Nincs nyugalom az NFC-ben

Az Eagles az éjszaka folyamán ha nem is dominánsan, de simán lehozta a meccset a Panthers ellen. Voltak hibák mindkét oldalon, de a Panthers nem tudott élni az utolsó lehetőségeivel, és így elment a mérkőzés. Eagles-Panthers 28-23.

Az Eagles részéről a támadósor többé-kevésbé képben volt, és ugyan sok apró sérülést összeszedett a csapat, magabiztosan léptek fel. Egyik irányító sem jeleskedett a levegőben, és míg az Eagles ezt futással tudta ellensúlyozni, a Panthers részéről Newton futott csak életképesen. Ertz és Agholor két szuper fegyvere lett a csapatnak, igaz elsősorban utóbbiban kételkedtünk eddig. (Azt mondjuk hozzá kell tenni, hogy Ertz nem sokat szerepelt.) Sok olyan hibát vétettek, amivel úgy tűnt, hogy sztaniolpapírba csomagolják a győzelmet a Panthersnek, de ezeken felülemelkedtek. Wentznek voltak jobb és rosszabb pillanatai (a Jeffery-passz a harmadikban talán élete drve-ja volt eddig), de valójában nem játszott kiemelkedőt, Newtonnal egyetemben inkább vitték őket a csapattársak. Teljesen jó irányban haladnak, hogy az NFC East az övék lehessen az idén, ugyanis egyik ellenfél sem érzi a játékot (még?). A kétpontos mindenképp egy parádés hívás volt, az ilyenek fejben nagyon össze tudják rakni a csapatot.

A Panthersnél talán még azt a pontot is ki lehet jelölni, ahol elment a meccs. Shula az utolsó előtti drive-ban nagyon nem érezte a szituációt, és túl agresszívvé vált az amúgy erős védelemmel szemben. 3:40 volt hátra a 43 yardosról, és érthetetlen okból Camre két mély passzt bíztak, az óra felzabálása helyett. Shula az ölésre ment a taktikázás helyett, és már az összefoglaló videókban gondolkodott, a reálisabb opció helyett. A Panthers edzői ki lettek játszva, és sajnos nem ez az első eset Rivera részéről, hogy ilyen hibát engedett meg. Elégetett egy majdnem-TD QB-futásra is egy challenge-időkérést, ami nem jött be, de mindegy is lett volna, hiszen első kísérletet szereztek. A futást egyértelműen a tavalyi Vikes-playbookból vették. Up the middle for no gain. Ryan Kalil egyértelműen hiányzott, hogy ne tudják leblokkolni a futásaikat, és mivel a D-line rohadt erős az Eaglesben, ezért sok értelme a vertikális támadásoknak se volt.

Kelvin Benjaminon és McCaffrey-n kívül senki nem volt a pályán életképes, Dickson a várakozásoknak megfelelően visszaszállt a földre, Funchess nagyon csendes volt, és az edzők képtelenek behúzni Curtis Samuelt a playekbe. Ez nem az a csapat, ahol Cam 50 passzt tud dobni, mégis megpróbálják. Ilyen szituációban érkezett a nem különösebben átgondolt futás elhagyása is.

A csapat legnagyobb veresége mégsem a pontokban mérhető, ugyanis Kuechly agyrázkódással megint kidőlt tavalyhoz hasonlóan, és nem várható gyors felépülés, hiszen nem ez az első alkalom neki (harmadik három év alatt). Az Eaglesnél is voltak sérülések, Jordan Hicks és Timmy Jernigan lehet fájó veszteség, de még nem tudni, mennyit kell kihagyniuk.