HFL Power Rankings – Week 5

Túl vagyunk az alapszakasz nagyján, szinte teljesen letisztult, kik alkotják az alsó- és felsőházat. A két “csoporton” belül azonban nagy a kavarodás, sok vita megy arról, ki kit hova helyezne. A Hungarian Football szokásos erősorrendje is megosztja a mezőnyt, de ezen belül bőven lehet vitatkozni az aktuális rangsorral.

1. Budapest Wolves (+1)

Újra kompakt teljesítményt tett le a Wolves, zsinórban harmadszor erős ellenfél ellen, ezúttal Nyíregyházán, ahol talán az év legjobb meccsét mutatta be a két csapat. Ezek után könnyen elképzelhető, hogy a döntőben, immáron a DIGI által is közvetítve is újra láthatjuk ezt a párharcot.

Az offense összességében felemás volt, egyetlen egyszer sem kellett puntolniuk: 11 drive-ot vezettek, ebből négyszer eladták a labdát, négy TD-t és egy FG-t szereztek, és mindkét félidő végén náluk volt a labda (sorrendben pick-6, FG, TD, INT, TD, INT, half, TD, TD, fumble, final). Ezt felfoghatjuk úgy is, hogy jól haladt a csapat, és úgy is, hogy a 4 eladott labdát sürgősen redukálni kellene – főleg úgy, hogy az elsőt egyből visszahordták, és a harmadik interception, valamint a fumble utáni rövid pályákat egyaránt TD-vel honorálta a Tigers; a Nyíregyháza egyedül a saját 5 yardosán belüli INT-et nem tudta pontokra váltani. De legalább Lenner Péter hiányában is jól ment a futójáték, elsősorban Benke Ábel, valamint alkalmanként Reels és Bencsics révén, pl. az utolsó TD-drive során az utolsó 6 játék egyaránt futás volt kicsit több, mint 40 yardért.

A Wolves védelme parádés volt, benéztek egy nagy Gessel-Rice játékot, de ez más csapatokkal is előfordult már, emellett két rövid pályás TD-t engedtek csak, miközben a második félidőben nagyon hosszú drive-ra kényszerítették a Tigers-t, aminek a vége a 1&inches szituáció ellenére is turnover on downs lett. 5 meccs alatt 62 pontot engedtek összesen (vagyis átlag 12,4-et, ami bőven a legjobb), miközben mindhárom erős ellenféllel játszottak. A speciális egység jól tette a dolgát, hisz míg a Wolves 1/1 FG, 3/3 extra, 6 pont mutatóval zárt, a Tigers 0/1 FG, 0/3 (két blokkolt, egy kapufa) extra pont mérleget mutatott fel, ami a 6 pontos különbséget jelentette.

A Wolves 5 kör után vezeti a bajnokságot, és már csak két könnyebb mérkőzés van hátra, az Eagles és a Sharks ellen egyaránt kötelező a győzelem annak, aki a bajnoki címre és az alapszakasz-győzelemre hajt. Matematikailag még a Sharks és az Eagles is beérheti őket, így nem biztos a rájátszás, már csak ezért is hajtani kell, de igazából a farkasok csakis saját maguk veszíthetik el az elődöntő hazai pályát. Ha minden a papírforma szerint alakul az alsóházi csapatokkal szemben, akkor a Wolves hazai pályán fogadhatja a Steelers-Tigers vesztesét.

2. Nyíregyháza Tigers (-1)

Eljött a nap, amire annyian vártunk, végre játszott a Tigers egy erős ellenfél ellen, és végül dicső vereséget szenvedett. A Tigers egészen pontosan 2016. június 4-én kapott ki utoljára, a HFL elődöntőjében, és 715 napig kellett várni az újabb legyőzőre, bár tagadhatatlan, hogy ebben a 714 napban nem találkoztak a Wolves-hoz hasonló erejű ellenféllel. A két csapat kifejezetten jó, élvezetes focit játszott, és a Tigers veresége ellenére megmutatta, hogy bőven van potenciál ebben a csapatban.

