Franchise draft statisztikai szemmel

A franchise draftunk összegzését és az életkorokra/fizetésekre vonatkozó adatokat már olvashattátok, a saját stratégiájáról minden szerkesztő beszámol majd külön a csapatának ismertetésekor, így ebben a cikkben inkább a trendekre koncentrálva próbálunk meg levonni néhány következtetést a draft lefolyásáról és az egyes posztok prioritásairól.

Elöljáróban némi magyarázat, először is a posztcsoportok:

Offense skill: QB, RB, TE, WR

OL: OT, OG, C

DL: interior defender és edge rusher

Back 7: LB, CB, S

Belecsapva az elemzésbe, először jöjjön egy rövid táblázat, ami máris számos dolgot mutat meg arról, hogy az egyes posztoknak összességében milyen fontosságot tulajdonítottak a GM-ek. Az első két oszlopban látható, hogy posztonként hány játékos érkezett a draft első és második felében, míg az utolsó oszlop az átlagos draftpozíciót mutatja (ez utóbbit inkább a többi poszthoz hasonlítva érdemes nézni).

Nem meglepő módon a két kiemelt poszt a QB és az EDGE rusher, míg a legkevésbé fontosnak a TE, RB, LB és S pozíció bizonyult.

Jöjjön egy kis áttekintés arról, hogy az egyes posztcsoportok milyen sebességgel épültek fel a draft során. Az ábra összegzi az egyes körökben az adott posztcsoportra eső húzásokat, így megmutatja, hogy milyen lassulások és belendülések voltak a draft során.

Ami látható, hogy a draft első felében az offense skill játékosok keltek el a legnagyobb számban, viszont érdekes módon a draft közepén szinte teljesen megállt ez a trend. A 8-14. kör között annyira nem húztunk erre a posztra, hogy a leggyorsabban felépülő csoportból hirtelen a leglassabb lett. Ezzel szemben a DL csoport erős kezdés után még jobban belelendült, az elején az EDGE rusherek, majd a draft közepén a DT-k pörögtek, főleg a 10-12. körökben volt nagy a tolongás, az összes DL játékos közel negyedét ebben a 3 körben húztuk ki. A 16. kör végére pedig nagyjából meg is voltak a keretek, már csak 1-1 lyukas poszt maradt. A támadófal és a back 7 ennél sokkal kiegyensúlyozottabb csoportok voltak, de ez erősen köszönhető a posztok összevonásának, így a draft minden szakaszában volt érdekes poszt a csoporton belül. Az első szakaszban a tackle és a cornerback játékosok pörögtek ki főleg, majd jöttek a guard, top LB és safety hullámok. A támadófal esetén azért voltak komolyabb rush időszakok, a 7-10. kör és a 12-14. körök között kelt el az összes játékos közel fele.

A következő grafikon esetén a jobb áttekinthetőség kedvéért 3 körönként összevontam a húzásokat. Az ábra azt mutatja, hogy az egyes posztcsoportok hogyan részesedtek a 3 körös blokkok során a teljes húzásokból.

Az adatok tanulsága szerint a draftoló GM-ek az offense skill posztokon érezték a legnagyobb szakadékot a legjobb játékosok és az utánuk elérhető szint között, a húzások eloszlása alapján a draft közepén erősen alulreprezentált volt a csoport. Ez egyébként igaz arra is, ha egyben nézzük a teljes támadósort és védelmet, míg az első 3 körben 60% körül volt a támadók aránya, legközelebb a 14-16. körben emelkedett 50% fölé. Említést érdemel még a falak szerepe, a 4-6. körben és a 10-13. körökben összesen közel 70% volt a támadó- és védőfalba választott játékosok aránya, míg az utolsó 6 körben már csak néhány “lepattanóra” mozdultunk rá. Ehhez képest az első 6 körben a back seven eléggé kevés figyelmet kapott, az első 3 körben a lehetséges 33 választásból 5 jutott ide (3 CB, 2 LB), a 4-6. kör között a lehetséges 33-ból 9 (5 CB, 2 LB, 2 S). Jó mutatja a liga passz felé tolódását, hogy a back 7 első 14 húzásából 8 CB posztra érkezett.

