Beharangozó
Kickoff ’17 – Kansas City Chiefs @ New England Patriots
Ma éjjel megkezdődik a 2017-es NFL szezon érdemi része, az alapszakasz. Sőt, 2018. február 11-ig nem lesz olyan vasárnap, amelyen foci nélkül maradnánk. Az új szezon nyitányaként pedig nehezen is találhattak volna izgalmasabb párosítást, mint a New England Patriots – Kansas City Chiefst.
Mára már hagyománnyá vált, hogy a címvédő nyitja a szezont hazai pályán. Ezt a rendszert 2004-ben vezette be az NFL, azóta egy kivétellel minden alkalommal a hazai csapat nyert: 2012-ben a Cowboys győzte le a Giantset. Ez tehát azt jelenti, hogy Andy Riedékre elég komoly feladat vár ma Foxborough-ban, azonban közel sem lehetetlen.
Habár tény, a Patriots hazai pályán a liga legfélelmetesebb és legdominánsabb csapata, különösen Tom Bradyvel a fedélzeten. Az elmúlt 51 hazai AFC főcsoportbeli találkozójából 50-et megnyert. Az az egy vereség még a 2014-es Buffalo Bills elleni 17. heti alapszakasz mérkőzés, aminek a második félidejében már pályára sem lépett a négyszeres Super Bowl MVP. Összességében pedig az is elmondható, hogy hazai pályán a Patriots sosem veszített szezonnyitó mérkőzést, ha Brady pályán volt, kickoff mérkőzéseken pedig negyedik alkalommal van jelenésük, melyeken eddig 3-0-ás mérleggel állnak.
A Chiefs számára viszont nem megoldhatatlan feladat a Patriotsot legyőzni Tom Bradyvel, sőt. Amikor legutóbb primetime mérkőzésen találkoztak a felek egy MNF során 2014. szeptember 29-én, a Chiefs 41-14-es arányú, megsemmisítő vereséget mért a New Englandra. Igaz, azt a mérkőzést az Arrowhead Stadiumban játszották, de tudván, hogy nem mindennap verik el így a Patriotsot, ez is figyelemre méltó.
A találkozónak komolyabb visszhangja is volt, ugyanis már a mérkőzésen is úgy döntött Bleichick, hogy inkább Jimmy Garoppolot küldi a pályára Brady helyett, ezt követően pedig rengetegen mondták, hogy akkor itt az ideje, hogy Brady átadja a helyét az újabb generációnak, hiszen látszik, hogy nincs már benne több. Akik így gondolták, alaposan melléfogtak.
Ettől a ponttól kezdve azonban gyakorlatilag megállíthatatlanok Belichickék, az azóta lejátszott 52 mérkőzésükből 43-at megnyertek, ugyanabban az évben a rájátszásban is visszavágtak a Chiefsnek, és míg Alex Smithéknek nagyjából ez a legnagyobb sikerélményük azóta, addig Bradyék két Super Bowlt is megnyertek három éven belül.
A bajnokcsapatokat általában szétszedik a diadallal végződő offseasonban, azonban a Patriotsnál nem ez a helyzet. Gyakorlatilag egyben maradt a keret, 22 kezdő játékosából 17 visszatért az új szezonra, sőt, még erősödtek is a holtidényben. A csapattól távozó Logan Ryant egy még jobb cornerbackkel, Stephon Gilmore-ral pótolták, valamint támadóoldalon egy Brandin Cooks érkezett erősítés gyanánt, akire Edelman kiesését követően komoly feladat vár az egész szezonban, első sorban a hosszú, nagy játékok során, mivel rövid játékoknál lehetőségek tárháza nyílik Tom Brady előtt, hiszen Hogan, White, Lewis, Burkhead és Amendola mind-mind képesek megtalálni a legkisebb rést is az ellenfél védelmében. Az nyilvánvaló, hogy Cooks egy az egyben nem tudja pótolni Edelmant már csak eltérő játékstílusuk miatt sem, ugyanakkor fontos, hogy valamilyen szinten feledtetni tudja előbbi hiányát, hiszen Brady passer ratingje között hatalmas kontraszt figyelhető meg, hogyha kedvenc elkapója a pályán van, avagy nincs. Ha pályán van, akkor 2014 óta átlagban 106.9-es ratinget tud felmutatni, míg ha nincs, akkor NFL átlag alatti, 89.5-öt.
