Hogy lehet ilyen pocsék offense-zel nyerni?

A Baltimore Ravens a Houston Texanst fogadta hétfő este, és egy nem túl meggyőző 16-23-as győzelmet aratott. Azonban, ahogy a ravenses Suggs mondta: a kutyát nem érdekli, hogyan jött ez össze, míg megvan a győzelem. A Texans pedig bánkódhat – már nem a vereség miatt, az benne volt a pakliban – ugyanis Deshaun Watsonnal ez a csapat még a legjobbakra is veszélyes lehetne.

A Ravens a liga egyik legkétarcúbb csapata. A védelme kisebb megingásokat leszámítva félelmetes, az offense viszont nevetséges. És nem, ezt nem lehet a sérültekre fogni, minden csapatban vannak nagyon komoly hiányzók és mégis képesek legalább egy középszer teljesítményt hozni. Hogy a playbook teszi ennyire rosszá az egységet vagy más a ludas, azt külső szemlélőként nehéz megmondani, az viszont mindenképp beszédes, hogy a Ravens legszebb passzjátékát a speciális egység játékos Chris Moore és a punter Sam Koch hozta össze.

Flacco számomra teljesen homály, nem tudom felfogni, hogy képes valaki ilyen pocsékul játszani az alapszakaszban, mikor a rájátszásban a legjobbakkal is felveszi a versenyt. 20 sikeres passza volt a meccsen és ebből mindössze 141 yardot hozott össze (TD-nélkül)! A túloldalon egy Tom Savage 22 passzból 252-őt. Persze, Savage-nek ott volt DeAndre Hopkins, de ettől ő még megtudta dobni a hosszúkat, Flacco viszont valamiért nagyon nem érezte az ütemet, pedig korábban a hatalmas bombák jelentették az egyik védjegyét. Eközben viszont megtanult futni, hat megiramodásból 42 yardot és több first downt szerzett, ami karriercsúcs lehet nála, viszont egy franchise irányítótól ettől többet várunk.

A Ravens szerencséjére a futójáték viszonylag jól működött, Alex Collins játékát öröm nézni, így ez kiindulási alapnak mindenképp jó. Főleg, hogy a csapatnak van egy kiváló védelme, ami folyamatosan képes labdákat szeretni és meg tudja állítani az ellenfelet (2 sack, 2 INT, 1 fumble). Mindezt úgy, hogy az offense miatt sokat kell a pályán lenniük. Ehhez jön még hozzá egy top speciális egység Justin Tuckerrel, akire bármikor bármit rá lehet bízni. Most is a csapat 23 pontjából 11-et ő szerzett, köztük egy 52 yardos mezőnygóllal. Ha az offense valahogy összekapná magát, ez a Ravens képes lenne egy újabb nagy menetelésre, csak hát ahhoz valahogy el kellene szenvedni a rájátszásig.

Ami a Texanst illeti, sok örömre nincs ok. Sőt, kifejezetten frusztráló, hogy hiába van egy remek secondary, elit pass rusherek, Hopkinshoz hasonló szörnyetegek, irányító nélkül halott az egész. Képzeljük el, mire menne ez a csapat, ha itt lenne Deshaun Watson, aki hét meccsen 21 TD-t szerzett mindössze kilenc turnover mellett (Flacco 11 meccsen kilenc TD, 11 INT), kiegészítve JJ Wattal és Whitney Mercilusszal. Ezzel szemben Savage, bár elég jól meg tudja találni Hopkinst, a három elvesztett labdájával megfúrta a saját csapatát. A legrosszabb pillanatokban képes nagyon rossz döntéseket hozni, a futóját nem olyan erős, hogy ezt mérsékelni tudja, Hopkins pedig hiába szerez 125 yardot lehetetlen helyzetekből, egyedül ő is kevés.

A Texans jelenleg 4-7-tel áll, ezzel gyakorlatilag hivatalosan is elbúcsúzhatott a rájátszástól. A Ravens viszont jelenleg PO helyen van, hála a jobb konferencia mérlegének, és elég jók az esélyei. Nem hiszem, hogy a Jaguarst be tudják fogni (ami egy Ravens 2.0 egy jobb védelemmel) ráadásul ki is kaptak tőlük, szóval legalább két győzelemmel kellene többet szerezniük a következő öt találkozón. A Bills sorsolása viszont nagyon erős, a feltörekvő Chargersnek pedig nagyon rossz a konferenciamérlege, így ha a Lions-Steelers ellen legalább egyet hoz a csapat, akkor szinte borítékolhatóan látunk majd rájátszás-Flaccót.