Ezen a meccsen igazán kidomborodott azonban, hogy a Tigersnek mi is a legnagyobb erőssége és gyengesége, ez pedig az, hogy meccsen belül is rettentő hektikus a játékuk. Most is, ahogy korábban is, elő tudtak rátani jó néhány hatalmas játékot offenzív oldalon, ha viszont az nem ment, akkor megállt a drive. Remek példa erre a jelenségre Troy Rice, akinek alig van elkapása (4 meccsen nem biztos, hogy van 20), de minden meccsen van nagy játéka és minden meccsen van TD-je is. A többi játékban meg maximum kiveszi az ellenfél legjobb cornerét. Illetve Gessel is újfent sokat próbált szaladni, de ebből lett egy-két komolyabb negatív játék is (akár sack, akár holding miatt), és persze lett néhány komoly pozitív is; kérdés, hogy a többi csapat ezt hogyan tudja kikapcsolni. A Wolves és a Steelers jellemzően szépen lassan és szisztematikusan megy előre, egy-egy nagy játékkal megtűzdelve, a Tigers viszont sokkal inkább épít eddig a nagy játékokra, és ritkábban építkezik lassan (a Wolves ellen egy ilyen hosszú drive volt, de abból se lett pont végül). A védelem felemás volt, tulajdonképpen jó munkát végeztek, négy labdát szereztek, és a passzjátékot jobbára limitálni tudták, de Benke futásait nem tudták időben lekapcsolni, és ami a legfontosabb, nem tudták egyszer sem puntra kényszeríteni ellenfelüket. 61 kapott pontjuk ugyan a bajnokság legjobbja, de ez csak 4 meccsen jött össze, és még két nehéz ellenfél meg is terhelheti őket.

A Tigers feltehetően az első kiemelést elbukta, önerőből már nem szerezhetik azt meg, és a második kiemeléshez kellene mind a három hátralévő meccs. Ez pedig egyáltalán nem ígérkezik könnyűnek, hiába is a jobbára remek teljesítmény.

3. Miskolc Steelers (-)

Nagyon érdekes volt Demetrius Eaton meccs utáni nyilatkozata a DIGI adásában, ugyanis nagyjából szó szerint azt fogalmazta meg, ami a mi fejünkben is kavargott. A Steelers behúzta a W-t, jó csapat benyomását keltette, mert megtette a kötelezőt, de egyáltalán nem játszott úgy, mint egy igazi bajnokesélyes csapat, nem keltette remek csapat benyomását, noha tulajdonképpen végig kézben tartotta a meccset. Két gyors TD a meccs elején, aztán egy negyednyi mély álom és 0-20, aztán még az eső előtt felébredtek villámgyors 14 ponttal, majd a negyedik negyedben még 8-cal, hogy 22-0-val válaszoljanak a 20 kapott pontra. Ennek ellenére a Steelers az első és a második félidőben is le tudott tenni olyan 12-12 percnyi egybefüggő teljesítményt, amit igazából dobhatnak ki a kukába, és örülhetnek, hogy csak az elsőben kaptak 20 pontot (hála a 3 elvesztett fumble-nek), a másodikban nem jött egy sem. Úgyhogy van most miből tanulni, ennek ellenére azért jó hír, hogy két negyednyi jó játékkal is feldobtak összesen egy laza 35-0-t. Van egy olyan futójátékuk, amit minden csapat irigyelhet, van egy kellően agilis irányító, aki az amúgy döcögő passzjátékból és special team játékból is ki tud facsarni eredményes játékokat, és van egy védelem, ami ugyan sokat döcög, de sokszor nagyon erős (lásd 13 pont a Wolves ellen).

