Miért nem engedte a bíró Zekét játszani?

Az alábbi cikkben a Failla bíró által adott érveket vesszük górcső alá. Miért nem hagyta helyben az Elliott játéklehetőségét biztosító végzést, ami felfüggesztette a büntetés végrehajtását? Netán Eagles-drukker? Vagy esetleg lecsúszott Zekéről, és McFaddent draftolta fantasyban?

Ezekiel Elliott felfüggesztése természetesen nem leválasztható a Brady-ügyről. Mindkét esetben egy játékos és a szakszervezet hadakozott a ligával. A ligának kedvező döntés a Deflategate során több komoly utalást tett a jövőre nézve, és erősítette a ligapozícióját a leendő vitás ügyekben. A megválaszolandó kérdés azonban más volt a két ügyben. Míg Brady azt mondta, hogy

Hé, EZT nem tehetitek velem!

addig Zeke Elliott inkább azon háborodott fel, hogy

Hé, ÍGY nem tehetitek velem!

A Deflategate során arra fókuszált mindenki, hogy amik felmerültek a nyomozás során bizonyítékként vagy szakértői anyagként (SMS-ek, levelek, labdanyomásról szóló szakértői vélemények stb.), azok fényében Brady legalább általánosságban tisztában volt a labdanyomások körüli ügyeskedésről, és a nyomozás során tanúsított magatartása (hamis vallomás, bizonyítékok megsemmisítése) károsan befolyásolta a profi futball megítélését és a ligát. Az eltiltás elleni fellebbezés arról szólt, hogy ez messze nem megfelelő alap egy büntetéshez, hiszen körülbelül arról beszélünk, hogy valószínűbb, mint nem, hogy Brady érintett volt a liga szerint, tehát Goodell bináris következtetésében (bűnős – nem bűnös) Brady a rosszabbik oldalra került.

Zeke ügyében azonban eljárási kérdéseken rugóztunk hónapok óta. Az nem kérdés, hogy kapcsolati erőszakért el lehet meszelni egy játékost. A szakszervezet és Elliott jogi csapata azt kifogásolta, hogy az eljárás jogszerű volt-e. Állításuk szerint mind belső szabályzatokat, mind általános jogelveket megsértettek a nyári nyomozás folyamán, és még ezek után is az eredmények apró morzsáiba kapaszkodva állították azt, hogy Zeke bűnös.

Ebben a hisztérikus állapotban kellett kimondania a több-kevésbé végső szót Faillának. A legtöbb jogi szakértő Elliotték győzelmét várta, mivel alapvető jogelvek betartása mutatott az ő irányába, ennek ellenére mégis a liga járt jól a döntéssel, mindenki legnagyobb megdöbbenésére. A jogászok ugyan féltek attól, hogy New Yorki bíró lévén erősen támaszkodni fog a Brady-ítéletre (ami meg is történt), senki sem hitte, hogy a Zeke előnyére váló alapvető elvekben teljes mértékben a liga javára ítél. Daniel Wallach sport- és szerencsejáték-jogász tegnap esti vélekedése szerint egyértelműen Zekének okozna kijavíthatatlan sérelmet egy később jogtalannak bizonyuló eltiltás, továbbá a felfüggesztés fenntartásához Elliottnak be kellett volna mutatnia azt is, hogy nagyobb valószínűséggel nyerné meg ő az ügyet a jövőben (ez így is van még most is), vagy meg kellett volna mutatnia, hogy számára nagyobb hátránnyal jár nem játszani, mint a ligának az, hogy ő játszik (ez is igaz). A fentiek fényében megdöbbentő, de az érvelések tekintetében valahol érthető, hogy Failla bíró mégis miért döntött a liga javára.

