Műfüvön többen sérülnek

Aki azt állítja magáról, hogy érdekli a játékosok épsége, kizárólag a természetes gyep mellett foglalhat állást. A Football Outsiders utánajárt, hogy adott talajon hogyan sérülnek le a játékosok, az eredmény pedig megdöbbentő is lehet.

Ahány stadion, annyi fű. Az elmúlt tíz évben két természetes füvet, és nyolc műfüvet használtak már a stadionokban a csapatok, amik természetesen megfelelnek a liga által felállított feltételeknek. Volt már korábban is elemzés a sérülésekről a felületek függvényében: a kétezres évek bizonyos lábsérüléseit vette górcső alá a liga által megbízott kutatócsapat. A kutatók a térd- és bokaficamokat vizsgálták, és úgy találták, hogy mind a boka, mind a térd esetében 22%-kal magasabb a sérülések felbukkanása a FieldTurf műfű esetén a természetes gyephez viszonyítva.

[quote]Hogy kell értelmezni a fenti képet? A vízszintes tengely a vizsgált sérüléseket sorolja fel: térd általában, kétfajta keresztszalag, boka általában, befelé és kifelé csavarodás. A függőleges tengely a műfüvön való előfordulási arányt mutatja a természetes gyephez képest. Az 1.67 azt jelenti, hogy minden 1 ACL sérültre a gyepen 1.67 ACL-es jut a műfüvön. A számok körüli vonalak a konfidencia-intervallumokat jelentik. A kutatók 95%-os megbízhatósági szinttel dolgoztak, ami azt jelenti, hogy ha 100 alkalommal végezték volna el a kísérletet, 95 alkalommal helyes válasz születik, tehát 5% a várható fals pozitívok aránya az elképzelt kísérletekből. A kilógó sávok így azt jelentik, hogy a megbízhatósági szint meddig esik. Ha ez az 1.0 értéket is magában foglalja, arra az adott sérülésre nem lehet azt mondani, hogy statisztikailag szignifikáns, hiszen még a 95%-on belül van. (És még így sem járunk a pontos definíció közelében, de egyszerűbb, ha egy Youtube-videót megnéztek a “confidence interval” témakörében. Ami fontos: ez nem azt jelenti, hogy a valódi érték 95%-os valószínűséggel van a sávban, hanem hogy a használt kísérlet az esetek 95%-ban fogja tartalmazni az átlagot.) Ennek megfelelően 95%-os megbízhatóság mellett azt mondhatjuk, hogy a FieldTurf az ACL és a kifelé forduló boka esetében jelentősen veszélyesebb.[/quote]

Miért baj ez? Mivel a kétezres évek során egyre több csapat állt át műfűre annak kényelmessége miatt, 2009-ben már a meccsek 40%-át műfüvön játszották. Átfogó vizsgálat azonban, mely nem csupán lábsérüléseket figyel, és a füvek típusait is összeveti, nem született mostanáig. A vizsgálat 2012-2015 közötti adatokra vonatkozik, és 1000 játékos-részvételre vetíti a sérüléseket. A játékos-részvétel edzést és meccset is jelent. Mivel a sérülések heti bontásban kezelhetők ésszerűen, azt a kikötést tették a vizsgálat elején, hogy minden hétközi sérülést a mérkőzésre vonatkoztatnak – ami valójában nem annyira vad, hiszen a sérülések 80%-a a mérkőzéseken következik be. Átlagosan egy egységnyivel kisebb sérülésarány néggyel kevesebb sérülést jelent egy csapatnál.

Az átlagos értékek gyep és műfű számára 16.9 és 17.2, ami nem egy komoly különbség. A leggyakrabban használt műfű a ligában a FieldTurf.

Itt azért már sokkal komolyabb a szórás. A természetes fű a leginkább kíméletesek közé tartozik mindhárom kategóriában, bár a konfidenciaintervallumok a legtöbb esetben bezavarnak. A boka esetében semmilyen különbségtételt nem lehet tenni, viszont a lábfej számára az A-Turf kifejezetten jónak tűnik.

Felmerül a kérdés: akkor most mégis miért lenne rosszabb a műfű?

Az összesített adatok sok hatást elfednek. Ezt Simpson-paradoxonnak hívják, és számos, a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években végzett, elsősorban amatőr kutatásban nem ellenőrizték a jelenlétét. Az összesített adatokból nem látjuk például azt, hogy melyik csapat milyen minőségben kezeli a talajt. A bontott vizsgálat során kihagyták a Vikings-stadiont (a beomló tető nem igazán jó jel arra, hogy hiteles üzemeltetési következtetéseket lehet levonni onnan), a 49ers pedig a Levi’s Stadiont jelenti. A Giants és Jets egyaránt NYC alatt jelenik meg, Atlantához a Georgia Dome tartozik, ha pedig egy csapat füvet váltott, a leghosszabb ideig szolgálatban lévőt figyelték meg.

Az ábra hamar elmond pár dolgot. Hat olyan stadion van, ahol magabiztosan állíthatjuk, hogy az átlagtól kevesebb vagy több sérülés történik. A 49ers és a Redskins stadionjában kevesebb, míg a Seahawks, Patriots, és a Bills, illetve a Colts stadionjaiban több. A természetes gyep inkább az alsó felében található: 16/31 stadionnak van természetes gyepe a vizsgálati keretben, ennek ellenére a várható 7.5 helyett 10.5 az arányuk a kép bal felén.

A legelső képeken az A-Turf teljesített legrosszabbul, itt láthatjuk is, hogy ez azt jelenti stadiononkénti bontásban, hogy a második legrosszabb értéket mutatja. Ez az átlaghoz képest évi 7-8 sérüléssel jelent többet a hazai meccseken a Buffalo játékosainak. Ami még inkább mellbevágó, hogy a FieldTurf mennyire kiemelkedően szar. Öten használták, ebből három tisztán és világosan a legszarabbak között volt, de a másik kettő sem maradt le nagyon.

Természetesen számos faktor befolyásolhatja az eredményeket. A vizsgálat során megfigyelték, hogy a csak vendégsérülések alapján nem látni azt, hogy jelentős különbség lenne a csapatok orvosi és felkészítő stábja között. Az időjárás szintúgy befolyásolhat, míg például az is, hogy némely csapat gyakrabban okozhat a stílusa miatt sérülést az ellenfélnek (gondoljunk csak a Bountygate-re, vagy általában a szerelési technikákra).

A vizsgálatot megismételték a lábsérülésekre, hogy láthatóak legyenek a mintázatok ott is.

A Baltimore eddig is a negatív dobogó környékén ólálkodott, de itt az élre vág. Az átlaghoz képest négy-öt többletsérülést kap így a csapat deréktól lefelé szezononként. A Buffalo-féle A-Turf már nem is tűnik annyira rossznak, kifejezetten átlagos lett. Lehet, hogy sokat számít a helyi klíma, vagy a Buffalo kifejezetten keményen játszik, ezért több átlagban a sérülés. A hat legjobb stadion a lábak tekintetében mind természetes talajokkal bírnak.

A fenti eredmények tekintetében egyértelmű, hogy a nagy átlagban és a lábakra is bontva sokkal előnyösebb a csapatok számára a természetes fű. Érthetetlen, hogy miért nem használja mindenki azt.