A Steelersnek van még 3 meccse, 2 ebből hasonló a mostanihoz, hogy ha úgy van, csak 24 percnyi jó játékkal, de kell a győzelem (az Enthroners ellen otthon és a Gorillaz ellen idegenben), és van a Tigers elleni rangadó a kettő közé ékelve, ahol 48 percen át oda kell tenniük magukat, hisz ez a meccs dönti el, hogy hazai pályán játszik-e az elődöntőben a Steelers (papírforma szerint a Cowbells ellen) vagy valószínűleg meg kell elégedniük a 4. hellyel (és a Wolves elleni elődöntővel).

4. Budapest Cowbells (-)

Vegyük ki a Wolves elleni meccset, és a Cowbells mérlege 4 győzelem, 0 vereség, 126 szerzett, 49 engedett pont. A veretlen címvédő, aki szoros meccsen legyőzte a rivális Steelerst, és magabiztosan nyerte másik három találkozóját. A bajnokság legfőbb esélyese.

És most tegyük be a Wolves elleni meccset, a meccset, amit Karib Trabelsi beáldozott fegyelmi okokból, és ugyan a kolomposok pont ugyanaz a csapat, mint előbb, csak papírforma szerint biztos a Wolves mögött végeznek, és könnyen lehet, hogy újra lemaradnak a hazai elődöntőről is.

Amióta kikaptak a Wolves-tól, kvázi 2 hónapra kiszálltak a bajnokság izgalmas szakaszából, az Enthroners és a Gorillaz kipipálva, a Sharks még hátravan, közben Czirók egyre biztatóbb formában irányít, és hátra dőlve nézhették a többi meccs alakulását. Nos, egyelőre ebben sok örömüket nem lelték, mert ha a Steelers legyőzi a Tigerst, akkor az utolsó fordulónak hiába megy neki 5-1-gyel a csapat, győzelem esetén is csak a 3. helyért küzdhetnek meg a tigrisekkel, ráadásul úgy, hogy bármi is lesz a meccs vége, biztosan Felsőzsolcára kell utazni az elődöntőben, ergo tét nélküli lesz a meccs. Ha a Tigers nyer azon Borsodban, akkor velük játszhatnak az elődöntőben, viszont ezesetben a 7. forduló tétje a hazai pálya előnye lesz.

Igazából ez az oka, hogy miért is vannak 4. helyen, mert a csapat ereje jó, szétkapták a Gorillaz amúgy jól muzsikáló védelmét 30 perc alatt, miközben a csapat védelme is hozta a szintet. Idén négy nagyon hasonló erejű csapat várható az elődöntőben, és az aznapi forma lehet, hogy fontosabb lesz, mint az egész alapszakasz, viszont lehet, hogy a hazai környezet jelenthet annyi pluszt, ami eldöntheti két egyenlő erő csatáját. Mert idén nem fognak belefutni újra egy Eger Heroes-ba, arra mérget vehetünk. Ennek ellenére ez a Cowbells akárhányadik helyen is végez, mindenki számára veszélyes ellenfél.

5. Budapest Eagles (-)

Nagyon kíváncsiak lennénk, hogy mi lenne, ha az Eagles a meccsek legelejét nem szórakozná el. A Sharks ellen 0-10, a Tigers ellen 0-14, a Gorillaz ellen 0-13, a Steelers ellen szintén 0-13 volt az eredményjelzőn az állás, amikor sikerült felébredni és pontokat szerezni – a Sharks ellen aztán 23-0 és győzelem, a Gorillaz ellen 14-0 és győzelem, a Steelers ellen egy ideig 20-0 volt a válasz, ám abból vereség született végül. Ha ezeket a meccs eleji rövidzárlatokat elkerülték volna, lehet, hogy ugyanúgy 2-3-mal állnának, de sokkal kompaktabb képet mutatnának magukról. Az egyetlen pozitívum, azon túl, hogy így is sikerült 2 győzelmet szerezni, az az, hogy háromszor is felálltak a padlóról, és visszajöttek a meccsbe, és ugye a Cowbells elleni szezonnyitón is meccsben voltak még félidőben.