Mindig érdekes összevetni páronként is néhány posztot, hogy kiderüljenek a preferenciák, a továbbiakban ezek az áttekintések jönnek. Összesen 4 csoportban vizsgáltuk a trendeket. CB-S, OT-interior OL, DT-Edge és QB/HB(RB és TE)/WR elemzések következnek. A grafikonokon a vonalak azt mutatják, hogy milyen ütemben értük el a 100%-ot az adott poszt játékosainak kiválasztása során, míg az oszlopok azt, hogy az adott posztra az adott kör összes húzásának hány százalékát áldoztuk.

Túl sok magyarázatot a grafikon nem igényel, a CB fontosabb poszt, mint a safety, lépjünk is tovább. Illetve még egy megjegyzés, nem nagyon volt olyan kör, amikor kiugró számban húztunk volna adott posztra, itt elmaradtak a nagy rush periódusok, talán a 6-7. kör CB hullámát leszámítva (akkor viszont összesen 1 safety kelt el, vagyis összességében a secondary “maradt a helyén”).

A DT és EDGE posztok összevetése már több érdekességet tartogat. Az nyilvánvaló, hogy az edge rusher prémium poszt, így a draft elején jelentősen felülreprezentált a posztról érkező játékosok aránya. Másrészt viszont nagy őrületet nem rendeztünk, minden körben kiválasztottunk 1-2-3 játékost a posztról szépen elosztva, így a 9. kör végére meg is töltöttük a kiadó helyek 80%-át. Aztán mindenki egyszerre kapott észbe, hogy nem ártana némi tömeg is a védőfalba, így a draft legnagyobb rush periódusa DT poszton érkezett el a 11-12. körben, amikor a két kör alatti 22 húzásból 10 DT-t választottuk (a csapatok 22-es keretéből ugyebár 2 DT van, így ötször annyi belső védőfal játékos kelt el ebben a két körben, mint az “átlagosan szükséges”). Ezután nagyjából befejezettnek is tekintettük a gyakorlat ezen részét, az utolsó 6 körben a lehetséges 66 húzásból mindössze 4 ment a védőfalba, vagyis a draft közepére mindenki összerakta a keretét ezeken a posztokon.

A támadófal kapcsán a secondary megoszlásához hasonló trendeket lehet megfigyelni. A draft első felében szépen fogytak a tackle játékosok (bár az első OL játékos Zack Martin személyében guard volt by Bálint, de a következő guardra a 4. körig kellett várni), illetve becsúszott néhány prémium belső falember is (Martin mellett pl. Quenton Nelson, Frederick, Norwell, Decastro, Linder). Ezt követte két jelentősebb rush, 8-10. körben tackle poszton, 13-14. körben belső falemberek között pusztítottunk. A tackle poszt a draft végén a védőfalhoz hasonlóan szinte megszűnt, az utolsó 8 körben mindössze 3 OT poszt maradt, viszont a támadófal belseje egyértelműen az egyik leginkább elhanyagolt terület lett, a 18-21. körben még számos húzás érkezett ide.

Végül lássuk az offense skill posztok játékosainak elemzését. Ami egyértelmű, hogy a GM-ek többsége a franchise QB kiválasztását viszonylag korán megejtette, már az első körben a csapatok fele irányítót választott. Ebből fakadóan viszont akinek nem kellett kapkodnia, mert az elején nem húzott, bőven ráért halasztani a QB-húzást a legvégére. Emellett szintén érdekes, hogy az elkapókat sokkal magasabbra értékeltük, mint a futókat és tight endeket. A 2-3. körben máris elindult egy WR-hullám, a draft közepén pedig körökön keresztül csak WR fogyott a támadók közül (ez egyébként egybe esett a nagy DT és interior OL run időszakával). Összességében is a 8-14. kör között nagyon kevés játékost húztunk a támadó skill játékosok közül, aztán az utolsó harmadban jött az igazgyöngyök keresgélése a szemét között, a sok hasonlóra taksált játékos közül mindenki bőszen válogatott.

A hosszas cikk végére rövid összegzésként két gondolat. Egyrészt nagy meglepetés nem történt olyan szempontból, hogy a többség a QB, EDGE, OT posztokkal kezdett, ezek a valós draftokon is a kiemelt posztok közé számítanak. Másrészt viszont időnként szépen meg tudtuk bolondítani egymást, ennek eredményeképpen olyan 2-3 körös időszakok jöttek létre, melyek során 1-1 posztot gyorsan leraboltunk. Hogy ki miért tett így, ki volt az, aki zömmel a fenti trendeket követte és ki próbált ettől eltérni, kiderül az egyenkénti csapatbemutatókból.