A szezon egyik legjobb meccsnapja – turnovercsata, esőszünet, hosszabbítás

Az idei HFL szezon talál legjobb félideje 40+ ponttal és 7 turnoverrel, egy nagyon izgalmas esőszünet és az idény első hosszabbításos meccse tarkította a magyar kiemelt bajnokság szombati játéknapját.

TD Store Eagles – Miskolc Steelers 26-35

Nagyon kíváncsian vártuk, milyen körülmények fognak fogadni minket az Eagles által hazai pályának választott fóti helyszínen, hiszen korábban sosem jártunk itt, nem tudtuk, mire számíthatunk. Le kell szögezni, hogy a pálya megközelíthetősége nagyon jó, tényleg közel van Budapesthez, az M3-as autópályához, nem okozott nehézséget a helyszínre jutás. A szervezők is kitettek magukért, pontos volt a pálya felvonalazása, szép, esztétikus látványt nyújtott a füves terület. Egy apró hibát lehetne csak felhozni, ami leginkább a nézőket zavarhatta, mert a lelátók minősége nem a legjobb, kevés az ülőhely, ami majd a jövőben gondot okozhat, amikor egy nap két meccset (három fővárosi csapattal a főszerepben) szeretnének lebonyolítani. Összességében viszont sok okunk nem volt a panaszra, talán még annyi, hogy kevés olyan hely volt, ahol ne lettünk volna kiszolgáltatva az időjárás viszontagságainak.

Amit mindannyian vártunk: parádés mérkőzés

Az Overtime podcastben és az Első és 10-ben is sokan nagyon jó meccset vártak, ezzel én sem voltam másképp, arra számítottam, hogy parázs ütközetet fog hozni a két playoffba igyekvő csapat összecsapása. Mindemellett még azt vártam, hogy Wágner Olivér végre kimaxolja a benne rejlő potenciál, fellép és a szezonja legjobbját fogja hozni. Csalódni nem nagyon kellett, mert tényleg mindent megtettek a főszereplők, hogy élvezetes meccsben legyen részünk.

A Miskolc ott folytatta az útját, ahol a Wolves ellen abbahagyta: éles játékkal, a legjobbjaikra támaszkodva meneteltek. Az első drive-ban rögtön egyértelműsítették, hogy mit is akarnak, Yordan, Uribe és Whyte vállaltak nagy játékokat, majd gyorsan magukhoz is ragadták a vezetést az irányító 18 yardos futott TD-jével, mely után Jónás Máté vágta be az extrát. Vártuk a választ az Eaglestől, de nem jött, 3&outtal nyitottak, amit egyből megbüntetett volna Whyte, a saját 40 yardosáról indulva nyargalt az end zone-ig, de holding miatt visszafújták a bírók a játékot. A büntetés nem fogta meg a vendégeket, meneteltek tovább és végül TD-t is szereztek, a sztárfutójuk zárta le a támadósorozatot egy hatpontossal. Az extrát blokkolták, és innen indult el a fékevesztett őrület.

0-13 volt az állás, az Eagles nem mutatott semmit, a Steelers pedig úgy játszott, hogy megijedtünk, nehogy megint mercy rule legyen a vége. Szerencsére jött a fordulat, a hazaiak védelme fellépett, amit a támadók jól használtak ki és egy 20-0-ás runnal magukhoz ragadták a vezetést. Wágner valóban fellépett, Storcz Andrással és Lamarco Crawforddal hozott össze touchdownokat, akik a fiatal miskolci defensive backek hibáinak köszönhetően tudtak fickándozni. Ki kell emelni, hogy a bírók is nagyon jól tudtak belenyúlni a mérkőzésbe, Crawford egyik, TD-nek tűnő akcióját nézték vissza a második negyed elején. A pályán hozott ítéletet megváltoztatva a 0,5 yardosra tették le a labdát, miután a Sasok játékosa a pylon előtt kiejtette a disznóbőrt, de szerencséjére nem okozott ezzel labdavesztést, a játékszer oldalra pattogott ki.

A második negyed legnagyobb érdekessége a pontzuhatag mellett a turnoverháború volt, amiből a Steelers jött ki jobban, hiába vétette három fumble-t az Eagles két interceptionjével szemben. Bár az első labdaszerzést még pontokra tudta váltani a hazai gárda (a korábban említett Storcz TD-jével), összességében a Steelers járt jobban, mert ők a negyedben még fel tudtak tenni 1-1 hatpontost a táblára, így egyértelműen ők jöttek ki győztesen a fejvesztett második negyedből. A pontszerzők a korábban is parádésan mozgó Whyte és Uribe voltak.

Amit nem láttunk jönni: a felhőszakadás

Igen, nem láttuk jönni, pedig volta olyan hírek, hogy eső várható a délután folyamán, de olyan jó idő volt délelőtt, hogy csak legyintettünk rá, hogy nem lesz itt semmi. Lett, jó meccs és a második negyed közepére egy iszonyatos felhőszakadás, ami nem csak a pályán lévők életét nehezítette meg, hanem az őket körülvevőkét is. Bosszankodhatott mindenki, hiszen a közvetítést biztosító technika és az egész stáb is elázott, nagyon úgy nézett ki, hogy a félidőben komolyan el kell gondolkodni a mérkőzés folytatásán, hiszen egyfelől villámlott is, másfelől pedig a pálya felfestését is elmosta az eső. Nagyjából egy órán keresztül várta mindenki, hogy mi lesz, de végül alábbhagyott az eső és úgy tűnt, van értelme a folytatásnak.