Ez a 37 pont, amit a meccsek elején adtak, épp elég is volt arra, hogy végül -49-es legyen 5 meccs után a pontkülönbség, és hogy a pályán 143 pontot engedjenek, 1-gyel többet, mint az Enthroners, és több, mint 30-cal többet, mint az utánuk következő Gorillaz. Az offense szerzett 92 pontot, ez nem olyan rossz, szóval könnyen mondhatnánk, hogy a védelem hibája, hogy az Eagles nem küzdhet merészebb célokért, de ez nyilvánvalóan nem fedi a valóságot, hisz rengeteg eladott labda hátráltatta a csapatot; erre a Tigers-meccs a legjobb példa. Így a másik dolog, ami a meccs eleji öltözőben ragadás mellett érdekes lenne, hogy mi lenne, ha a turnoverek száma mondjuk fele annyi lenne, mint jelenleg.

Az Eagles következő meccse a Wolves ellen lesz, és nem tűnik könnyűnek ez, a farkasok védelme eddig az összes irányító életét meg tudta nehezíteni, mely által egy szezonra elegendő INT fűződik már a nevükhöz. Emellett támadásban Bencsics célpontjait le kellene tudni védekezni, és ez sem a sasok erőssége idén. Viszont az utolsó fordulóban jutalomjáték jöhet az Enthroners ellen, ahol két, egymást némileg ismerő csapat felszabadultan küzdhet egymással, és az 5-7. helyekért. Pozicionálisan az Eagles helyzete jó, a Sharks elleni 13 pontos győzelem miatt még egy viszonylag szoros vereség is az 5. helyet jelentheti, de azért a nyitó szezonra biztos győzelemmel tennék fel a koronát.

6. Fehérvár Enthroners (-)

Van több csapat is, akik büszkélkedhetnek azzal, hogy sikerült saját magukat megverni, és ebbe a körbe vastagon feliratkozott az Enthroners is. A fehérváriak idegeit rendesen borzolták a támadásban a zászlók (megjegyzés: egy idő után ugyanazt a szabálytalanságot elkövetni, és azt várni, hogy a játékvezetők megunják bedobálni is saját hibának számít), mégis egy védelmi zászló hozta meg az áttörést: az addig magabiztos védelem egy offside során teljesen megállt, és ingyen TD-t adott a támadásban szokás szerint gyengélkedő Győrnek. Emellett újfent ostoba interception is áll a csapat neve mellett, ez már-már menetrendszerűen érkezik, ráadásul most nem csak a rendes játékidőben, de a hosszabbításban is. És immáron 4/4 azon meccsek aránya, ahol Erős Márk adott el labdát, és amit az Enthroners elvesztett (bár igaz az is, hogy ez a 4 meccs az, ahol Erős TD-t szerzett).

Az Enthroners a tabellán a legtöbb engedett ponttal rendelkezik (köszönhetően a mercy rule-nak), övék a legrosszabb pontkülönbség (-72), ennek ellenére továbbra is simán esélyük van az 5. helyre. Ha a Sharks és az Eagles elveszti rajtuk kívül a „nagycsapatok” elleni meccseiket, akkor csupán az Eagles ellen kell nyerni, igaz, nem elég 1 ponttal: ez esetben három csapat is 2-5-tel zár körbeveréssel, ahol a Sharks -7-es pontkülönbséggel rendelkezik, míg az Eagles jelenleg +13, az Enthroners -6 pontkülönbségel bír, így 10 pontos győzelem szükséges az áhított 5. helyhez. Kisebb győzelem hatodik, vereség hetedik helyet érne, ha ez amúgy számítani fog bárkinek bármit. Ami viszont fontosabb már talán, az az, hogy Ausztriában továbbra is mindenki ellen sima 35+ pontos győzelmek kerülnek a jegyzőkönyvekbe, itt minden úgy alakul, ahogy előre el lehetett képzelni. Az Enthroners hétről hétre fejlődik, ha ezt az ütemet át tudják ültetni a következő szezonra, akkor jövőre már reális harcban lehetnek a rájátszásért, és rendbe tehetik a pontkülönbségüket is.

