folyó könnyekkel könyörög azért, hogy legyen már vége annak a nagyjából 60 percnek, amíg érezni lehet a hatását.

Akinek ez még mindig nem elég ahhoz, hogy csillapítsa étvágyát, annak egy desszertet is ajánlunk, méghozzá a Cooktában készült, Bradford tálon felszolgált túrós krémrudakat. Ennek a különlegessége, hogy a Cookta még érintetlen, vadiúj, és még a szakács sem tudja, hogy milyen ízvilágra számíthat tőle – ezért kell a Bradford tál, ami megfelelő egyensúlyba hozza a Cookta hatását a krémrúdra. Egy minnesotai vendégkönyvben két férfi, Stefon Diggs és Adam Thielen írta azt, hogy remekül passzolt hozzájuk a Bradford tál, és csak ajánlani tudják mindenkinek.

Francia sajttál

New Orleans híres a francia és belga negyedeiről, így az ottani konyha is sok helyen hajaz erre a két országra. Mi szeretjük a hagyományokat, így nem vesszük el az egyik tradicionális nem-amerikai ételt az étlapunkról. A sajttál különlegessége, hogy sokféle sajtot tartalmaz, aminek az ízvilága ha összefolyik az ember szájában, akkor az felér a Mennyországgal. A tökéletes sajttál a KKPP monogramra hallgat, vagyis a kék, a kecske, a préselt és a puha sajtra, egy francia tál nem lehet teljes e négy nyalánkság nélkül!

A kék sajtot egyedi módon nem sokáig érlelve, hanem éppen ellenkezőleg, maximum egy éve készülve tálaljuk, és mivel ezt szolgálják fel először, szokás ezt a “támadó sajtnak” is nevezni. A kék sajtok krémje a méltán híres Bleu de Thomas, amit az ohioi tehenek tejéből készítettek, adva neki egy érdekes, kifinomult, mégis finom ízvilágot. Felnőtteknek egy kis Ginnt kínálunk kísérőnek, ami elsőre bizarrnak hangzik, de meglátják, a kettő együtt jól működik majd! A kecskesajt a kékkel ellentétben hosszú ideje érlelődik, a jelenleg kínálatban lévő már 17 éve vár arra, hogy elfogyasszák, és még ennyi idő távlatából sem ment ki a divatból. Sőt, egyenesen a “sajtok sajtjának” tartják, aminek a mellőzésével rá sem lehet ismerni a New Orleans-i kínálatra. Hogy jobban csússzon, ahhoz a görögöktől átvett Ramczyki szósz és egy kis Peata gondoskodik.

A préselt és a puha sajt között minimális különbségek vannak, de annyit elárulhatok: mindkettő pocsék. Vagy a szakácson, vagy a hozzávalókon kellene változtatni, mert jelen állapotában szinte fogyaszthatatlannak látszik, ráadásul lyukacsos is, ami egy jól elkészített puha vagy préselt sajttal nem történhet meg. A pletykás takarítónőknek hála megtudtuk, hogy a sajtot készítő és tálaló személyzetből többen is hiányoznak, vannak egészen zöldfülű kis kukták is a készítők között, ráadásul egy csomó innen-onnan “kukázott” munkatárs kellett ahhoz, hogy egyáltalán elkészüljön. Ha ehhez a részhez értek a tál fogyasztásában, csak csukjátok be a szemeteket, egyszer úgyis lemennek azok a falatok a torkokon…

[quote]Szerkesztőségünkben úgy tűnik több a sajtkedvelő mint a húsimádó. Engem személy szerint meglep a Saints fölénye a tippsorokban, de láthattuk már, hogy ebben a fordulóban a papírformának néhol nyoma sincs.[/quote]

Los Angeles Chargers@Denver Broncos, 4:20, Sport 2

Denveri gyros tál

Aligha tudunk olyan embert mondani, aki azért utazik Denverbe, hogy a még csak nem is híres gyrosukból egyen, de ezt még annak ellenére is érdemes megpróbálni, hogy a fogyasztására csak éjjel kerülhet sor. Hogy miért is ajánljuk eme remekművet? Mert maga Adam Gotsis készítheti el nekünk, aki a többi gyrosos kisebb-nagyobb baja miatt hirtelen előtérbe került, és hát ilyen névvel bármilyen gyros eredeti ízéről tanúbizonyságot adhat. Pedig finoman szólva sem most van a szezonja a gyorsnak, hiszen több adaléka is hiánycikk Denverben, és sokan panaszkodnak arra, hogy meg sem közelíti a tavalyi vagy két évvel ezelőtti ízét. Mondjuk egy jóféle Miller sörrel a kézben már nem is tűnik olyan vészesnek az íze!

Nincs gyros tál köret nélkül, de sajnos azt kell hogy mondjuk, hogy a köret Denverben pocsék. A krumpli nem friss, kissé megplöttyedt annak ellenére, hogy az őt védő tárolóhoz új falat húztak. Nem is ment egykönnyen a végső burgonya kiválasztása, ráadásul közben jött egy clevelandi szállítmány is, de azzal is csak mennyiségileg, és nem minőségileg van több a kamrában. Pedig a salátával (Sanders és Thomas-féle fejes) és az öntettel (fokhagymás-Andersonos, Charles fűszeres) semmi probléma, mégis ha együtt a tányérunkba teszik, valahogy nem az igazi. De az idő mindent megszépít, szokták mondani, talán idén már fel sem tűnik, milyen rossz is az a krumpli…

Kaliforniai töltött paprika

Az állam maradt, a gyártója azonban San Diegoból Los Angelesbe költözött ennek a finomságnak. Az ízéből azonban mit sem vesztett, és ha lehet hinni a konyhai titkoknak, akkor még jobb is lett mint valaha! A lédús, különleges zamatú kaliforniai paprikát a Rivers farmról szerzik be az ételhez, ami minden szájíznek megfelel: ha kell, akkor nagyon csípős, ha kell, akkor édes mint a méz, sütésre és nyers fogyasztásra is remek zöldség.

Az étel esszenciáját a töltelék adja meg: gondosan válogatott alapanyagokból kapkodták össze azt a masszát, amit a paprikával tálalva halomra tudnánk zabálni, annyira finom. A dolgok szépségét az adja, hogy a töltelékhez számos hozzávaló nem elérhető, így tényleg oda kell figyelnünk, hogy miket válogatunk bele. A költözés során szintén lettek hiányzó hozzávalók, de egy jó szakács abból főz, amije van, Los Angeles pedig tele van alapanyaggal! Ha esetleg aggódnátok azért, hogy vajon milyen íze lesz, nem kell félnetek, továbbra is garantáltan hozza az eddigi minőséget, hála a Rivers farmnak. Mivel Kalifornia nem a zord időjárásáról híres, bátra ajánljuk hozzá a bodzaszörpöt, amit a helyiek csak Bosaszörpként emlegetnek.

[quote]Szinte megtippelhetetlen a találkozó végkimenetele. A broncos offense gyenge, a Chargers védelme viszont egyre erősebb, míg a Broncos védelme ligaelit, a Chargers támadósora pedig szintén a top egységek közé sorolható. Ember legyen a talpán, aki magabiztosan állítja egyik vagy másik csapat győzelmét. A kezdés időpontja ugyan nem a munkába/iskolába tartóknak kedvez, de mindenképp érdemes lehet megpróbálni egy hajnali kelést a találkozóért.[/quote]