Az egyébként nagyon mély elkapósor mellett pedig ott van a 100%-os állapotban levő, az új szezonra az eddigiekhez képest eltérő módon készülő Rob Gronkowski, aki vitathatatlanul a liga egyik legveszélyesebb fegyvere. Hiába van a csapatban Cooks, Hogan, Amendola, Mitchell, szinte biztosan ő lesz a legkeresettebb játékos, hiszen a teljes mezőny legmegállíthatatlanabb játékosáról beszélünk. Ezért is lesz kulcskérdés, hogy a Chiefs hogyan tudja majd semlegesíteni a tight endet, de erről még később.
Igazán komoly veszteség a védelemben, azon belül defensive end poszton érte a Patriotsot, ugyanis távozott a csapattól Sheard és Long, Ninkovich visszavonult, Kony Ealy pedig nem vált be, így az egy szem Trey Flowersen kívül nem nagyon van biztos jelölt erre a posztra. Igaz ugyan, hogy tavaly úgy engedte mérkőzésenként a legkevesebb pontot (15.6/meccs), hogy nem igazán érkezett konstans minőségi nyomás a defensive endek részéről, azonban érdekes lesz figyelni, hogyan oldják meg Matt Patriciaék Flowers túloldalát. Az előszezon folyamán ugyanis rengetegszer játszott a Patriots úgy, hogy valamelyik linebackerét küldte fel defensive endnek, többnyire Kyle Van Noyt. Tétmeccsen azonban inkább valószínű, hogy ezt csak egy-egy játéknál látjuk majd a címvédőnél, alapjában véve Lawrence Guy, az újonc Deatrich Wise Jr. vagy a héten a Seattle-től szerzett Cassius Marsh kerülhet a védőfal bal oldalára.
A vendég gárdát is nagyjából a folyamatosság jellemzi, hozzájuk is 17 kezdő játékos tért vissza abból a csapatból, amely tavaly kisebb meglepetésre majdnem az AFC élén zárta az alapszakaszt 12-4-es mérleggel, hogy aztán kikapjanak a playoffban a Pittsburgh Steelerstől. Látva a tavalyi szereplésüket azonban nem kizárt, hogy Alex Smith vezetésével ismét nagyot mennek. Távozók persze akadnak náluk is, a legfontosabb a kivágott Jeremy Maclin, aki ugyan egy remek mélységi célpont, azonban Smith pont az a fajta játékos, aki az ilyen fegyvereit nem képes kihasználni, hiszen mentalitása és karerőssége sem engedi, hogy bátran megnyújtsa a pályát. Tyreek Hill-lel és De’Anthony Thomasszal, Chris Conley-val, Albert Wilsonnal együtt azonban van egy elég robbanékony elkapósora, amihez hozzájön a liga egyik legmegbízhatóbb tight endje, Travis Kelce, így komoly veszteségek igazából nem érték ezen a területen a Kansas Cityt.
Smithre egyébként idén az eddigieknél is komolyabb nyomás helyeződhet, ugyanis hiába kapott rengeteg kritikát, hogy ő csak egy game manager irányító, komoly konkurencia híján elképzelhetetlen volt, hogy ne ő vigye harcba a Chiefs játékosait. Idén azonban Patrick Mahomes már kopogtat az ajtón, aki ráadásul pont abban jó, amiben Smith kritikán aluli, a mélységi, nagy játékok végrehajtásában és ugyan egyelőre a vezetőség azt állítja, hogy az újonc irányító még nem kész az NFL-re, Smith utolsó napjai szinte biztosan meg vannak számlálva a csapatnál, ezt pedig az esetleges gyenge teljesítmény csak rövidíti.
Maclin távozásánál sokkal fájóbb, hogy az egész szezonra kiesett Spencer Ware, a Chiefs első számú futója. Ám ahogyan anno Jamaal Charlest is sikerült pótolni Charcandrick Westtel és Spencer Ware-rel, most ugyanúgy pótolhatja Ware-t, szintén West és az idei offseasonban igazán biztatóan szereplő újonc running back, Kareem Hunt. Azonban nagy kérdés, hogy melyikük fog komolyabb szerepet kapni a Chiefs futójátékában. Ried vajon a rutinosabb Westre fog többet bízni vagy inkább bízik a friss erőben? Egy biztos, akármelyikük is kapja a több szerepet, a támadások sikeressége kettejük produktivátásán fog múlni.