7. Győr Sharks (+1)

Az amúgy kétszeres bajnok győriek még sosem jutottak rájátszásba, amióta HFL néven fut a sorozat, és feltehetően idén sem lesz másként – noha matematikailag még erre is van esély, ám ehhez sok hátralevő meccsen kellene nyernie kevésbé esélyes csapatnak. Ennek ellenére a Sharks szezonja már eredményesnek mondható: tavaly és tavalyelőtt 5-5 mérkőzésen 1-1 győzelmet arattak a győriek, most 5 meccs alatt már megvan a 2. Hogy ezzel együtt sikeresnek is mondható-e a Sharks szezonja, nos, arról már megoszlanak a vélemények. A győzelmet sosem kell magyarázni, de tény, hogy mind a Gorillaz elleni utolsó perces 0-0-nál belőtt győztes mezőnygól, mind a hosszabbításban megnyert Enthroners elleni meccs erősen izzadságszagúra sikeredett.

Küzdőszellemből és lélekjelenlétből mindenképp dicséret illeti a Győrt, a védelem is tud jó dolgokat felmutatni, de offenzív oldalon a Sharks továbbra is erősen gyengélkedik. Ha számokkal akarjuk érzékeltetni, akkor az elmúlt két szezonban az említett 5-5 meccsen 118, majd 101 pontot termelt a csapat, idén ezzel szemben összesen 40 pontot sikerült csak szerezni, mellyel továbbra is a bajnokság sereghajtója. Enman és Brown helyett Hudson és Poindexter érkezett, akikben van is amúgy potenciál, de a bajnokság ezen szakaszában nem könnyű beépíteni őket, így csodát várni sem lehet tőlük.

Most azonban már teljesen tét nélkül mehet neki a Győr a Cowbells és a Wolves elleni idegenbeli meccseknek, ahol ugyan sok jóra nem számíthatnak, de a Wolves ellen tavaly és tavalyelőtt is jó meccset játszottak (2 éve győztek is), ebben mindenképp reménykedhetnek, méltó lezárást adva a szezonnak.

8. Dunaújváros Gorillaz (-1)

Megtörtént, amire titkon lehetett ugyan számítani, de reménykedni lehetett, hogy nem fog: a Gorillaz ugyan immáron 9 meccse nem tudott győzni, de a Wolves elleni idei 20 pontos vereség volt az eddigi 8 körül a legnagyobb, azaz a csapat, és főleg a védelem rendre tartotta magát. Egészen mostanáig. A Cowbells ellen végképp összeesett a csapat, támadásban jobbára hitehagyottan és remény nélkül játszottak, Bánfiék rendre leküldték őket az oldalvonalra; védelemben sokat voltak a pályán, bár a Cowbellsnek nem kellett hosszú drive-okkal felőrölni a gorillákat, ráadásul még visszahordásból is engedtek TD-t. A kolomposok motiváltak voltak, egyértelműen mercy rule-ig akarták vinni a meccset, és ezt kis híján egy félidő alatt véghez is vitték, igazán komoly ellenállás nélkül. A Gorillaznak ezt a meccset sürgősen el kell felejteni, és visszatérni a régi vágányra, ahol lehet, hogy nem találnak győzelmeket, de újra azt a játékot mutathatják, amivel megkedveltették magukat a közönségükkel.

A Gorillaz számára a két hátralévő meccs sem ígérkezik könnyűnek, a két keleti fellegvár ellen viszont fontos lenne, hogy újra életjeleket mutassanak, hogy erre a szezonra ne úgy emlékezzenek vissza, mint a 2015-ös Újpest Bulldogsra, akik 0-6-tal és 18-263-as pontaránnyal szálltak ki a bajnokságból. A Gorillaz fő célja, hogy emelt fővel hozzák le a meccseket, és hazai pályán tisztességgel búcsúzzanak majd a szezontól.