Super Bowl LII – A védelmek

A szokásokhoz híven ezúttal is összehasonlítjuk a két döntős csapat támadó- és védősorát is. A támadók összehasonlítását balentin tollából olvashattátok, a védelmet pedig jómagam hozom terítékre.

Ahogy a támadóknál, úgy a védőknél is igaz az, hogy kevés az egyenlőségjel a posztok között, de ez egy ilyen Super Bowl úgy tűnik. Egységenként szedtem szét a védelmeket, ahogy azt már az All-Próhoz hasonló összeállításainkból is megszokhattátok.

Belső védőfalemberek

[quote]Eagles: Fletcher Cox, Timmy Jernigan, Beau Allen

Patriots: Malcolm Brown, Adam Butler, Ricky Jean-Francois[/quote]

A mai NFL-ben sok minden változott akár már a 4-5 évvel ezelőtti állapotokhoz képest is. Manapság már egy jó védelem megköveteli, hogy a védőfal közepéből is olyan passzsiettetés legyen a támadófalra, mintha a szélről érkezne a nyomás. Így történhet meg, hogy a J.J. Wattok, Aaron Donaldok, Geno Atkinsek, Ndamukong Suh-k korát éljük, akiknek értéke megnövekedett. A felsorolt nevek mellé Fletcher Cox is felsorolható, aki a rájátszásban egy teljesen más szinten játszik poszttársainál, míg a túloldali húzónév, Brown inkább a futások ellen hatékonyabb. Jernigan és Allen is jobb erőt képvisel a Butler – RJF kettősnél, és ezen még az se ment, ha Trey Flowers behúzódik a fal belsejére, mert Brandon Graham ugyanezt megteszi a túloldalon.

Eagles 1 – 0 Patriots

Passzsiettetők
[quote]Eagles: Brandon Graham, Vinny Curry, Chris Long, Derek Barnett

Patriots: Trey Flowers, Lawrence Guy, James Harrison, Deatrich Wise[/quote]

A nyomásgyakorlás az egyik alap egy jó védelem összerakásában, és ma már olyan merítési lehetőségekkel kell dolgoznia a csapatoknak, hogy megfelelően tudjanak rotálni meccsen belül. Philadelphiában ezzel nincs gond, nem csak az egyik leghatékonyabb, de az egyik legmélyebb felhozatal is hozzájuk köthető. Ahol egy első körös újonc csak negyedik számú játékos, aki ráadásul nem is rossz, az sokat elmond az egység erősségéről. New Englandben viszont egész évben szenvedtek a passzsiettetéssel, és kipróbáltak számtalan variációt. James Harrison sokat dobott a megítélésen a rutinjával és teljesítményével is, ahogy Wise is egy viszonylag korrekt újonc éven van túl, de még így sem érnek fel az Eagles magasságába.

Eagles 2 – 0 Patriots

Linebackerek
[quote]Eagles: Mychal Kendricks, Nigel Bradham, Dannell Ellerbe

Patriots: Kyle Van Noy, Elandon Roberts, Marquis Flowers[/quote]

Sajnos mindkét egység legjobb játékosa kiesett sérülés miatt már az alapszakasz elején, így a „next man upnak” kell elvégeznie a piszkos munkát. Valószínűleg minden védőposzton meg lesznek említve az NFL-ben végbemenő változások, ahogy itt is. Hiába 4-3-as az alapséma mindkét csapatnál, gyakorlatilag csak két linebacker játszik mindkét csapatban a meccsek nagy részében, de a „hűség” kedvéért a két szituációs játékost is felsoroltam a legvégén. Igazából egyik egység sem ligaelit ebben a formában, de az Eagles párosa itt is jobb erőt képvisel érzésem szerint, mint a kollégáik. Kendricks és Bradham remekül egészítik ki egymás hiányosságait a futás és passzok levédekezése ellen, míg a Patsnél csak Van Noy érdemelne dicséretet, mint mindenes.

