Szárnyaszegett hollók kaparnák ki a delfin szemét

A Miami Dolphins a Baltimore Ravenshez látogat a rövid hetén. A vendég gárda hárommeccses győzelmi szériában van, míg a hazaiak kettőt buktak zsinórban sőt, a legutóbbi öt meccsükből négyet el is vesztettek és a rájátszás is kezd távolodni. A Ravensnek azonban már van rutinja abban, hogyan állítsa meg a Dolphins lendületbe kerülő gőzmozdonyát, hiszen tavaly is úgy nyertek 38-6-ra Flaccoék, hogy ellenfelük egy hat mérkőzés sorozatból érkezett.

Továbbá az elmúlt négy Baltimore-i látogatása során három vereséget szenvedett a floridai alakulat. A két gárdában rengeteg közös van, kettőt hoznék példaként.

Először is mindketten szenvednek támadásban.

A Miami ugyan a Jets ellen már feltett 31 pontot, de összességében továbbra is hullámzó támadójátékot tudnak felmutatni, azt pedig lehetetlen megjósolni, hogy Matt Moore-ral melyik arcát mutatja majd az egység. Moore remekül állt be a Jets ellen, 14 pontos hátrányból fordított és nyert a Dolphins a vezetésével, de ő sem a kiegyensúlyozott teljesítményéről híres egyelőre.

A Ravens támadósora meg egyszerűen pocsék.

A másik közös pont a két gárda között, a rengeteg sérült.

A Ravensnél Terrell Suggs játéka kérdéses, Terrance West, Jeremy Maclin, Breshad Perriman és Mike Wallace viszont biztosan nem lép pályára. A túl oldalon pedig Jay Cutler nem öltözik be, míg Andre Branch, DeVante Parker és Laremy Tunsil játéka kérdéses egyelőre – utóbbi a hírek szerint biztosan rendben lesz csütörtök éjjelre.

A szenvedő támadójáték, a kulcsemberek sérülései, valamint a rövid hét miatt nem feltétlen kell meglepődnünk azon, ha esetleg ezúttal egy pontszegény mérkőzést látunk. A Ravensbe hiába tért vissza Brandon Williams az előző mérkőzésen, a futás elleni védekezésük továbbra is a liga legrosszabbja, 145 yardot engednek mérkőzésenként. A Dolphins győzelmének egyik kulcsa tehát Jay Ajayi lehet, aki ha legalább 18 carryt kap egy mérkőzésen, akkor biztosra vehető csapata győzelme, hiszen ezeken a találkozókon 12-0-s mérleget tudhat magáénak a Miami.

Adam Gase-re idén viszonylag konzervatív játékhívás jellemző és nem valószínű, hogy Moore-ral a kezdőben ez megváltozna. Rengeteg futás és play action jellemzi a Dolphins támadójátékát idén. Ez a matchup pedig nagyon feküdhet a hazaiaknak, hiszen erősség vs gyengeség feszül egymásnak.

Amilyen rossz a Ravens futás elleni védelme, annyira jó a Miamié (82 yard/meccs). Vagyis hiába nincsenek elkapóik, mégis csak a passzjátékot kell erőltetni a hazaiaknak több okból is. A Dolphins passz elleni védekezése csapnivaló a mérkőzések első félidejében, azonban a szünetbeli elemzések idén jól működnek a Miaminál és Matt Burke védelme lényegesen jobban teljesít a második félidőkben. Vagyis adná magát, hogy egyszerű Flaccoék feladata: az összecsapás elején minél nagyobb előnyt kell kiépíteni, amit aztán szépen beoszthatnak a végéig. Ha pedig ez sikerül és egy tetemesebb előnyt ki tud alakítani a Ravens, akkor ellenfelének fel kell hagyni a futójátékkal és a nagy hátrány miatt a passzjátékra helyezni a hangsúlyt. Ebben a matchupban viszont már a Ravensnek kedvez. Az egyetlen kérdés azonban az, hogy hogyan fogja mindezt végrehajtani a hazai gárda, amikor egy épkézláb WR sem egészséges a csapatnál, miközben Flacco idén több interceptiont dobott (8) mint touchdownt (5).

Dominálhatnak a védelmek, pontokat mégis csak a támadók tesznek fel a táblára, jelenleg pedig ha csak egy paraszthajszálnyival is, de esélyesebbnek látjuk erre a vendégeket.