A szervezők újra felvonalazták a pályát, némi várakozás után pedig kiderült az ég és folytatódott a csörte. Azt vártuk, hogy az Eaglesnek lesz kedvezőbb ez a hosszabbra sikerült félidei szünet, ők voltak ugyanis padlón, amikor a Steelers felvésett 14 pontot a második negyedben. Annyiban tudott az Eagles változtatni a játék képén, hogy az első félidőben sokszor megégő Sallai Péter helyére a félig sérült Omari Cridetten mozgott ki cornerbe, hogy Uribét őrizze, ami sikerült is neki, az Acélosok importjának nem is lett elkapása a második játékrészben. A védelmi váltás ugyan bejött, a támadó oldalon viszont nem változott semmi, az eső elmosta a lendületüket.

A harmadik negyed nem hozott pontokat, a várva várt negyedik viszont igen, de nem úgy, ahogy a hazaiak szerették volna. Andre Whyte megfutotta harmadik hatpontosát, ami után egy viccesre sikerült, Yordan által improvizált kétpontos is összejött a vendégeknek. 35-20 volt ekkor, az Eaglestől sok kellett volna, hogy egyáltalán egalizáljanak, nem is néztek úgy ki, mint akik potens játékra képesek még, várta mindenki a végső sípszót. A rendező csapatnak viszont volt még néhány szava a egészhez, egy 12 játékos, Crawford parádékkal teletüzdelt drive-ból még összehoztak egy TD-t Lator Zsolt elkapásából, de a kétpontos már nem sikerült, ahogy a korábban brutálisnak tűnő sérülést összeszedő Storcz onside kickje sem, ezzel véget ért a találkozó.

A mérkőzés legnagyobb tanulsága, hogy bár a Cowbellstől kikapott a Steelers, mégis nagy esélyesei ők is az idei HFL-nek, nem szabad félvállról venni őket, hiába rövid a keret és várható, hogy a futójátékot fogják erőltetni. Nagy előnyük, hogy stabilan dolgozik mindkét faluk, nem vétenek hibákat fontos helyzetekben és nem utolsó sorban övék a HFL idei legjobb játékosa is, Andre Whyte személyében. Egyelőre senki nem tudta hatástalanítani őt, a kőkemény Cowbells és Wolves futás elleni védelme sem, ami természetesen nem kis szó. Ha így folytatják, akkor nehéz lesz őket megfogni, mert mindig tudnak olyat mutatni, ami elég lesz a győzelemhez. Az Eagles pedig ezzel a vereséggel már szinte teljes bizonyossággal búcsút inthet a rájátszásnak, de egyáltalán nincs okuk búslakodni, mert erősek, stabilak, korrekt középcsapat képét festik, amire bőven lehet építeni a következő szezonokban. Nekem ők az egyik legnagyobb pozitív csalódásaim, elismerés jár nekik, hogy a nagyoknak a dolgát is meg tudják nehezíteni. A következő lépés: nem csak megnehezíteni, hanem meg is verni őket, közéjük tartozni.

(balentin)

Fehérvár Enthroners – Győr Sharks 14-21 (h.u.)

Előzetesen minden szakértő Enthroners győzelmet várt, ám nekik – de főleg a hazai szimpatizánsoknak – csalódniuk kellett. Még mielőtt belemennénk röviden, megjegyezném, hogy csak a félidőtől tudtam megnézni a találkozót, így ezek alapján tudok következtetéseket levonni. A facebookon már láttam előtte a hatalmas fehérvári felháborodást a zebrák irányába, azonban ezt mindenképp csillapítanom kell.

Volt két véleményes holding az Enthroners oldalán egy drive-on belül, de ez semmiképp sem volt döntő fontosságú, hiszen így is TD-t szerzett az E a sorozatból. A Sharksnál volt egy be nem fújt block in the back. Volt egy necces helyre lerakott labda, amit nem lehetett a kamerából megállapítani, hogy first down volt-e az E javára, viszont egy playjel később Erős Márk hátrapasszát fumble helyett incomplete-nek ítélték, amivel az Enthroners járt jobban. Ebből a támadásból Erős egyébként egy buta interceptiont dobott a mérkőzés vége előtt pár másodperccel. Szóval meccset befolyásoló rossz ítéletek egyáltalán nem születtek és rossz ítélet is kevés (teszem hozzá, a második félidőben), így egyáltalán nem szabad a bírókra fogni ezt a vereséget és teljesen túlzónak tartom a kifakadást a közösségi médiában a szurkolók részéről, akiknek tegyük hozzá, hogy a véleményét nagyban befolyásolta a gyenge színvonalú helyszíni kommentár.

Inkább lehet arra fogni a vereséget, hogy Erős Márk a második félidőben két csúnya interceptiont dobott az ellenfél térfelén, vagy hogy a teljes E védelem megállt a pályán egy offside – és ezáltal szabad játék – alkalmával, amivel egyenlített a Sharks másfél perccel a vége előtt. Vagy hogy a hosszabbításban Pál Tibor Kornél egy láthatóan keveset gyakorolt RB passzt hívott, amiből interception lett, ami a találkozó végét jelentette.

A Sharks meglepetést okozott és meglepően kreatív volt, azt kell mondanom, hogy az edzőváltás jót tett a támadósornak. Az új importok – Damante Horton és Eric Pointdexter – is sokat segítettek természetesen, akikkel elég jó wildcat játékokat is tudtak hívni, amivel nehezen bírkózott meg eleinte a Fehérvár.

(katonadani)