Eagles 3 – 0 Patriots

Cornerbackek
[quote]Eagles: Jalen Mills, Ronald Darby, Patrick Robinson, Rasul Douglas

Patriots: Stephon Gilmore, Malcolm Butler, Eric Rowe, Jonathan Jones[/quote]

Mennyit fordul a világ egy szezonon belül… Mind Mills, mind Gilmore borzasztóan kezdte az évet, de a szezon második felére elkezdtek javuló tendenciát mutatni. Mills konkrétan két elkapást engedett 19 yardért a két PO meccse során, míg a csuklásig szidott Gilmore nevéhez fűződik az a bizonyos leütött passz a Jaguars ellen, de amúgy is remekül játszik a szezon második felében. Partneréről, Malcolm Butlerről ez nem mondható el, és saját szobrát döntögeti meccsről meccsre, ami a szerződése lejárta előtt nem túl szerencsés. Az Eagles cornerbackjei viszont nem engedtek TD-t sem a Matt Ryan, sem a Case Keenum vezette offense-eknek, a három kezdő CB annyi passer ratinget engedett összesen, mint Butler egymaga. Gilmore szenzációs, bármennyire sem hittem volna nyáron, hogy ezt januárban leírom, de egy leheletnyivel jobbnak érzem az Eagles egységét. Eddig abszolút ez volt a legszorosabb a két csapat összevetésében.

Eagles 4 – 0 Patriots

Safetyk
[quote]Eagles: Malcolm Jenkins, Rodney McLeod, Corey Graham

Patriots: Devin McCourty, Patrick Chung, Duron Harmon[/quote]

Első gondolatra szorosnak gondoltam a versenyt, de aztán aludva rá egyet rájöttem, hogy ez sima Patriots lesz. McCourty a liga egyik legalulértékeltebb safetyje, mikor elképesztő munkát végez a védelemben. Patrick Chung ismét visszatalált a két évvel ezelőtti formájához, Duron Harmon pedig a dime felállásoknak köszönhetően nagyon sok és fontos szerepet kap. Az Eagles egységére sem lehet panasz, bár Graham elég lefelé lóg társai mellett, de a 2 vs 3 jó játékos miatt ezt a kört a Patriots viszi.

Eagles 4 – 1 Patiots

Koordinátorok
[quote]Eagles: Jim Schwartz

Patriots: Matt Patricia[/quote]

A cornerbackeknél volt a legszorosabb az összehasonlítás? Hazudtam, mert itt, ugyanis két géniuszról kell eldönteni, hogy melyik a jobb. Schwartz, akinek több tehetség áll a rendelkezésére, de cserébe sokkal jobb védelmet rakott össze belőlük, vagy Patricia, aki sosem egy rendszerben hisz, hanem a lehetőségeihez mérten alakítja a taktikát az ellenfélhez igazodva? Bár imádom a szakállas Fred Durstöt, ha ezt a szezon közepén kérdezik, kapásból vágtam volna rá Schwartz nevét. A Pats védelme viszont olyan pálforduláson ment keresztül a szezon közben, ami egyértelműen Patricia érdeme. Döntetlent nem akarok hirdetni, de ez abszolút szubjektív döntésen fog alapulni a többivel ellentétben. Én pedig azt mondom, hogy többre értékelem, ha valaki a gyengéből csinál jót, mint aki a jóból nagyon jót.

VÉGEREDMÉNY

Eagles 4 – 2 Patriots

Nem a levegőbe beszélnek azok, akik a Sasok védelmét az egekig magasztalják, hiszen van is miért. Rettentő jó játékosokból egy igazi stratéga mesterművének lehetünk szemtanúi, aki a szezon elején feltételezett hiányosságokat is képes volt semmissé tenni akkor, amikor igazán számít. A Patriots egysége hiába maradt alul, néhol elég simán, a Super Bowl Belichick stábjának igazi vadászmezője, ahol akkor is képes lehet egy győzelemhez segítő védelmet kihozni, ha az csak a szerkesztőség tagjaiból állna az.