Munkaügyi perekben nem érvényesülnek az általános arbitrációs szabályok

A Bíróság kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy munkaügyi perekben érvényes az arbitrációs (tehát választottbírósági) eljárásokban lefektetett fundamental fairness irányelve. Ez az irányelv megköveteli a Bíróságoktól, hogy a közigazgatáshoz hasonlóan (innen származik a kb. szinonimája, a Due Process) az eljárások során tartsák tiszteletben minden résztvevő jogait. Ez az irányelv tenné lehetővé, hogy a szakszervezet (NFLPA) a valószínűségre hivatkozzon, vagy még ha ebben nem is tudna egyértelmű érveket felsorakoztatni, a “költséghatékonysági elemzést” is be tudja vonni. Az, hogy a fundamental fairness nem érvényesül munkaügyi eljárásokban, már a Brady II (a Deflategate jelölése) esetén kijelentésre került. Ennek ellenére nem vetették el a lehetőséget, megvizsgálták az abban szereplő feltételeket. A Legfelsőbb Bíróság irányelvei alapján pedig egyértelmű, hogy még akkor sem feltétlenül szükséges a felperesnek kedvezően dönteni, ha a választottbíró komoly szakmai hibákat vétett. A kereskedelmi szektorban a bíróságok rendszerint a választottbírók ellen döntenek, a szakszervezeteket is érintő munkaügyi perekben azonban nem, mivel egy 1960-as ítélet szerint az ilyen helyzetek inkább számítanak iparági torzsalkodásnak. Az ilyen esetekben amúgy sincs helye az eljárás elleni bírói fellépésnek, mivel az komolyan sértené annak létjogosultságát – különösen annak fényében, hogy az NFL játékosai nagyobb tőkével rendelkeznek egy ilyen ügyet végig vinni, mint egy átlagos alkalmazott, és pont utóbbikat érintené hátrányosan a választottbírói eljárás további erodálása.

Az NFLPA nem tudta bizonyítani, hogy a választottbíró döntése alapvetően igazságtalan volt

A Bíróság véleménye szerint még ha el is fogadjuk a fundamental fairness alkalmazásának szükségességét, akkor sem tudta bizonyítani a szakszervezet azt, hogy Elliott eljárása során megsértették volna a szabályokat. Ezzel az NFLPA nem tudja megindokolni, hogy Elliott jó eséllyel nyerné meg az eljárást a jövőben ezeken az alapokon. Az NFLPA a választottbíró három hibáját nevezi meg, amik azonban nem sértenek semmilyen jogelvet.

Elsőként azzal vádolják a liga vezetőit, hogy a nyomozásban résztvevő segédnyomozó, Kia Roberts, jelzéseit nem vették figyelembe. Mint ismert, Roberts jelezte a főnökeinek, hogy az Elliottot vádoló Thompson nem szavahihető, ezért nem látja értelmét a büntetésnek, de a hírek szerint ők ezt lesöpörték az asztalról. A Bíróság meglátása szerint azonban Roberts véleményét a szavahihetőségről figyelembe vették, a büntetésről alkotott véleménye azonban nem tartozik az eljárás keretei közé, azt nem kívánták megismerni a főnökei. Továbbá az derül ki a jegyzőkönyvekből, hogy Roberts teljes jelentése a főnyomozó Friel vallomásán keresztül eljutott a választottbíróig.

Másodjára az NFLPA azzal érvel, hogy Elliott és a szakszervezet jogi csapatait nem engedték találkozni a sértettel, főleg, hogy a választottbíró a szakszervezetre helyezte a bizonyítás terhét, hogy mutassák meg, a büntetés nem felel meg a játékosokra vonatkozó magatartási szabályoknak. A Bíróság szerint azonban a választottbíró még a fundamental fairness érvényesülése esetén sem lenne köteles a bizonyítás általános szabályait követni. A 2011-ben aláírt kollektív szerződés amúgy sem ad jogot számára, hogy bárkit (pláne nem egy civilt) arra kötelezzen, hogy eskü alatt valljon. A Bíróság kiemeli, hogy szörnyű következményekkel járna, ha olyan precedenst állítanának fel, miszerint akár még magánjogi szerződések is kötelezhetnének fizikai vagy érzelmi abúzust átélő embereket arra, hogy eskütétellel valljanak, és komoly lelki sebeket okozzanak az alperes jogi csapatának keresztkérdéseivel.

