Így építs csapatot! – Renningan

A tavalyi játékban az volt a célom, hogy az enyém legyen a legjobb offense, ami a saját és az olvasói vélemények alapján is összejött (a szezonban mutatott forma már nem volt az igazi, de sérülésekkel kiegészítve még így is a második legjobb csapatom lett Chesteré után). Most más stratégiával fogtam neki az építkezésnek: a védelemre mentem rá elsősorban (pláne, mert hátul húztam), illetve – mivel például a cornereket hamar elkapkodták – ha nem volt az igényeimnek megfelelő védő, akkor BPA alapon húztam az offense-be (első sorban a támadófalba). A védelem ennek megfelelően szerintem a legjobb lett a mezőnyből, az offense már más kérdés, a kedvenc irányítóimat kivitték előlem, így a végén boom or bustoltam: a sérült Luck és Watson közül az előbbit választottam.

[quote]

1/9 – Khalil Mack, DE

3/9 – Fletcher Cox, DT

5/9 – DeMarcus Lawrence, DE

6/3 – Lavonte David, LB

7/9 – Telvin Smith, LB

8/3 – Keanu Neal, S

9/9 – Stephon Gilmore, CB

11/9 – Geno Atkins, DT

12/3 – CJ Mosley, LB

13/9 – Tyrann Mathieu, S

[/quote]

Az első 13 pickemből 10 védőt választottam, csak hogy igazoljam a filozófiát. Khalil Mack a liga talán legjobb pass rushere (10,5 sack, 55 siettetés – utóbbi a 3. legtöbb OLB-ként), csak Von Miller említhető vele egy lapon (vacilláltam is közöttük): kétszeres All-Pro, tavaly az év védője volt, mindössze 27 éves, tökéletes pick. A túloldalán a tavaly All-Pro szinten játszó DeMarcus Lawrence fog játszani (14,5 sack, 52 siettetés – mindkettő a második legtöbb a poszton), ami nem ideális (elkapkodták előlem az elsődleges célpontjaimat), de nem panaszkodok: folyamatosan fejlődött, egészségesen megállíthatatlan, jövőre már az egyik, ha nem a legjobban kereső pass rusher lesz.

A pass rusher duóm simán top3-as a mezőnyben, de ami igazán brutálissá teszi a védőfalamat, az a belső páros. 2010 óta a liga két legjobb tackle-je sokáig vitathatatlanul Geno Atkins és Ndamukong Suh volt. Aztán jött Aaron Donald, Fletcher Cox DT-lett, így hirtelen lett négy kiemelkedő DT a ligában (Shorttal együtt talán öt), ebből pedig kettő az enyém. Atkins és Cox is háromszoros All-Pro, előbbi 9 sackkel és 50 siettetéssel a 2. legjobb pass rush számokat hozta Donald mögött, Cox 5,5 sackkel és 33 siettetéssel pedig top5 volt. Ha valakit érdekel, hogy milyen lesz ez a páros, akkor a Donald-Suh duó majd idén demonstrálni fogja. Kiegészülve a két futás ellen is elit pass rusheremmel egyik támadófal sem fog tudni ellenállni a védőfalamnak.

A remek kezdő négyesemet ráadásul megspékeltem három elit linebackerrel. Lavonte David és CJ Mosley is háromszoros All-Pro: előbbi kiváló coverage LB, utóbbi pedig főleg futásmegállítás és pass rush terén kiemelkedő. A tavaly szintén All-Pro Telvin Smith pedig mindenben kiváló, az egyik legdinamikusabban fejlődő linebacker, szakértőktől függően akár három top10-es LB-m is van, de két top5-8-as biztosan, a többi franchise pedig nem nagyon tudja megközelíteni ezt a minőséget.

Persze ennek az a hátránya, hogy a secondarym közel sem lett annyira jó, mint sokaknak, hisz a legjobb cornerekről lemaradtam. A safety poszttal azért elégedett vagyok, a harmadéves Neal már most top játékos, míg Mathieu egészségesen a liga talán legjobbja, ráadásul képes cornerként és LB-ként is játszani, így akár blitzelni, a pálya közepére és a slotba is be tudom állítani, ami kell is az alapból három LB-s csapatomba. Illetve itt van még Gilmore, akit nagyon sokan alábecsülnek, pedig abszolút jól játszott a gyengélkedő Patriotsban, a csapat talán legjobb DB-je volt, a Super Bowlon is mindenkit leszedett a pályáról, nem a 3 elkapásból engedett 19 yardja miatt kapott ki a csapat. Nem egy fancy név, nem is top15-ös talán, de még mindig a legjobbak között van, nem nagyon mertek idén sem felé dobni, egy ilyen pass rush mellett pedig simán hozza majd Bouye és a többiek számait (szerintem a legjobb bent lévő opció volt ekkor).

[quote]

2/3 – Lane Johnson, OT

4/3 – Travis Frederick, C

10/3 – Golden Tate, WR

14/3 – Ricky Wagner, OT

15/9 – David Njoku, TE

[/quote]

Az első 15 pickből öt került csak a támadósorba, de a többségük kiváló játékos. Lane Johnson 1-2 éven belül a legjobb számon tartott tackle lehet a ligában, Travis Frederick talán már most a legjobb center, Ricky Wagner pedig az egyik legjobb RT a ligában. Persze nem az a kategória mint Johnson, de hát 11 ember akart még magának rajtam kívül remek tackle-t és a 14. körben óriási steal, nem is értem, hogy maradhatott bent idáig, nála rosszabb és kevésbé tehetséges játékosok is hamarabb kimentek. Viszont 14 kör alatt összeraktam egy nagyon jó támadófal gerincét, a guardok teljesítménye elsősorban úgy is a T-C-T hármastól függ, és mivel ilyen téren megvagyok, nem bosszantott különösebben, hogy az elit guardok kimentek.

