Türelem rózsát terem, avagy Goff és Wentz fejlődése

Már volt arról egy cikkünk, ahol azt próbáltuk bebizonyítani, hogy a sophomore slump, azaz a másodéves visszaesés egy jó újonc szezon után pusztán humbug. Viszont ennek az ellentettjét, hogy rossz (vagy inkább átlag alatti) újonc évet követően valaki berobban az elitbe, arra a szemünk előtt látunk két példát is.

Jared Goff és Carson Wentz, a 2016-os NFL draft 1. és 2. választottja teljesen más dimenzióban játszik a tavalyi rookie évükhöz képest. Ez önmagában nem meglepő, egyrészt a draftpickjükből adódóan a két leginkább NFL-kész játékosról beszélhettünk esetükben egy évvel ezelőtt, ebből adódóan a fejlődési lehetőség, is bennük volt, plusz nem az újonc évében kell MVP szezont várni egy irányítótól. De ilyen hirtelen ugrásra alighanem kevesen számítottak a két QB-tól.

Goff esetében ehhez kellett egy HC csere, ahol a már kiöregedett Jeff Fishert felváltotta a Redskins offense-éből remek egységet faragó Sean McVay, akinek fiatalos lendülete felrázta a teljes Los Angeles-i támadósort, élükön a franchise irányítójával. Andrew Whitworth szerződtetése ugyancsak megtette a hatását, Goffnak így több ideje van a zsebben, valamint legalább egyik oldalról biztosítva van, hogy nem jönnek minden 3. playnél az arcába. Goff passer ratingje a tavalyi 63,6-ról 94,1-re tornázta fel magát, a tavaly TD mennyiségét már most behozta, passzolt yardokban pedig már le is hagyta tavalyi mutatóját. Mélységi passzoknál szintén látható fejlődés, majdnem 20-szal több passer ratingje van a hosszú passzoknál 2016-hoz képest, illetve a pontossága is javult.

Ám amíg ez tőle a “hájp” alapján elvárható volt, Wentznél egy lassabb fejlődést jósoltak a scoutok, miszerint a plafonja az egekben, de idő kell mire eléri azt. Nos, Wentz idén négyesével szedi a lépcsőfokokat azért a plafonért, hiszen ő is feltornászta a passer ratingjét közel 100-ra a 80-ról, a mélységi passzoknál 64-ről 108-ra, valamint nyomás alatt is egyre jobban teljesít – bár ilyen fal mellett élmény dolgoznia egy irányítónak. Szórja a TD passzokat és a hosszú labdákat is, minden meccsre jut legalább egy nagy bombája. Doug Pederson számára is megtette a kívánt hatást, ahogy a támadósor szinte teljes lecserélése is.

Nem hiába mondják, hogy egy újoncnak idő kell, mire belerázódik nem csak az NFL-be, de a saját csapatába is. A franchise irányító a legfontosabb poszt egy NFL csapatban, de egyelőre úgy tűnik, a Rams és Eagles vezetői megtalálták a kívánt láncszemeket a gépezetbe. Bár az újoncokat leírni pár meccs után legalább akkora elhamarkodottság lehet mint alig másfél szezont követően kijelenteni, hogy megvan a franchise irányítója, de nem vennénk el a két fiatal játékos idei érdemeit.