Harmadjára az NFLPA szerint igazságtalan volt, hogy a választottbíró Henderson nem kötelezte Goodellt eskü alatti vallomásra. A második pontbeli érvelés itt is megáll, Hendersonnal egyszerűen nem volt joga erre, ráadásul a szakszervezet ezt már a bírósági meghallgatás közben kérte, ami az arbitrációs eljárás alapvető ötletével megy szembe, miszerint az ilyen eljárások célja, hogy a bírósági ügyeknél hatékonyabban, olcsóbban, és gyorsabban menjenek végbe.

Az NFLPA nem tudta bizonyítani, hogy Elliott eltiltása nagyobb kár lenne számára, mint a ligának a játéka

Az NFLPA úgy tartja, hogy felfüggesztés miatt kihagyott játékok kijavíthatatlan kárt okoznának a játékos karrierjében, megfosztva őt egyéni díjaktól, illetve jelentős későbbi fizetéstől a piaci értékének sérülésével. A Bíróság szerint ezek az érvek azonban vagy spekulatívak, vagy inkább pénzbeli sérelemdíjat vonnak maguk után, mint az eltiltás felfüggesztését. Az NFLPA még arra is felhívja a figyelmet, hogy a ligában a karrierek rövidek és bizonytalanok. A Bíróság szerint azonban ez még mindig egy későbbi sérelemdíj kérdése. Az egyéni elismerés, amelyről lemaradhat, pedig számtalan változótól függ, mint a Cowboys általános támadóképességei, az ellenfelek védelmeinek képességei, és Elliott egészsége – mindezek túlságosan találgatóvá teszik az érvet, elméleti síkon tartva azt. Az Elliott értékét és megbecsülését érő károk ügyében tényleges gazdasági hatást kell felmutatni, a negatív médialefedettség nem elegendő.

A jelen ügy korábbi ítéletekhez viszonyítva méretében és hatásában elhanyagolható. Hasonló korábbi döntésekben játékosok tömegei szerepeltek, és teljes sportszezonokról volt szó, míg itt a szezon bő harmadáról beszélünk egy játékos esetében. A liga részéről érthető, hogy szeretné érvényesíteni a 2011-es kollektív szerződésben kiharcolt jogait, különösen a mostani helyzetben, amikor számos kritika éri a ligát az erőszakos játékosok nem megfelelő kezelése miatt.

Az NFLPA nem tudott egyéb indokokat megfogalmazni

Az NFLPA azzal érvel, hogy közérdekű lenne az eltiltás felfüggesztése, mivel ezzel lehetne általánosságban a választottbírói eljárásokba vetett bizalmat fenntartani. Ez az álláspont azonban a Bíróság szerint egyoldalú. A kollektív szerződésben megfogalmazottak állnak itt két jelenség találkozásánál: a köz vágya a keretek közé szorított mészárlásra, illetve a liga képessége, hogy fegyelmezze a pályán kívüli erőszakos viselkedésért a játékosait. A korábbi ítéletek is abba az irányba mutatnak, hogy a kollektív szerződések pont az ilyen viták feloldására valók, és ezeket megkérdőjelezni nem érdemes, ezért is fontosabb az utóbbi jelenség, vagyis a fegyelmezés.

[quote]

A bíró konzekvens volt: 2011-ben tárgyaltak egy kollektív szerződéssel, most ne jöjjenek minden egyes vitánál bíróságra. Az ilyen szerződés felülírása sokkal nagyobb válságot okozna, mint Elliott hatmeccses kihagyásának hatásai. Amíg a választottbíró nem szándékosan megy szembe a szabályokkal, hogy kárt okozzon, addig ez egy védett megállapodás, nem kell minden alkalommal cirkuszolni, és egy televíziós bírósági műsorrá degradálni. A kollektív szerződés hatályos, és még ha hiányzik is belőle bizonyos eljárási részek pontos szabályozása, ez részben a szakszervezet hibája is, részben pedig irreleváns, hiszen ez esetben általános munkajogi szabályok lépnek érvénybe, ezeket pedig betartották. Ugyan Elliottnak még van egy utolsó esélye fellebbezni 24 órán belül, az jó eséllyel nem megy át, és az éjjel megkezdi a felfüggesztését. Legközelebb a Raiders ellen, a tizenötödik héten léphet pályára.

[/quote]