Az első két skillpozíciós játékosom pedig Tate és Njoku lett. Előbbit nem kell magyarázni, remek fogás (szvsz messze a legjobb bennmaradt elkapó volt még ekkor), az utóbbi években mindig ő volt a legjobb, de legalább top3-as az elkapás utáni yardokban és a kiharcolt elhibázott szerelésekben (a változatosság kedvéért tavaly is mindkét kategóriában első volt). Egy óriási playmaker, még ha nem is első számú elkapónak (Patriots style-ban nyomom, nincs első számú elkapóm). Njokut pedig azért voltam kénytelen kihúzni, mert ő volt az utolsó TE a boardomon, elég jó újonc szezonja volt, a plafonja az egekben, kis szerencsével jó is lehet.

[quote]

16/3 – Adam Thielen, WR

17/9 – Melvin Gordon, RB

[/quote]

Mivel mindössze egyetlen DB-re volt már csak szükségem, abból pedig még akadt bőven, így a skillpozíciós játékosokra mentem rá. Thielen szerintem jobb elkapó, mint Diggs, ő sem az a tipikus első számú WR, de hihetetlen kezei vannak, kiváló az elkapások utáni yardokban (8. volt tavaly), igazi clutch elkapó. Futónak pedig behoztam Melvin Gordont, aki évről-évre jobb, egy rossz fal mögött is jól tudott futni, ráadásul már az elkapásokra is rágyúrt. Nem ő volt a kedvenc futóm, de a legmagasabban volt a listámon.

[quote]

18/3 – Larry Warford, G

20/3 – Laurent Duvernay-Tardif, G

[/quote]

Alig akartam hinni a szememnek, hogy ez a két játékos még bent volt ennyire hátul. Mindkét guard steal, 27 évesek, ketten együtt mindössze két sacket, 8 hitet és 21 siettetést engedtek. Duvernay-Tardif ráadásul feljövőben van, Warford pedig a Saintsben sokkal gyengébben játszott, mint tette azt Detroitban, ha nem is elit, de képességei alapján az utánuk jövő polcon van. Lane Jonhsonékkal kiegészülve nagyon pofás lett a támadófal.

[quote]

19/9 – Byron Jones, CB

[/quote]

Az utolsó védőm. Mindenképpen olyan játékost akartam, aki több poszton is bevethető, Jones pedig az. Nem az én secondarym lett a legjobb a mezőnyben, de egy ilyen front7-nel nincs is rá szükség. Futni nem fog tudni ellenem senki, ráadásul mind a négy pass rusherem képes a fal bármelyik pontjáról nyomást generálni, a DT-im a backfielden fognak élni. Ezt kiegészítve a linebackereim simán kivesznek bárkit a középső harmadból, legyen az TE, elkapó vagy futó, és a három elkapós felállásokkal sem lesz gondom: David a liga egyik legjobban rusholó off-ball linebackere, én pedig szeretek blitzelni, a harmadik elkapóra ideális lesz Mathieu, mélyen pedig egy szem safetyként Neal fog biztosítani (nem mintha lenne reális esély ilyen pass rush mellett a hosszú játékokra, de jobb biztosra menni).

[quote]

21/9 – Joe Mixon, RB

[/quote]

Nem igazán maradt már olyan elkapó, aki tetszett volna, Mixon pedig akár még futónak is jobb lehet Gordonnál, passz blokkolásban és elkapásokban azonban mindenképp jobb (és most csak a játékosok képességeit nézem, nem azt, hogy mekkora türhő az illető). Tökéletesen fogják kiegészíteni egymást a pályán, ráadásul Mixon elkapó kvalitásai miatt igazi adu lehet az offense-ben.

[quote]

22/3 – Andrew Luck, QB

[/quote]

Két opcióm volt a végére, miután Staffordot és Garoppolót kivitték előlem: Watson és Luck. Mindkét játékos sérülés után gyógyulgat, és bár láttuk Watson mire képes, nála az a plafon, Luck viszont korszakos játékos. Mivel ő volt a C-tervem, ezért próbáltam olyan támadófalat köré rakni, ami képes megvédeni (szerintem simán top3-as az egységem), illetve olyan játékosokat mellé tenni, akik képesek egy 5 yardos passzból is 30-at csinálni. Ha nem lesz soha top formában és nem tud 50 yardosokat dobni, az offense akkor is el fog tudni döcögni, ha pedig véletlenül rendben lesz, akkor az egyik legjobb legbrutálisabb támadósorom lesz idén.

Akik nagyon fájtak

Volt pár igazán csúnya pick, amikkel csúnyán keresztbe tettek nekem a többiek. Az első rögtön a 7. körben történt, amikor az orrom elől vitték el Gronkot, akit ott kár lett volna kihagyni, hiába a védelemre építő stratégia (illetve Stafford 5. körös kivitele sem dobta fel a napomat). A legnagyobb fájdalom azonban kétségkívül Bálint Jimmy Garoppolós pickje volt a 10. körben közvetlenül előttem, pláne, hogy előtte nem sokkal Gilmore-t vittem helyette. A 11. körben Foster kiválasztása fájt még nagyon, ezek azok, amik nagyon megmaradtak bennem.