Prémium cikkek
Minden idők legjobb csapatának diadala – Super Bowl XX
A XX. Super Bowl nem volt minden idők legizgalmasabbja, de cserébe történelmi volt. Egyrészt ekkor jutott először Super Bowlba a New England Patriots, másrészt pedig ekkor nyerte meg a bajnokságot minden idők legjobb csapata (igen, megkockáztatom, hogy a veretlen Miami Dolphinsnál is jobb).
[ppp_patron_only level=”3″ silent=”no”]
Ahogy írtam, a Patriots fennállása során először az 1985-ös szezonban jutott el a Super Bowlba. 2-3-mal kezdték a szezont, végül 11-5-tel harmadikok lettek az AFC Eastben, majd a rájátszásban legyőzték a negyedik kiemelt Jets csapatát, az első kiemelt Los Angeles Raiderst, végül pedig a csoportgyőztes Miami Dolphinst is. A csapatban olyan Hall of Famer legendák játszottak, mint John Hannah guard vagy Andre Tippet linebacker. Azonban a csapat még nem állt készen a diadalra.
Ez a Bearsről szólt
Ha választhatnék egy szezont, ahol egy csapat összes meccsét megnézhetném, akkor az az 1985-ös Bears lenne. Ez volt minden idők legjobb csapata, minden idők talán legjobb futójával és minden idők legjobb védelmével (de minimum top2) a fedélzeten. Ezt a gárdát egyszerűen látni kell. Walter Payton egy dolog (nálam Barry Sanders minden idők legjobb futója), de amit Dan Hampton (DE/DT – Hall of Famer), Richard Dent (DE, HoF), Steve McMichael (DT), Otis Wilson (LB), Wilber Marshall (LB), Mike Singletary (LB, HoF) és a többiek leműveltek, az félelmetes.
Mike Ditka legendás 46 védelme egyszerűen elpusztított mindent és mindenkit. Ez volt az a csapat, aminek már a gondolata is instant merevedést okoz Rex Ryannél, hiszen az 1985-ös Bears volt a blitzek királya. Persze a Hampton, Dent és McMichael fémjelezte védőfal 31,5 sackje önmagában félelmetes, de azért Wilson és Marshall csak hozzátett még 16,5-et, hogy a Singletary jelentette veszélyről már ne is beszéljek.
A védelem mindössze 12,4 pontot engedett meccsenként, kétszer nullázták le az ellenfeleket az alapszakaszban, +23-as turnovermutatójuk volt, és a futás dominálta ligában mindössze 82,4 yardot engedtek meccsenként, összesen hat futott TD-vel. A rengeteg blitztől megtört irányítók 34 interceptiont passzoltak, mindössze három csapat tudott 20+ pontot szerezni ellenük, és abból is kettő az első három héten történt, amíg hagyományosan nem állnak össze a védelmek. A 6. és 12. hét között azonban 39 pontot engedtek összesen, azaz meccsenként 5,5-et, bár utána azért beleszaladtak egy 38 pontos pofonba a Dolphinstól, így ironikusan pont a Miami akadályozta meg a tökéletes szezont.
A Bears végül 15-1-es szezonnal jutott be a rájátszásba, természetesen első kiemeltként, hogy ott megalázza és meggyalázza az egész NFC-t. A csapat úgy kapta szét 21-0-ra a Giantst, hogy a szezon legtöbb yardját szerző futója, Joe Morris 32 yardra volt csak képes, míg Phil Simmsen 60 yardnyi sacket szereztek. Ezután jött a Rams a legendás Eric Dicksonnal, hogy mindössze 46 yardot szenvedjen össze, miközben az irányító Dieter Brock 30 százalékos passzpontossággal (10/31) és 66 yarddal fejezte be a meccset. A Bears 24-0-ra nyert, azaz
[quote]0, vagyis nulla pontot engedtek két meccsen a rájátszásban.[/quote]
Kivégzés a Super Bowlon
A mérkőzés borzalmas volt, legalábbis izgulni mindössze 1 perc 19 másodpercig lehetett, amikor a Patriots rúgó, Tony Franklin beállította az akkor minden idők leggyorsabb Super Bowl-pontszerzésének idejét. A Bears ezután darabokra tépte a Patriotst, a harmadik negyed végén már 44-3-ra vezetett, miközben a védelem hét sacket szerzett, hét futott yardot engedett és a végére még egy safetyt is begyűjtött. A Patriots végül ugyan szerzett egy TD-t a negyedik negyedben, amivel felülmúlta a Rams-Giants duót, de összességében ez még mindig egy 46-10-es vereség. Egész meccsen mindössze 123 yardot haladtak, ami máig a második legkevesebb a Super Bowlok történetében. Persze ez nem meglepő, hisz a meccs legjobbja egy bizonyos Richard Dent lett 1,5 sackel, két fumble-lel és egy leütött passzal, rajta kívül pedig volt még 10 elit játékos a pályán (sőt, ez lehetett volna még jobb is, ha két sztár Al Harris (LB) és Todd Bell (S) nem hagyta volna ki a szezont szerződéses viták miatt).
A mérkőzés gyakorlatilag pont olyan volt, mint a Seahawks-Broncos, azzal a különbséggel, hogy az NFL legnagyobb múltú franchise-a szerezte meg története első és mindmáig egyetlen Super Bowlját, ráadásul minden idők talán legjobb csapatával. Élvezeti szempontból nem sokat nyújt, de sporttörténeti szempontból szerintem páratlan. Aki teheti, az nézze meg.
[/ppp_patron_only]