Végre a contender Steelerst láthattuk

Sok-sok hét után végre azt a Steelerst láthattuk, ami elvileg Super Bowl-esélyes is lehet. Miután kilenc meccsen képtelen voltak akár csak 30 pontot is feltenni 60 perc alatt, most megmutatták, hogy valójában mennyire nincsenek a kis feltörekvő csapatok egy szinten velük, és nem mellesleg elvették az utolsó lehetőséget is annak, hogy a Browns behúzza a divíziót.

A támadójáték eddigi legszebb arcát mutatta a Pittsburgh részéről, különösen a második félidőben. Talán a Cincinnati ellen lehetett hasonlóan szép légitámadást megfigyelni, de ez még azon is túltett. Antonio Brown és Big Ben kémiája robbanásveszélyes eleggyé keveredett, és simán benne van, hogy így fogják letolni a szezon hátralevő meccseit. Big Ben 299 yard 4 TD, Antonio Brown 144 yard, 3 TD, utóbbinak 2015 13. hete óta nem volt ilyen termékeny napja. Bell is a passzjátékból vette ki igazán a részét, a futásokból nem sokat tett hozzá a játékhoz (ez a rövid hét miatt is lehetett), viszont amit pass protectionben leművelt, az elképesztő, tessék megnézni ezt a videót.

And that’s why Le’Veon Bell is the best running back in football. Complete. pic.twitter.com/GgTiTDq3Vr

— Will Brinson (@WillBrinson) 2017. november 17.

Hát anyád. Ez igen. A védelem sem volt kevésbé fickós, bár azért tegyük hozzá, hogy itt nem egy Pats vagy Rams volt a túloldalon. A védelemre jellemző idén, hogy rongyos csapatoknak is engednek 10-20 pontot, de senkinek sem többet. Mariotának brutálisakat osztottak ki, nagyon erős volt a blitz, pedig nem valami rossz előtte a fal. Négy passzát is leszedték, 1997 óta nem volt ilyen a Steelersnél. Amin viszont javítani kell, az a szerelések minősége, mert ennyi zónázásnál nem szabad lecsúszni – Dupree, Watt, Tuitt, Shazier, Burns, nekik mind volt egy-egy rontott szerelésük, Davisnek meg egyenesen öt. Ha az első félidei totyogást nem nézzük, ilyen az, amikor mindhárom csapatrész erősen játszik.

Fejben teljesen megtört a meccsen a Titans. Kijöttek a gameplan hibái, Mariota gyengeségei, és Walker elejtett TD-passzánál valami eltört, ami nem lett megjavítva. Nincs jól Mariotához igazítva a séma, nem fedi el a gyengeségeit, sokkal jobb lenne neki egy Eagles-féle koncepció, mert ez lesz abból, ha mindent neki kell vinnie. Félő, hogy Robiskie és Mularkey ezt nem fogják orvosolni, és akkor marad a 8-9 W körüli szezon örökké, vagy még rosszabb. Sok felállást használnak, de mindig ugyanazok a route-ok (seam és egyéb vertikális utak fosásig, meg ordenáré mennyiségű screen), első-második kísérletre valami futás, oszt csók. Pedig a fegyverek ott vannak, RishMatt, Corey Davis, Murray és Henry, Walker, ez nagyon prémium sor. A fal amúgy tehetségekkel van tele, az alapanyag megvan, de a playcallingot kéne kissé felrázni (mert az nem állapot, hogy másfél perccel a vége előtt sweep, WR-screen, futás).

A védelemre sem lehet sok jó szavunk, ez a második meccs volt, ahol izzadságszag nélkül rácsavartak 40+ pontot a csapatra. Sok pontot engednek, nem szereznek labdát, és egyfolytában repülnek rájuk a zászlók. A special team a leghosszabb puntokat engedi a ligában, és nagyon sok yardot hordanak rajtuk vissza. 10-6 még így is összejöhet a csapatnak, nagyon könnyű a sorsolás, és a playoff-nyomás miatt ki kell találni valami újat. A Steelers gyors ütemű középső útvonalai leölték az LB-sort, és miután ráállt erre a védelem, utána meg nem tudták az out-utakat fogni.

A SKYCAM MINDENT VISZ.

Angle of the touchdown from overhead by #Steelers Le’Veon Bell. If you tell me you don’t like this angle, you don’t like football… You can see EVERYTHING! #TENvsPIT pic.twitter.com/whfvqvqxKP

— Samuel Gold (@SamuelRGold) 2017. november 17.

Steelers – Titans 40-17