Hasonló kérdés a Patriots háza táján is felmerül, ám ott nem a szükség szüli ezt, hanem a bőség zavara. Távozott ugyan a csapattól LeGarrette Blount, azonban így is jelenleg 4 olyan running back van a gárdánál, aki simán el tudja látni a kezdő futó szerepét. Testfelépítésben leginkább a Buffalóban LeSean McCoy mögött szereplő Mike Gillislee hasonlít Blountra, de Dion Lewis és James White is könnyen lehet elsőszámú opció a posztra és akkor még az előszezonban egész jól mutató Rex Burkheadről egy szót sem ejtettünk.
A kereteken és az edzői stábon végigtekintve nem sok poszt van, ahol a Chiefs jobbnak mondható ellenfelénél, talán a special team az, ahol a vendég gárda felülmúlja a Patriotsot. Az biztosra mondható, hogy a tavaly berobbanó Hill visszafogottabb szerephez jut ebben a csapatrészben azok után, hogy a csapat első számú elkapójává vált a már fentebb írt Maclin cutot követően. Ráadásul rajta kívül Thomas is jól bevethető a visszahordásoknál, így Hill tehermentesítése nem okoz megoldhatatlan feladatokat.
A Patriotsnál ezzel szemben rengeteg kérdés merül fel returnök terén. Már tavaly is akadtak problémák Cyrus Jonesszal, aki egyébként idén biztosan nem fog elejteni egy labdát sem, mivel térdsérülése miatt szintén kihagyja a teljes szezont. A legesélyesebb Danny Amendola vagy a frissen a csapathoz kerülő Phillip Dorsett, de úgy igazából nem világos, hogy kit szán erre a posztra a Patriots edzői stábja. A legnagyobb fejtörést mégsem ez, hanem Stephen Gostkowski okozhatja, ugyanis tavaly elég sokat hibázott – köztük a Super Bowlon is, aminek végül nem lett komoly következménye – és az idei preseasonban sem volt meggyőző.
A mérkőzés kulcspárharcai:
Rob Gronkowski vs. Eric Berry
Az nyilvánvaló, hogy a Chiefsnek a védelmi oldalon kell nagyot alkotnia ahhoz, hogy esélye legyen a meccsben maradásra. Mint már írtam korábban, Julian Edelman kiesésével egyik kedvenc célpontját veszítette el Brady, azonban másik kedvence, Gronk visszatér. Valószínűleg pont a Chiefs védelmének vezérével, a safety Eric Berryvel fog rengeteg alkalommal találkozni a pályán, így a kettejük külön párharca döntőnek bizonyulhat a találkozó során. Gronkra nagyon nehéz felkészülni és igazából bárkit állít rá a vezetőedző, az a tight end számára kedvező matchup lesz. A linebackereknek túl gyors, a cornerbackek egyedül képtelenek levenni, ennyi célponttal pedig egyébként is kizárt, hogy safety besegítéssel cornerbacket állítsanak rá.
Patriots pass protection vs Chiefs pass rush
Tom Brady és a teljes Patriots megállításához azonban nem elég ha csak a secondary nyújt kiemelkedőt, a front sevennek, azon belül a pass rushnak kell folyamtosan, minél nagyobb nyomás alá helyezni a hazaiak irányítóját. Ez papíron jól hangzik, azonban Tamba Hali kiesése érzékenyen érintheti elsősorban a szituációs játékoknál a vendégek védelmét, de összességében sem volt olyan jó ezen a téren tavaly a gárda, mindössze a 28. helyen zárták a sacklistát. Justin Houstonnak pedig hiába van meg a tökéletes terve, miszerint gyorsan kell odaérni Bradyre és megütni őt, ha két másodperc alatt már szabadul a labdától, akkor nem sokra mennek vele.
A Chiefsnek támadóoldalon minden bizodalma a produktív futójátékban lehet, ha az működik, akkor lehet esélyük. Ha viszont ők nem tudják hozzátenni a magukét és megalapozni a play actiont, akkor ez az elkapósor hiába robbanékony, kevés lesz a győzelemhez.
A Patriots ma tehát megkezdi küldetését, hogy megismételje azt a bravúrt, ami legutóbb nekik sikerült, a címvédést. Én pedig egy ennek megfelelő domináns játékot várok a Patriotstól, de a többi szerkesztő is az ő győzelmüket prognosztizálja.